Orbán kiszerelmesedett Koperből

Amerikai lapok, ekként a The New York Times és a The Washington Post közlik az AP hírügynökség arról szóló jelentését, hogy egy macedón különleges ügyész újabb vádakat emelt a Magyarországon politikai menedéket kért, hazájában előzőleg letöltendő szabadságvesztésre ítélt Nikola Gruevszkivel szemben. Az új vádpontok a volt macedón miniszterelnök konzervatív pártjának a jogellenes finanszírozására, illetve a párt szkopjei székházának építésével kapcsolatos hatalommal való visszaélésre vonatkoznak.

A Mladina című szlovén hetilapban annak főszerkesztője, Grega Repovž terjedelmes cikkben ad hangot azzal kapcsolatos értetlenségének, hogy Miro Cerar volt miniszterelnök vajon miért támogatta a magyar részvételt a Koper–Divača vasútvonal fejlesztésében, illetve Magyarország szlovéniai befolyásának a növelését. Orbán Viktor, aki korábban arról beszélt, hogy a koperi kikötőt Magyarországnak a világra nyíló kapujává kívánja tenni, azért szállt ki a vasútvonal fejlesztéséből, mert rájött: rossz lóra tett, mármint abban az értelemben, hogy nem az Európai Néppárthoz tartozó „elvtársa”, Janez Janša lett a kormányfő a választások eredményeként – írja a hetilap főszerkesztője, és hozzáteszi: ha most Janša lenne hatalmon, Orbán valószínűleg már hajókat vásárolna, hogy megteremtse a magyar flottát. A szlovén hetilapban megjelent cikk szerint Orbán a múlt héten, amikor ellátogatott Lendvára, az ottani magyar kisebbséghez, egyebek közt arról beszélt, hogy Cerar kormánya 50 ezer négyzetmétert ígért Magyarországnak a koperi kikötőben. Grega Repovž szerint teljességgel érthetetlen, hogy Cerar miért lelkesedett olyannyira a Koperhez vezető vasútvonal fejlesztéséért, amikor a 200 millió eurósra tervezett magyar hozzájárulásból sokkal inkább környezetbarát munkával úgymond csodát lehetne művelni Szlovénia rövid tengerparti szakaszán. Cerar ráadásul annak tudatában ragaszkodott mégis a kikötőfejlesztéshez, hogy tudván tudta, Orbán Janšát támogatja, éppenséggel vele szemben.

A szlovén hetilap főszerkesztőjének a cikke szerint az is rejtélyes, hogy a Cerar-kormány miért adta csöndben áldását Magyarország befolyásának a növelésére a Muraközben, ahol a magyarok beruházásokat valósítanak meg és állampolgárságot osztogatnak az ottani magyaroknak.

„Németországban a zöld az új vörös” - ezzel a címmel közöl cikket a Politico című amerikai lap európai kiadása. A szerző felveti, hogy a német baloldal talán meglelte a választ a jobboldali nacionalizmusra.

A cikk München egyik központi negyedének, Haidhausennek a példáján keresztül érzékelteti a változásokat. Ez a városrész egykor szegénynegyed volt, ám a múlt évtizedekben a szociáldemokrata városvezetés beruházásainak köszönhetően hatalmasat fejlődött, és divatos hellyé vált. Nem meglepő, hogy Haidhausenben egészen mostanáig az SPD volt a domináns párt. Az októberi bajor tartományi parlamenti választáson azonban a szociáldemokraták katasztrofális vereséget szenvedtek, választóik kétharmadát elvesztették ebben a körzetben.

Az egykor pusztán protest pártnak tekintett Zöldek ugyanakkor 42,5 százalékot szereztek. Elemzők szerint – írja a Politico – ez általánosabb értelemben vett, egész Németországra, sőt talán Európára is vonatkoztatható politikai átrendeződésre utal. Idézi a cikk Jan Rovnyt, a híres francia politikatudományi egyetem, a Sciences Po kutatóját, aki felhívja a figyelmet arra, hogy a baloldali politizálás hagyományos bázisa, a szakmunkások a nyugati társadalmakban már nem számítanak akkora tényezőnek, mint egykoron. Akik megmaradtak közülük, azok magasabban képzettek, és javadalmazásuk a társadalmi középhez közelít. A mai rosszul fizetettek gyakran már nem annyira a gyárakban, hanem inkább egyes szolgáltatási ágazatokban dolgoznak, és politikai választásukban egyre inkább a szélsőjobbhoz áramlanak.

Németországra jellemző ugyanakkor az is, hogy a szociáldemokraták politikája balról a centrum irányába tolódott, és így vonzóbbá tették a pártot a liberálisok számára. Gerhard Schröder alatt – miként a brit Labour Tony Blairrel az élen – piacbarát politikát folytattak, ami a jóléti állam drasztikus lefaragásával is járt, amit viszont az SPD társadalmi bázisának a kemény magja nem volt hajlandó megbocsátani – idézi a Politico Ursula Münch bajor politológust.

Az amerikai lap szerint a jobboldalon megfigyelhető, hogy a mérsékelt konzervatívok a szélsőjobb feltűnése miatt, a politikai vérveszteségek elkerülése végett maguk is jobbra tolódnak, például a korábbinál nagyobb hangsúllyal beszélnek a kulturális örökségről, illetve a bevándorlásról.

A baloldalon ennél lassabban forrnak ki a dolgok, de a bajorországi Zöldek 18 százalékra, Hessenben pedig 20 százalékra erősödése mintha már azt jelezné, hogy formálódik valami. E hónap elején a német közvélemény-kutatások szerint a Zöldek megelőzték a szociáldemokratákat, és van olyan mérés, amely 24 százalékra teszi őket, ami csupán három százalékponttal marad el Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniójától. Ha most tartanának előrehozott választásokat, akkor a keresztény uniópártokkal szemben már nem a szocdemek, hanem a zöldek kínálnák a fő baloldali alternatívát. Ma azonban még nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a Zöldek egykor marginális pártja képes lesz-e Németországban bebetonozni magát a kozmopolita-liberális tábor bajnokának a szerepkörébe – írja az amerikai lap európai kiadása.