Mesterségek ünnepe – hagyományőrzők a Budai Várban

A Budavári Palota körül ez évben négy napon át a legkiválóbb magyarországi kézműves mesterek, hagyományőrző, tárgyalkotó népművészek működő műhelyekben mutatják be mesterségüket. Az egyes fogásokat a helyszínen a felnőttek és a gyermekek egyaránt kipróbálhatják. A bemutatott termékek és tevékenységek értékét és minőségét a Népművészeti Egyesületek Szövetsége szakmai bizottságai szavatolják.

A rendezvényen, mint ahogy a népi hagyományban is, együtt jelenik meg a kézművesség a zenével és a tánccal. A világ sok országából érkező zenészek és táncosok két színpadon lépnek fel.

A mesterségek ünnepe az élő népi kultúra bemutatkozásának rangot adó fóruma, a magyar hagyományőrző kézművesség és népművészet legnagyobb országos találkozóhelye. Célja, hogy a látogatóknak bemutassa kultúránk értékeit, szépségét, ugyanakkor évenkénti találkozási lehetőséget is teremtsen az ország minden tájáról „magas Buda várába” érkező mestereknek. A Népművészeti Egyesületek Szövetségének 51 tagszervezete képviselteti magát a rendezvényen; hatezer tagjából évente 800 mester mutatkozik be. Minden évben a tagszervezetek döntik el, kik azok a jeles mesterek, akik részt vehetnek a rendezvényen.A rendezvény állandó vendégei a határon túli magyarok és közép-ázsiai országokból érkező kézművesek. Az idén a rendezvény díszvendége Franciaország, még pontosabban Elzász tartomány, ahonnan kézművesek és iparművészek csapata érkezik – a többi között üvegművész, orgonakészítő, textilművész, könyvkötő, kalapos, hangszerkészítő, bútorkészítő, faműves és ötvös. Valamennyi iparművész az Elzászi Regionális Népművészeti Szövetség (FRÉMA) tagja.

A FRÉMA tagjai három fő alapelv szerint tevékenykednek: hagyománytisztelet, szellemi örökség és az ezekből születő új alkotás. A FRÉMA és minden tagja 12 éve dolgozik azon, hogy fejlessze és érvényre juttassa az ősi eredetű, ám a jövő irányába forduló és mutató mesterségeket.
 
A francia kézművesek különböző mesterségeket képviselnek, és minden egyes alkotó a saját stílusában, saját kifejezésmódja szerint hozza létre alkotását. Belső érzelemviláguk szerint engedik kibontakozni a belőlük kikívánkozó formát, hogy az így létrejövő alkotás önálló életre keljen. Hosszú éveken át dédelgetett álmaik  valósulnak meg kezük nyomán, ahogyan ezt a Strasbourgból érkező nemezkészítő megfogalmazta.
 
Az iparművészek  bemutatkozása mellett természetesen helyet kap  az elzászi gasztronómia is, hogy a helyi specialitás, a helyben frissen készülő "Tarte flambée" nevű szalonnás, hagymás, sajtos tészta vagy az elzászi hagymatorta révén Elzász ízeivel, zamataival, illataival, valamint az Elzászi Pinceszövetkezetek Szövetsége által szállított borokkal is megismerkedhessen a látogató.

Idei újdonság a kézműves iskolák bemutatkozása, mivel a szervezők fontosnak tartják, hogy a fiatalok is lehetőséget kapjanak a rendezvényen, és így azok az ifjú látogatók, akik esetleg még nem választottak szakmát, rajtuk keresztül kedvet kapjanak valamelyik szakma elsajátításához.

A mesterségek ünnepe a kézműves bemutatókon, hagyományőrző kirakodóvásáron, zenei és táncprogramokon kívül továbbra fontosnak tartja a gyermekfoglalkozásokat. Játszóházak várják a kicsiket, ahol ismerkedhetnek a különféle mesterségek, a nemezelés, gyékényszövés, rongybabakészítés, madzagszövés, bőrözés, papírmerítés, agyagozás, korongozás fogásaival.

Ugyancsak hagyomány a kiállítás a Nemzeti Galériában; az idei főtéma a kosaras mesterség. A Galéria „A” épületében rendezendő időszaki kiállítás augusztus 18– 27. között látogatható. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége tagságának döntése értelmében az idén kiemelt téma a kosaras mesterség. Minden szőhető és fonható növényi anyagból (szalma, gyékény, csuhé, sás) készült alkotásokat mutatnak be.

A természetben található fonható növényi anyagok évszázadok óta az alkotó ember rendelkezésére álltak. A szükségletek kielégítésére való törekvés és az esztétikum megjelenítésének a szándéka megannyi funkcionális és kultikus tárgy készítésére ihlette az embereket. Múzeumaink szép számmal őriznek különféle technikákkal készült tárolóedényeket, halászati és méhészeti tárgyakat, kalapokat, szatyrokat, aratókoszorúkat.

