A Magyarországgal kapcsolatos jogi és alapértékeket érintő kérdésekkel foglalkozó április 12-i eszmecserét követően az Európai Bizottság ma két fronton is lépésekről döntött.
 
Az április 4-i magyar felsőoktatási törvény részletes jogi elemzése alapján a testület megállapította, hogy a törvény nem egyeztethető össze az alapvető belső piaci szabadságokkal, nevezetesen a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságával, de az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elvekkel, így a tudományos élet szabadságával, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával, továbbá az uniónak a nemzetközi kereskedelmi jog keretében vállalt kötelezettségeivel sem.

A biztosi testület ezért úgy határozott, hogy jogi eljárást kezdeményez, és felszólító levelet küldött a magyar kormánynak a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban. A magyar hatóságoknak most egy hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy válaszoljanak a Bizottság jogi aggályaira. A Bizottság emellett úgy határozott, hogy folytatja a magyar hatóságokkal más fontos témák – például a menekültügy – kapcsán megkezdett párbeszédet, és továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a nem kormányzati szervezetek regisztrációjáról szóló, ugyancsak vitatott törvényjavaslat sorsát.
 
Másrészt a Bizottság ma tette közzé válaszait a magyar kormány által indított, „Állítsuk meg Brüsszelt!” mottójú nemzeti konzultációban megfogalmazott állításokra. A biztosi testület, amely szerint a konzultáció több téves és súlyosan félrevezető állításon és feltételezésen alapul, konkrét tényekre hivatkozó válaszában kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket. 

Az Európai Bizottság válasza a „nemzeti konzultációra”

A magyar kormány 2017 áprilisában „Állítsuk meg Brüsszelt!” címmel kezdeményezett hat kérdést érintő nemzeti konzultációt, amelyet valamennyi magyarországi háztartásba eljuttatott. A konzultációban számos olyan állítás szerepel, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő. Az Európai Bizottság szilárd tények alapján kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket. Az Európai Unió soha nem „Brüsszelről” szólt, hanem egy olyan projektről, amelyet a tagállamai irányítanak és alakítanak. Ezen tagállamok mindegyike – ideértve Magyarországot is – egyoldalúan és demokratikusan döntöttek úgy, hogy erre az útra lépnek. Minden egyes tagállam – ideértve Magyarországot is – a közösen hozott döntésekért vállal felelősséget, illetve részesül azokért előnyben.

1. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel a rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket.”

AZ IGAZSÁG: A Bizottság egyetért Magyarország célkitűzésével, hogy a háztartások megfizethető energiához jussanak. Ezt a leghatékonyabban verseny alapú energiapiaccal, az energiahatékonyság és az innováció előmozdításával lehet elérni, valamint ha európai szinten együttműködve garantáljuk az energiaellátás biztonságát.

A működőképes piacok révén az emberek több szolgáltató közül választhatnak; a verseny alacsonyabb árakat és jobb szolgáltatásokat eredményez. A versenypiacon energiát vásároló és eladó magyar vállalkozások előnyösebben szerezhetik be a villamos energiát, amelyet így olcsóbban értékesíthetnek. Más tagállamokban, ahol a hatóságok nem szabályozzák az áramdíjakat, a háztartási fogyasztók egyre kevesebbet fizetnek a villamos energiáért. Emellett a tagállamok az árszabályozás helyett más módon is csökkenthetik a rezsit.

2. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy illegális bevándorlókat engedjünk be.”

AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió küzd az illegális migráció ellen, és segíti a tagországok külső határigazgatás terén végzett munkáját.

