Folytatódik a lassulás – megrekedt beruházások

A magyar GDP – a románhoz hasonlóan – 2015. II. negyedévében érte el a válság előtti szintet. A lengyel azonban akkor már csaknem 25%-kal, a szlovák több mint 10%-kal haladta meg azt. A magyar gazdaság 2014-ben átmenetileg az egyik leggyorsabban növekvő volt az EU-ban, az idei II. negyedévben a régióban már a lengyel, a cseh, a szlovák, a román és a lett is megelőzte.

A világgazdaságban a kínai gazdasági növekedés tartósnak ígérkező lassulása miatt a korábbi prognózisoknál mérsékeltebb dinamika várható (gyengül az USA-ban megindult konjunktúra, várhatóan nagyobb mértékben mérséklődik az Európai Unió növekedési teljesítménye), amit nem ellensúlyoz az alacsony nyers- és fűtőanyag-árak, a laza monetáris kondíciók és a semleges fiskális politikák növekedésösztönző hatása.

A görög pénzügyi csomag rövidtávon stabilizáló hatású ugyan, de a politikai kockázatok erősödnek: az EU egyelőre nem talál megfelelő választ a menekültügy kezelésére, növekednek a tagállamok közötti ellentétek.

A magyar ipari és építőipari termelés júliusban és augusztusban is érezhetően csökkent az előző hónaphoz képest. A nyáron lassult a kivitel bővülése is. A kiskereskedelemben kimutatott forgalom gyorsan bővül ugyan, de itt – mivel a pénztárgépek NAV-hoz kötése tavaly szeptemberben lett kötelező – az év utolsó négy hónapjában már ugyancsak lassulás várható.

A magyar gazdaságban a következő hónapokban és 2016-ban további fékeződés valószínű, mindenekelőtt a fejlesztési célú EU-források átmeneti visszaesése, az üzleti beruházások visszafogottsága és a kiviteli lehetőségek romlása hatására. Ez utóbbi a kevés új ipari kapacitás, az exportálható mezőgazdasági árualap csökkenése és az európai, ezen belül a Magyarországnak különösen fontos autóipari konjunktúra mind bizonytalanabbá válásának a következménye. 

Az idén január–augusztusban a bruttó bérek 3,7%-kal nőttek. Az év egészében 3,5%-os emelkedésük mellett a reálkeresetek is hasonló mértékben emelkednek. A reáljövedelem és a fogyasztás dinamikája 2,5% körüli lesz. Jövőre a bérkiáramlás kissé lassul, az áremelkedés az idei stagnálás után 2% körüli lesz, de mindezt az szja 1 százalékpontos csökkentése részben ellensúlyozza. Így a reálkeresetek 2-2,5%-kal emelkednek. A reáljövedelem és a fogyasztás azonban csak 1,5% körüli mértékben, vagyis az ideinél lassabban nő.

A beruházások csökkenése és a kivitel bizonytalansága mellett tehát a fogyasztás némi lassulása is hozzájárul a gazdaság fékeződéséhez.

Az államháztartás kilenc havi hiánya az egész évre tervezett deficit 107,5%-a. Ez részben az EU-finanszírozás egy része átmeneti felfüggesztésének következménye, ami azonban véget ért. A 2015-re előirányzott 2,4%-os és a 2016-ra tervezett 2%-os GDP-arányos deficit megvalósulása bizonytalan, mindkét évben ennél kissé magasabb hiány valószínű.

A külső egyensúly az I. félévben tovább javult, a folyó fizetési mérleg aktívuma és a beérkezett EU-transzferek is emelkedtek. Jövőre azonban ez utóbbiak jelentősen visszaesnek.

 

A GKI PROGNÓZISA 2015-2016-RA

 

*Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül 

**2015. I. félév

***2015. I-IX. hó **** 2015. VII-IX. hó

A tényadatok forrása: KSH, MNB, NGM