A néppártiak is elítélik azt, ami Orbán-Magyarországon történik

Új célt talált magának Orbán Viktor a nemzetközi civil szervezetekben – címmel a The Economist szedi ízekre a frissen elfogadott törvényt, amit az illiberális állam felé tett újabb lépésnek tekint a brit gazdasági folyóirat.

Felhívja a figyelmet arra, hogy óriási nemzetközi visszhangot keltett, a többi között az amerikai nagykövetség közleményben figyelmeztetett, hogy túl nagy terhet ró a civil szervezetekre, miközben akadályozza őket az önszerveződésben. A cikkben megkapja a magáét a közszolgálati és kormánypárti média, amiért hónapokon át ostorozta Soros Györgyöt és a Nyitott Társadalom Alapítványt, amely a magyar Fidesz-párti média szerint migrációpárti álláspontjával Magyarország destabilizációját tűzte ki célul. Az unió ellenben ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja, szembemegy-e a jogszabály a belső törvénykezési mechanizmussal és az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

A cikk idézi a Policy Solutions-tól Boros Tamást is, aki szerint új ellenséget keresett és talált magának Orbán, az IMF és az unió után most a civilek és Soros áll a célkeresztben, hogy ezzel tüzelje és összefogja szavazóbázisát. Kiemeli, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő mindig tévesen hivatkozik a magyar törvény amerikai mására, mert ott nem vonatkozik az átvilágítás azokra, amelyek társadalmi küldetést teljesítenek, mint az oktatás vagy akár az egészségügy. Az amerikaiaknál csak a külföldi kormányok érdekében lobbizó civil szervezeteket világítják át. Nem felejti el megemlíteni a cikk a nagy nemzetközi felháborodást keltett lex-CEU-t sem. Az Economist úgy tudja, hogy New York állam kormányzójának, Andrew Cuomónak a képviselője június 23-án fogadja a magyar tárgyalófélt.

A Deutsche Welle német közszolgálati rádió az uniós 7. cikkely megszavazásának hátterét elemezte, amely szerint az Európai Néppárton belül a németek kétfelé szavaztak, noha Merkel pártjában a fegyelem az egyik legfontosabb összetartó erő. Ugyanakkor a CDU egy része nem szavazta meg a szankciókat azért, hogy ne zárják ki a Fideszt, különben a Néppárt létszáma vészesen apadna. Ezzel együtt azonban az Orbán-pártiság csak látszólagos, mert valójában ők is elítélik azt, ami Orbán Magyarországán történik.

A migrációt ellenző országokra kivetendő büntető szankciók az unió széteséséhez vezethetnek – véli a Global Research kanadai agytröszt írása. Kiemeli, hogy Magyarország már két éve kezdeményező és egyben vezető szerepet is tölt be a visegrádi négyek menekültellenes politikájában, azonban a tekintélyes, 40 milliós Lengyelország nélkül aligha tudná következetesen végigvinni ezt az irányvonalat. A cikk szerzője szerint valóságos belső polgárháború zajlik az unión belül, mivel tágabb értelemben gyakorlatilag két táborra osztható maga az unió is, liberálisokra és a konzervatívokra – már ami a menekültek tekintetében a pro és kontra álláspontot illeti. Utóbbit egyszerűen csak magyar–lengyel stratégiai partnerségnek nevezi a szerző.

Más megközelítésben: Brüsszel gyakorlatilag a teljes körű liberális diktátumokon alapuló központosítást akar végrehajtani, amit fűt a Brexit miatti szétesés veszélye is, a másik tábor viszont a decentralizációban és a nemzeti szuverenitás igézetében régiós politikai reformokban gondolkodik. Ha ez a szembenállás egyezség híján elhúzódnék, az óhatatlanul katalizátora lenne az unió szétesésének, miközben egyik tábornak sem sikerülne a reformokat végigvinni. 

„Hiszem, hogy le lehet győzni a Fideszt” címmel jelent meg interjú a pozsonyi Új Szó-ban Kerényi Györggyel. Az MSZP kommunikációs igazgatója 25 éves újságírói karrier után elhagyta a pályát, mert megszűnt a médiapiac Magyarországon – mondja –, amin az sem változtat, hogy egykét szerkesztőség még működik. Kerényi nemcsak a Kossuth Rádió főszerkesztője volt egykoron, de a Patria szlovák rádióban is dolgozott két éven át, továbbá megfordult a Magyar Narancsnál, a Tilos rádióban és alapító-főszerkesztője volt a vs.hu-nak is.

Kérte Bajnai Gordon és Schiffer András is, hogy segítse a munkájukat, de csak most állt át a média túloldalára. Hisz a győzelemben, ezért is vállalta a feladatot, ugyanakkor tudja, az adott választási rendszerben ez nagy kihívás. S az ellenzék jó része nem is hisz ebben, csak a 2022-i győzelemben. Pedig most kell nyerni – mondja Kerényi.

Egy hete utazhatnak az ukrán és kárpátaljai magyar állampolgárok Európa 28 országába vízum nélkül. Nem növekedett meg látványosan a forgalom, a határ menti hosszú várakozás pedig a szokásos, a nyári szabadságolásokkal magyarázható – adta hírül a Tisza News. Olena Tracsuk, a Csapi Határosztag szóvivője elmondta: vasúton és közúton is hasonló a helyzet. Szlovákiába eddig 441-en, Magyarországra 348-an utaztak schengeni vízum nélkül. Sok újságíró, televíziós és rádiós csatorna kért adatokat, csak emiatt vezettek nyilvántartást, mondja, kollégáit egyáltalán nem érdekli, van-e vízuma az utazónak, biometrikus-e az úti okmánya. Nekik az a fontos, hogy érvényes legyen az útlevél.