Az újonnan létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség tovább erősíti a hatékonyabb határigazgatást célzó közös európai erőfeszítéseket. A probléma forrásának kezelése érdekében az EU olyan országokkal is együttműködik, amelyekből a migránsok jönnek, illetve amelyeken áthaladnak. Az EU–Törökország-nyilatkozat például 98 százalékkal csökkentette a Görögországba érkezők számát. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy növekedjen a jogalap nélkül Európában tartózkodó migránsok visszaküldési aránya. Különbséget kell tennünk az illegális migránsok és a menedékkérők között. A valódi menedékkérők esetében az Európai Unió teljesíti a demokratikus országokra vonatkozó nemzetközi kötelezettséget, hogy védelmet nyújtson azok – férfiak, nők és gyermekek – számára, akik háború miatt kényszerültek elhagyni otthonukat. Mivel az EU-ban ma minden polgár szabadon mozoghat, élhet és dolgozhat bármelytagországban, az alapvető humanitárius jogok betartásáért a tagállamok közösen vállalnak felelősséget. Az Európai Unió Tanácsa – amelynek döntéseibe Magyarországnak a többi tagország kormányával együtt beleszólása van – meghatározta a menedékkérők méltányos fogadása és a rájuk vonatkozó igazságos jogi eljárás körülményeit. A Bizottság javasolta, hogy Magyarország akár 54 000 menedékkérőt is át tudjon helyezni más tagállamokba, de a magyar kormány ezt a javaslatot ellenezte Ezért egy másik tanácsi határozat Magyarországot arra kéri, hogy a két leginkább migrációs nyomás alatt álló tagországból, Görögországból és Olaszországból menedékkérőket – nem pedig „illegális migránsokat” – fogadjon be, igen korlátozott számban (1294 főt). A menedékkérők közül gondosan kiválasztják azokat, akik nagyeséllyel ténylegesen jogosultak a menekültstátuszra. A migránsok EU-n belüli áthelyezését a jövőbeli befogadó ország részéről alapos eljárás és biztonsági átvilágítás előzi meg.

3. TÉVES ÁLLÍTÁS: „A Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik.”

AZ IGAZSÁG: Az Európai Unió nem tolerálja az embercsempészetet, és sok éve küzd a bűnözésnek e kizsákmányoláson alapuló formája ellen.

A tengeri életmentés, a vérontás és a háború elől menekülő kiszolgáltatott, nemzetközi védelemre szoruló emberekről való gondoskodás nem egyenlő az illegális migráció támogatásával. Nincs bizonyíték arra, hogy civil szervezetek csempész bűnszövetkezetekkel működnének együtt annak érdekében, hogy migránsoknak segítsenek belépni az EU-ba. Bármilyen gyanú esetén a tagállamok – és nem az EU-nak– hatásköre nyomozást folytatni. Magyarország jogosan várja el, hogy törvényeit betartsák, és ezt a törekvést a Bizottság és az uniós ügynökségek – például az Europol – teljes mértékben támogatják.

Az állítással ellentétben a civil szervezetek és egyéb nemzetközi szervezetek a menekültválság kezelésében

a legmegbízhatóbb és legértékesebb partnerek között vannak. Tájékoztatást és jogi tanácsadást nyújtanak a menedékkérőknek, fogadó- és gondozó létesítményeket működtetnek, így könnyítik meg a tagállamok dolgát.

4. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzék.”

AZ IGAZSÁG: A nem kormányzati szervezetek, azaz a civil szervezetek működési feltételeit elviekben a nemzeti jogszabályok határozzák meg. Ami az Európai Uniót illeti, az uniós intézményekre szigorú szabályok vonatkoznak az átláthatósággal és a lobbi-tevékenységgel összefüggésben.

A nem kormányzati szervezetek jelentős szereplői a civil társadalomnak, és értékes támogatást nyújtanak az államok demokratikus működéséhez. Az uniós intézmények, csakúgy mint világszerte számtalannemzeti kormány és nemzetközi szervezet, nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet folytatnak a civil társadalommal. A civil szervezetek néha egyetértenek az uniós szakpolitikákkal, néha nem, ugyanakkor soha nem riadunk vissza attól, hogy elmagyarázzuk a munkánkat, és őket is hagyjuk, hogy tegyék az ő dolgukat. Örömmel vennénk, ha hasonló tere lenne a párbeszédnek nemzeti szinten is. Mindenkinek, aki EU-intézményekkel folytatott megbeszélések révén befolyást kíván gyakorolni az uniós szakpolitikákra, nyilvánosságra kell hoznia a legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó költségvetését, beleértve az EU-tól kapott finanszírozás összegét. Az uniós átláthatósági szabályok valamennyi érdekképviseleti csoportra vonatkoznak, és e szervezetek azonos elbánásban részesülnek. Ez az átláthatóság teszi lehetővé, hogy a közvélemény – Magyarországon és Unió-szerte egyaránt – véleményt alkothasson munkánkról, és ez a nyilvános vita segít a demokrácia megerősítésében is

5. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Brüsszel támadja Magyarország munkahelyteremtő intézkedéseit.”

