Könyvek sorsa a vészkorszakban – kiállítás a Budai Várban

Május 28-án, délután 5 órára várják az érdeklődőket az Országos Széchényi Könyvtárba, a tárlat megnyitójára. Előtte, három órától konferenciát rendeznek a kiállításon bemutatott események történelmi hátteréről. (Előadók: Romsics Ignác akadémikus, Szécsényi András, a Holokauszt Emlékközpont megbízott gyűjteményvezetője, Haraszti György, a Holocaust Közalapítvány Kuratóriumának elnöke.)

A háború előtti magyar politikai vezetőréteg 1938 áprilisában Darányi miniszterelnök által beterjesztette „a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló javaslatot, vagyis az első zsidótörvényt. Ezt követően a jogegyenlőséget durván sértő zsidóellenes törvények és rendelkezések sora tette másodrendű állampolgárokká a magyarországi zsidóságot. Ám minden jogfosztás és korlátozó intézkedés dacára az itteni és az ide menekült zsidók egzisztenciája 1944. március 19-ig mégis viszonylagos biztonságban volt. Német követelésre és a magyar közigazgatás asszisztálásával, Horthy Miklós kormányzó legfelső szintű jóváhagyásával ugyanis csak ezután kezdődött meg a zsidók teljes elkülönítése, majd a többség biztos halálba deportálása.

Mindennek a magyar szellemi életre nézve is lesújtó következményei voltak. A megszállás után ugyanis az Európában addig szinte példátlan szabadságot élvező magyar könyvkiadás és sajtó „gleichschaltolása”is bekövetkezett. Főleg zsidó származású szerzők műveit (közülük mintegy két és fél ezer „zsidó alkotást”), számos napilapot és folyóiratot tiltottak be. Sőt, német példa nyomán, de magyar kezdeményezésre megkezdődött a zsidó írók köteteinek megsemmisítése is.

A Széchényi Könyvtárba megnyíló kiállítás mindenekelőtt a szörnyű pusztítást eredményező eseménysort kívánja bemutatni, rádöbbentve annak felmérhetetlen, elemi erejű hatására. A kor atmoszféráját a gondosan válogatott audiovizuális dokumentumok, archív híradók és személyes emlékezések idézik.

A kiállítás felhívja a figyelmet a német megszállás után gyors egymásutánban született, a zsidóság életét fokozatosan ellehetetlenítő intézkedésekre. A rendezők elsősorban a zsidónak minősített szerzők könyveinek szomorú sorsát idézik fel, de azt is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár akkori vezetője – Fitz József – miként kísérelte meg menteni a menthetőt. A könyvek mellett kiváló munkatársát is, a korabeli esszéíró közösség egyik legtehetségesebb tagját, Halász Gábort is. Hogy megmenteni nem tudta, az az akkori magyar politikai vezetők és az őket kiszolgáló magyar közigazgatás, végső soron Horthy Miklós szégyene és bűne.

A kiállítás arról a „végkifejletről” szól, amelyben a könyvek, a gondolatok is „eltiporva”várták sorsukat. A látogatók csütörtökönként, délután három órakor tárlatvezetésen vehetnek részt, amelyhez kapcsolódóan egy órával később a Századunk – Végjáték a Duna mentén történelmi ismeretterjesztő sorozat epizódjait vetítik.

További információk a könyvtár honlapján és a Facebookon olvashatók.