Az Európai Parlament felszólította az Orbán-kormányt: adja ki Gruevszkit Macedóniának
A képviselők ma véleményezték, hogy mennyit haladt előre Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró az esetleges uniós csatlakozás felé. A helyzetről szóló állásfoglalásokat elfogadta a ház. A lényeg: Szkopje tartson ki a Görögországgal kötött, preszpai-tavi megállapodás mellett. Az albán jogállamiság hiányosságai továbbra is távol tartják a beruházásokat. Montenegró 2025-re akár már uniós tagállam lehet.
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: A képviselők üdvözölték, hogy az ország határozottan elkötelezett a 2015-i pržinói megállapodás és a sürgős reformprioritások hiánytalan végrehajtása mellett. Ezek ugyanis az unióval kapcsolatos reformokat illetően is intenzívebb erőfeszítésekhez vezettek.
Felszólítják emellett a nemzeti hatóságokat, hogy erősítsék a pénzmosás és az összeférhetetlenség elleni küzdelmet azért, hogy az eddiginél jobban védhessék az igazságszolgáltatást a politikai befolyás ellen. Macedóniának emellett a jogállamiság fennmaradó hiányosságaival is foglalkoznia kell, amelyek továbbra is súlyos gondot okoznak. Az állásfoglalást 470 szavazattal, 116 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett fogadták el.
A szeptember 30-i népszavazás (amely a társadalom felhatalmazását kérte volna az ország nevének Észak-Macedónia Köztársaságra változtatásához) nem érte el ugyan a szükséges küszöböt, a képviselők üdvözölték az ezt követő szkopjei parlamenti döntést, amely elindította az ország és Görögország közötti, június 17-i preszpai megállapodás végrehajtásának alkotmányos folyamatát. Ez vezet(het) majd el az uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokhoz. A megállapodás már nagyon várt kedvező fejlemény az egész Nyugat-Balkán stabilitása és megbékélése szempontjából – fogalmaztak a képviselők.
A képviselők emellett felszólítják a magyar kormányt, hogy adja ki hazájának Nikola Gruevszki volt miniszterelnököt, aki, miután hivatallal való visszaélésért börtönbüntetésre ítélték, Magyarországra szökött.
A macedón-jelentés szerzője, Ivo Vajgl szlovén liberális képviselő szerint „Ha Macedónia teljesíti az összes feltételt, akkor ígéretes jövő áll a mai macedónok és a jövő generációi előtt. Az uniónak szintén teljesítenie kell saját ígéreteit annak az országnak, amely már elég régóta vár az előszobában: látható mértékben hozzá kell járulnunk Délkelet-Európa egészének stabilitásához, biztonságához és fejlődéséhez".
Albánia: A 459 szavazattal, 112 ellenszavazat és 62 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők üdvözlik az albánok határozott előrelépést az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó reformok, és az ország igazságszolgáltatása függetlenségének és szakértelmének megerősítése területén. A képviselők elismerték az albán jogi és intézményes keretek fejlődését, és a szervezett bűnözés elleni harc eredményeit. Azonban továbbra is aggasztónak tartják a magas szintű korrupciót, az igazságszolgáltatás lassúságát és alacsony hatékonyságát, valamint azt, hogy a jogállamiság hiányosságai és a nehézkes ügymenet továbbra is visszaveti a beruházási kedvet.
Ennek ellenére az állásfoglalásban a Parlament támogatja a Tanács javaslatát az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére Albániával 2019 júliusában, abban az esetben, ha az ország teljesíti az összes feltételt.
„Négyévnyi jelöltség után ideje, hogy Európa elindítsa a csatlakozási tárgyalásokat Albániával. Az ország véghezvitte az igazságügy reformját, amely az egyik kulcsfeltétel volt. Némi sikerrel zajlik a korrupció elleni harc is. A mai parlamenti szavazás elismeri ezeket az eredményeket, és felszólítja a Tanácsot és tagállamokat, hogy jövőre végre kezdjék el a csatlakozási tárgyalásokat Albániával" – mondta az albán jelentés szerzője, a német szocialista Knut Fleckenstein.