AZ IGAZSÁG: Sem a Bizottság, sem az Európai Unió nem támadja a magyarországi munkahely-teremtő intézkedéseket.

Éppen ellenkezőleg: az EU igen jelentős mértékben támogatja a magyarországi munkahelyteremtést. A 2007–13-i ciklusban az unió több mint 21 milliárd eurót (6,5 billió forintot) folyósított Magyarországnak a növekedés és a munkahelyteremtés támogatására. A magyar hatóságok jelentései szerint e finanszírozás több mint 150 000 munkahely létrejöttéhez járult hozzá. A Juncker-terv részeként indított Európai Stratégiai Beruházási Alap eddig már 26 millió eurót (8,1 milliárd forintot) nyújtott magyarországi beruházásokra, ami várhatóan 626 millió euró (195 milliárd forint) összértékű beruházást generál az országban. Az EU alapvető finanszírozási forrás. Jelenleg a magyarországi közberuházások több mint 57%-ához az EU nyújt társfinanszírozást. A 2014–20-i költségvetési időszakban a magyarországi beruházások várhatóan több mint 25 milliárd euró (7,8 billió forint) uniós támogatásban részesülnek, ami magyar állampolgáronként évente 368 eurót (115 000 forintot) tesz ki. Saját nemzeti gazdaságpolitikájáért a magyar kormány felel. Az uniós jogszabályok csak a tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolásáról rendelkeznek. A szakpolitikai iránymutatásokról az összes tagállam pénzügyminiszterei vagy foglalkoztatási miniszterei tárgyalnak és hoznak döntéseket, és ebben a folyamatban a magyar kormány is teljes körűen részt vesz.

6. TÉVES ÁLLÍTÁS: „Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja hazánkat.”

AZ IGAZSÁG: Az Európai Bizottság nem avatkozik be a nemzeti adópolitikákba,és ez nem is célja. Az adózással kapcsolatos uniós szabályokról a tagállamok egyhangúlag döntenek, tehát, a jelenlegi uniós szabályokat a magyar kormány jóváhagyta.

A társasági adó és a nyereségadó mértékének megállapítása minden egyes tagállam saját joga, és ebbe az EU nem szándékozik beleavatkozni. Az adózással kapcsolatos kérdésekben csak akkor születik uniós szintű döntés, ha azokkal kivétel nélkül minden tagállam, így Magyarország is egyetért. Bár az EU tagországai csak az áfa-szint minimumát határozták meg, a magyar kormány 27 százalékos áfa alkalmazása mellett döntött. Ez Unió-szerte a legmagasabb áfa-kulcs.

Az uniós minimumot meghatározó adószabályok csak valamennyi tagállam beleegyezésével módosíthatók. Amennyiben a magyar kormány nem járul hozzá, e területen nem lehet változás. Magyarország csökkentett áfát vezetett be az internet-szolgáltatásokra, megszegve ezzel az uniós szinten, Magyarország egyetértésével kialakított szabályozást. A Bizottság ezért felhívta a figyelmet a Magyarország által is jóváhagyott szabályokra. A Bizottság az idén javasolni fogja, hogy a tagállamok szabadabban rendelkezhessenek az áfa-kulcsokról. A javaslat elfogadásához az összes tagország egyhangú jóváhagyására lesz szükség.