A tervezett anyagkiállítás a fellelhető múzeumi tárgyakat szeretné még élőbbé tenni, s közelebb hozni a 21. század emberéhez. Meg szeretné mutatni, hogy a természetes anyagokból készült míves tárgyak a mai kor emberének az igényeit is ki tudják elégíteni. A kiállítás célja a Kárpát-medence szálasanyag-hagyományainak bemutatása a különféle tevékenységekhez kapcsolódó tárgyakon keresztül, illetve a hagyományokból táplálkozó, mai használatra szánt tárgyak reprezentatív, igényes megjelenítése.

A szálasanyag szakma az utóbbi években rendezett nemzetközi konferenciákon, kiállításokon mutathatta meg legújabb eredményeit, a legjelesebb alkotásait. A mostani kiállítás súlyt fektet a tápéi, hajdúnánási, erdélyi és viski szálasanyag-hagyományok bemutatására, hiszen ezekben a régiókban a mai napig él és megélhetést ad a gyékény-, csuhé- és szalmatárgyak készítése és értékesítése. A kiállítás oktatási célokat is szolgál, hiszen a gyerekek megismerkedhetnek olyan tárgyakkal (szalma méhkas, tyúkültető, csíkfogó stb.), melyek a mai háztartásokban már csak elvétve találhatók meg.

A mesterségek ünnep a múlt évekhez hasonlóan, színpadi programokkal, sok tánccal és zenével várja látogatóit négy napon át. A fesztivál reprezentatív helyszíne a Palota-terasz, melynek színpadán az idén is a néptáncé és a népzenéé a főszerep, az előadók gyermekek, ifjúságiak, hagyományőrzők, amatőrök és hivatásosak. A Palota történelmi falai között felépített színpadokon magyarországi és a világ különböző tájairól meghívott néptánc-együttesek, zenekarok és szólisták mutatják be hagyományos dalaikat és hangszeres népzenéjüket, táncaikat, a háttérben mesés kilátással Budapestre és a Dunára. Ez a színpad ad helyet a rendezvény hivatalos megnyitójának, illetve a Népművészeti Egyesületek Szövetségének díjátadó ünnepségének is. A terasz színes programjait minden este koncert, táncház zárja.

A rendezvénysorozat négy napjának tematikus programjai:

Augusztus 20., csütörtök: Hagyományaink

A magyar és nemzetközi zenei és tánckincs sokszínű és változatos hagyományainak bemutatása négy napban. Vendégek lesznek a tájegységek kiemelt táncegyüttesei, hagyományőrző és gyermektáncosai, népzenészei. Kiemelt vendég a franciaországi Colmarban 1936-ban alakult Vogesia Táncegyüttes. Fellépnek még az Örökség Gyermektánc Fesztivál résztvevői; valamint Szalóki Ági, Korpás Éva és zenekara; Műfajok határán: Balogh Kálmán és Lukács Miklós (cimbalom) koncertje, népzene, jazz, világzene; Napra elektronikus világzene.

Augusztus 21., péntek: Örökségünk

Népzene és néptánc kincsünk szájról szájra terjed. Ez alkalommal is olyan fellépőket látnak vendégül, akik tudásuk legjavát hozzák el. A programok között magyar táncház; az Örökség Gyermektánc Fesztivál fellépése; moldvai csángó népzene, Zurgó Együttes, Bácsi Gyurka és barátai; magyar táncház; Fabula Rasa világzene; magyar népzene Berecz András és zenekara jóvoltából. Fellép Bognár Szilvia és zenekara; valamint Műfajok határán: Palya Bea és a Dés András Trió. A koncertek között mulatságos és játékos vetélkedők.

Augusztus 22., szombat: Vendégeink

A Vogesia Táncegyüttes fellépése; ízelítő a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál programjából; ünnepi díjátadó; Rhythm Addiction, a Gázsa Zenekar lemezbemutató koncertje, Romengo cigány népzene és táncház. Az ezerarcú harmonika címmel Orosz Zoltán harmonika-művész és vendégeinek koncertje; Bara-Bura (Szlovákia); Zakusca (Románia); a Kaláka zenekar fellépése; valamint Műfajok határán: a Vodku zenekar és a Radnóti Színház színészeinek koncertje Martin Márta, Szávai Viktória, Adorjáni Bálint és Schneider Zoltán közreműködésével.
 
Augusztus 23., vasárnap: Nemzetiségeink

Vendég a Vogesia Táncegyüttes, valamint nemzetiségi együttesek: a Tabán Szerb Táncegyüttes, a Martenica Táncegyüttes, a Söndörgő Együttes (délszláv népzene). Műfajok határán: Agostones és a Brass in the Five fúvóskvintett koncertje, a világzene, népzene és a komolyzene találkozása; Ajde Braco Balkán world; Parno Graszt autentikus cigányzene; a Kerekes Band Csángó boogie koncertje.

A naponta délelőtt 10-től este tízig nyitva tartó rendezvénysorozatra belépőjegyet kell váltani.