Kína, turizmus, Európa – a Kínai Nagy Faltól a Gellért Fürdőig
A kínai turizmusról alkotott átfogó kép kialakításában segít a Kínai Turisztikai Kutatóintézet minap publikált “A 2009. évi turizmus elemzéséről és a 2010. évi turizmus fejlesztésének prognózisáról” szóló jelentés is. A két tanulmány legfontosabb megállapításait az alábbiakban közöljük.
Lendületesen fejlődött Kína kiutazó turizmusa a múlt 10 évben. A Turisztikai Világszervezet (UWTO) előrejelzése szerint 2015-re Kína a világ legnagyobb beutaztató és a negyedik legnagyobb kiutaztató országa lesz. Bár jelenleg nem szerepel európai ország a kínai turisták által leggyakrabban felkeresett úti célok között, Európa várhatóan a kínai turisták új kedvencévé válik.
A Kínai Turisztikai Kutató Intézet vezető-helyettese szerint a viágméretű gazdasági válság és a H1N1 vírus terjedése ellenére a kínai turizmus tavaly is tovább növekedett. Az intézet statisztikai adatai alapján Kínában a 2009. évi belföldi utazások száma 10%-kal (1,9 milliárd utazás), az abból származó bevétel 8%-kal (950 milliárd jüan) nőtt. A beutazó turisták száma azonban három (126 millió fő), az általuk eltöltött vendégéjszakák száma öt (5 millió), a beutazó turizmusból származó valutabevétel pedig 7%-kal csökkent és 38 milliárd dollárra rúgott. Az ok elsősorban a gazdasági válság. A kiutazó turisták azonban éves szinten 42 milliárd dollárt költöttek és számuk 3%-kal (47 millió) nőtt.
A kínai szakértők azt vélelmezik, hogy az idén tovább fog nőni a deficit és elérheti a hatmilliárd dollárt.
A kínai kutató intézet minap publikált „A 2009. évi turizmus elemzéséről és a 2010. évi turizmus fejlesztésének prognózisáról” szóló jelentés szerint a kínai kiutazó turisták a „háromszorosan magas” kifejezéssel lehet jellemezhetők; ez a hármas: a magas iskolázottság, a magas jövedelem és a magas költekezés. A kínai turisták 93,6%-a fejenként 1000 dollár felett költ utazása során, ebből 30,8% 2001–3000 dollárt, 25,6% pedig 3001–5000 dollár között. Költésük legnagyobb részét vásárlásra fordítják. Az intézet várakozásai szerint 2010-ben a belföldi utazások száma 12%-kal (2,1 milliárd), az ebből származó bevétel 14%-kal (1100 milliárd jüan), a kiutazó turisták száma 15%-kal (54 millió fő), fogyasztásuk pedig 14%-kal (48 milliárd dollár) fog nőni. Az egész évi (2010) turisztikai bevétel várhatóan 13%-kal fog bővülni (1400 milliárd jüan).
A kínai K&D piackutató cég 2009. július 1–augusztus 15. között (a múlt 3 évben Európában járt, illetve az öreg kontinenst a következő két évben felkeresni szándékozók körében) jó 14 ezer személy megkérdezésével vizsgálta az Európába irányuló turizmus jellemzőit. A tanulmány az Európában a múlt 3 évben már járt utazók körében megállapította, hogy a földrészünkre látogató turisták több mint 2/3-a szabadidős céllal utazik Európába. Többségük (46,9%) csak egyszer járt ugyan errefelé, ám a megkérdezettek 56,6%-a a következő két évben ismét tervez európai utazást. Az utazók többsége (75,1%) a 26–45 éves korosztályból és az (átszámítva) 270 500–405 000Ft) jövedelemmel rendelkezők (21,7%) köréből kerül ki.
Az itt már járt utazók számára Európa három fő turisztikai vonzereje a kontinens rengeteg természeti szépsége (89%), történelmi és kulturális öröksége (76,9%), valamint a vásárlási lehetőség (40,5%).Magyarország turisztikai attrakciói közül a megkérdezettek közel 60%-a a természeti kincseket tartja legvonzóbbnak, továbbá a felmérésben részt vevők 41%-a számára Magyarország gyógyfürdői különösen vonzók, mindenekelőtt a 30–45 éves korosztályra. Az Európában már járt utazók útjukat főként a májusra (15,3%), júniusra (13,1%) és októberre (10,7%) időzítik. A megkérdezettek több mint fele (57,4%) az utazás kezdete előtt legfeljebb 3 hónappal döntött a meglátogatni kívánt úti célról, és legutóbbi útjukat utazási irodában (46,8%) foglalták le. Számukra egy európai utazás általában 1–2 hétig tart, és többségük (30,3%) 10–20 000 renminbit, azaz kínai yuant költ el az úton. (A jüant 28–29 forintos árfolyamon számolják.) Általánosságban véve az internet a legfontosabb eszköz, ami felkelti az érdeklődést egy-egy európai utazás iránt. A turisták viszonylag kevésbé figyelnek fel a tv-, újság-, rádió-, kültéri vagy egyéb média-megjelenésekre.
A Magyar Turizmus Zrt. kínai külképviseletének vezetője, Vértes Róbert a kutatási eredményekre reagálva elmondta: azt tapasztalja, hogy a kínai utazók számára az elsődleges vonzerő Európa történelmi és kulturális öröksége.