Bár Montenegró nagy lépésekkel halad előre az uniós integrációs folyamatban, a képviselők mégis a jogállamiság, a média szabadsága, a korrupció, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, és az ehhez kapcsolódó erőszak miatt szólítják fel az ország politikai vezetését a további erőfeszítésekre.
A 484 szavazattal, 80 ellenszavazat és 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás elismeri a konstruktív regionális együttműködést, és jó szomszédi kapcsolatok kialakítását célzó montenegrói lépéseket. A képviselők a Montenegró és Koszovó közötti határegyezmény ratifikálását is üdvözölték, ugyanakkor felszólítják a kormányt, hogy többi szomszédjával is mihamarabb rendezze határvitáit.
Az állásfoglalás kiemeli Montenegró 2017. június 5-i NATO-csatlakozásának a nyugat-balkáni béke biztosításában játszott kulcsszerepét. A képviselők egyetértenek az Európai Bizottság álláspontjában, amely szerint Montenegró 2025-re potenciálisan készen állhat az uniós tagságra.
A montenegrói jelentésért felelős Charles Tannock brit konzervatív képviselő szerint „A mai jelentés kiemeli Montenegró előrelépését, és optimistán ítéli meg az ország haladási irányát. Ezzel a sikerrel azonban felelősség is együtt jár. A Parlament egyértelműen megfogalmazta a média szabadságával kapcsolatos aggodalmait, és azt, hogy fokozni kell a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést."
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető
A vita felvételről (2018.11.28.)
Európai Bizottság: Nyugat-Balkán stratégia (angolul)
Az eljárás lépései (angolul) - Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság
Az eljárás lépései (angolul) - Albánia
Az eljárás lépései (angolul) - Montenegró
|
Schengen: új szabályozás az EU-n belüli ideiglenes határ-ellenőrzésre
|
|
A felülvizsgálat alatt álló schengeni határ-ellenőrzési szabályrendszer megengedi, hogy a tagállamok a schengeni övezeten belül ideiglenesen ismét határellenőrzést vezessenek be, amennyiben komoly veszély fenyegeti országuk köz- vagy belbiztonságát. A Parlament a csütörtöki szavazással elfogadta tárgyalási kiinduló álláspontját a tagállamok szakminisztereit tömörítő Tanáccsal folytatott egyeztetések során. A képviselők az alábbiakban egyeztek meg:
A képviselők kiemelték: az ideiglenes határellenőrzés akadályozza a személyek szabad áramlását, ezért csak kivételes esetben, és utolsó megoldásként lehessen bevezetni. A schengeni övezet államainak a kezdeti két hónapon túl részletes kockázatelemzéssel kell kísérniük a határellenőrzés fenntartását. Ha még tovább, hat hónapra szeretnék meghosszabbítani a határellenőrzést, akkor a Bizottságnak állást kellene foglalnia arról, hogy a hosszabbítás megfelel-e a jogi követelményeknek. A határellenőrzés meghosszabbítását az Európai Tanácsnak is jóvá kellene hagynia. A képviselők a Parlament tájékoztatását is kérik. „Schengen az Unió egyik legnagyobb eredménye. Azonban léte veszélybe került, mert hat, a schengeni övezetbe tartozó tagállam jogellenesen, már három éve egyfolytában fenntartja a belső határellenőrzést, annak ellenére, hogy két év a maximális időtartam. Ez is jelzi, mennyire nem egyértelmű a jelenlegi szabályozás, amelyet félreértenek és rosszul használnak a tagállamok. Ha szeretnénk, hogy a schengeni rendszer fennmaradjon, akkor véget kell vetnünk ennek a gyakorlatnak, és egyértelmű szabályokat kell megfogalmaznunk" – mondtaTanja Fajon (S&D, Szlovénia). Az uniós szakminiszterekkel folytatandó tárgyalásokra szóló mandátumot 319 szavazattal, 241 ellenszavazat és 78 tartózkodás mellett fogadták el. Mivel a Tanács már júniusban döntött kiinduló álláspontjáról, a tárgyalások azonnal elkezdődhetnek az EU szakminisztereivel.
|
|
Jelentéstevő: Tanja Fajon (S&D, Szlovénia) Európai Bizottság: a jelenleg életben lévő, ideiglenes határellenőrzések listája (angolul) |