 * * *
Április 12-én a biztosi testület úgy döntött, hogy továbbra is a szerződések által biztosított minden eszközt felhasznál a közös uniós értékek védelme és a magyar hatóságokkal, más tagállamokkal és az Európai Parlamenttel folytatott széles körű politikai párbeszéd folytatása végett. A nyilvános párbeszéd folytatására a következő alkalom ma délután, az Európai Parlament plenáris vitáján kínálkozik, amelyen részt vesz Frans Timmermans első alelnök és Orbán Viktor miniszterelnök is.

 A plenáris ülés élőben itt követhető.

• bizottsági javaslat a szociális jogok európai pillérének létrehozására
• szociális kezdeményezések és eredménytábla
• eszmecsere Európa szociális dimenziójáról

Az Európai Bizottság kiemelt feladatának tekinti egy méltányosabb Európa építését, így Európa szociális dimenziójának erősítésére vonatkozó ígéretéhez híven ma elfogadta a szociális jogok európai pillérére vonatkozó javaslatát. A pillér 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoz meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására. Ezek a következő három kategóriába sorolhatók: az esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés, a méltányos munkakörülmények, valamint a szociális védelem és a társadalmi befogadás. Iránytűként hivatott szolgálni a megújított konvergencia-folyamat számára, melynek célja a munka- és életkörülmények javítása Európában. Az eszközt elsősorban az euró-övezet számára hozták létre, de az abban részt venni kívánó valamennyi uniós tagállam számára nyitva áll.
 
Jóllehet a tagállamok, a szociális partnerek és a civil társadalom kezében van azoknak az eszközöknek a zöme, amelyekkel el lehet érni a pillér keretében kitűzött célokat, az EU intézményei sokat tehetnek a megfelelő irány kijelöléséért és a keretfeltételek kialakításáért. A Bizottság ezért – azon túl, hogy javaslatot tett a szociális jogok európai pillérének létrehozására – ma előterjesztett egy sor jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezést a munka és a magánélet közötti egyensúly, a munkavállalók tájékoztatása, a szociális védelemhez való hozzáférés és a munkaidő témájában. Szociális eredménytábla is létesült annak érdekében, hogy a tendenciákat és teljesítményeket az unió valamennyi országában 12 területen nyomon lehessen követni és Európa egészét értékelni lehessen a szociális AAA minősítés irányába történő előrehaladás szempontjából.
 
Ezzel párhuzamosan a Bizottság eszmecserét indít Európa 2025-ig tartó időszakra vonatkozó szociális dimenziójáról. Az Európa szociális dimenziójáról szóló jelenlegi vitaanyag egy olyan, az európai polgárok, szociális partnerek, uniós intézmények és nemzeti kormányok bevonásával zajló gondolkodási folyamat kezdete, amelynek célja, hogy azonosítsa azokra a kihívásokra adandó válaszokat, amelyekkel az európai társadalom és a polgárok az elkövetkezendő években szembesülnek. Ez a vitaanyag kísérletet tesz annak bemutatására is, hogy az Európai Unió miként tud hozzájárulni e kihívások kezeléséhez.
 
Bővebben a szociális jogok európai pilléréről

• Kérdések és válaszok (angolul)
  • Tájékoztató a szociális jogok európai pilléréről (angolul)
  • A szociális jogok európai pilléréről szóló bizottsági közlemény (angolul)
  • Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozatára irányuló bizottsági javaslat (angolul)
• A szociális jogok európai pillérét ismertető weboldal (angolul)

A munka és a magánélet közötti egyensúly és egyéb konkrét kezdeményezések

• Kérdések és válaszok (angolul)
• Tájékoztató: a munka és magánélet közötti egyensúly támogatása a szülők és a gondozók számára
• Bizottsági közlemény: a munka és a magánélet közötti egyensúly

Szociális eredménytábla

• Szociális eredménytábla: legfontosabb eredmények (angolul)
• Kiadvány: 2017. évi szociális eredménytábla (angolul)
• Online eszköz a szociális eredménytáblához (angolul)

Eszmecsere Európa szociális dimenziójáról a 2025-ig tartó időszakra vonatkozóan

• Vitaanyag Európa jövőjének szociális dimenziójáról