Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. március 29. Az év 89. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739371. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Svédország sem az Ígéret Földje: hajléktalanok ezrei tengődnek

Svédország sem az Ígéret Földje: hajléktalanok ezrei tengődnek

Hajléktalanok ezrei és az EU más országaiból Svédországba érkező, többségében roma származású szegény ember él nyomorúságos és veszélyes körülmények között, miközben a svéd hatóságok a legalapvetőbb szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket is akadályozzák – tárja fel az Amnesty International új jelentése.

A Svédország: Hideg fogadtatás: roma és más érzékeny csoportok emberi jogai veszélyben című jelentés leírja, miként kell az érkezőknek a leküzdhetetlen akadályokkal szembenézniük, ha lakóhelyhez, normális higiénés körülményekhez vagy egészségügy ellátáshoz akarnak hozzáférni. Ez a helyzet sérti az emberi jogokat. A hatóságok magukra hagyták azokat az embereket, akik a szabad mozgás jogával éve, egy jobb sorsért indultak útnak.

„Sátrakban, autókban, ideiglenes létesítményekben vagy a külvárosokban alusznak; romák ezrei küzdenek állandóan az ételért és az egészségügyi ellátásért. Télen ez a túlélésért való küzdelemmé válik” – mondta Fotis Filippou, az Amnesty International európai helyettes igazgatja.

„A rendőri zaklatás és diszkriminatív bánásmód, valamint az, hogy a svéd hatóságok nem ismerik el ezeknek az embereknek a jogait, és nem biztosítják számukra a legalapvetőbb szükségletek kielégítését, a romákkal szembeni széleskörű előítéletet és rasszizmust tükröz, amely Európa-szerte jelen van.”

A jelentés Romániából származó, többnyire roma migránssal, romániai civil szervezetekkel és köztisztviselőkkel készült 58 interjúra épül. A legfontosabb következtetés: az elégtelen jogi és politikai környezetnek köszönhetően sokan kiesnek az ellátó rendszerből. Egyes városokban ezek az emberek nem férnek hozzá szálláshoz, vízhez és megfelelő higiéniás körülményekhez és egészségügyi ellátáshoz. A menedékhelyek hiánya további problémákhoz, például az állandó lakcím hiányához és emiatt rendkívül korlátozott munkalehetőségekhez vezet, aminek következtében sokan kéregetésből próbálják magukat fenntartani.

Bár nincsenek pontos adatok, a hatóságok úgy becsülik, hogy kb. 4700 olyan ember van Svédországban, aki „sérülékeny csoporthoz tartozó uniós állampolgárnak számít”. Sok, bár nem mind, roma származású. A svéd kormány álláspontja a hajléktalan EU-migránsokkal kapcsolatban, hogy 3 hónap után el kell hagyniuk Svédországot, és ez idő alatt is csupán igen korlátozottan férhetnek hozzá szociális ellátáshoz, illetve, hogy csupán a származási országuk felel az emberi jogaik esetleges megsértéséért akkor is, ha a jogsértés svéd területen történik.

A svéd és az uniós jog értelmében az EU-állampolgárok csupán akkor maradhatnak Svédországban 3 hónapot meghaladóan, ha érvényes személyazonosító okmányt tudnak felmutatni. Az Amnesty International kutatása szerint sokan a jobb élet reményében ennél hosszabb ideig maradnak.

Néhány hajléktalan ember elmondta az Amnestynek, hogyan élnek víz és áram nélkül erdei kunyhókban, alszanak hidak alatt akkor is, amikor a hőmérséklet nulla fok alá csökken. Egy ember Észak-Svédországban egy buszállomáson töltötte éjszakáit naponta hajnali kettőig, amikor is az bezárt. Ezután pedig útnak indult és a város utcáit rótta, hogy ne fagyjon halálra.

Stockholmban a roma származású migránsok a rendőrség megfélemlítő és aránytalanul durva bánásmódjának vannak kitéve. A városban megkérdezett számos nő számolt be arról, hogyan kergetik el őket azokról a helyekről, ahol kéregetnek, továbbá olyan esetekről is beszámoltak, amikor erőszakkal viszik őket városon kívüli helyekre, ahol aztán magukra hagyják őket. – A stockholmi rendőrség megerősítette ezt a gyakorlatot, azt állítva, hogy ezek a nők zavarják a közrendet, bár erre bizonyíték nincsen, illetve a kéregetés sem tiltott vagy engedélyhez kötött tevékenység.

Bár számos hajléktalan uniós migráns emberi jogai sérülnek, ez a helyzet nem az egész országra jellemző. Bizonyos önkormányzatok olyan eljárásokat vezettek be helyben, amelyek lehetővé teszik az érintetteknek jogaik érvényesülését, hogy ezek az emberek is emberi méltóságukat megőrizve éljenek. Lundban és Gotlandban egész évben működő szállásokat állítottak fel, ahol az emberek hosszabb ideig is maradhatnak. A biztonságot és stabilitást kínáló menedékhelyek hatalmas segítség a rászorulók számára, lehetővé téve számukra, hogy tervezzenek, munkát keressenek és hasznos tagjai legyenek a helyi közösségnek.

„Arra a hivatalos, ámde megalapozatlan álláspontra hivatkozva, hogy ezeknek az embereknek a jelenléte csupán átmeneti és az államnak nincsen kötelezettsége velük szemben, az embereket arra kényszerítették, hogy éveken át borzalmas körülmények között éljenek. Ám egy másik, emberibb és befogadóbb magatartás szintén lehetséges” - mondta el Johanna Westeson, az Amnesty International Svédország jogi tanácsadója.

„A svéd hatóságoknak erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés véget érjen, és tiszteletben kell tartaniuk jogi kötelezettségeiket, hogy valamennyi nehéz sorsú ember menedékhez, vízhez, megfelelő higiénés körülményekhez és támogatott egészségügyi szolgáltatáshoz jusson.”

Svédország ratifikált egy sor olyan emberi jogi egyezményt, a többi között a ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Megszüntetésére Vonatkozó Nemzetközi Egyezményt, az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amely garantálja a civil, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogok érvényesülését mindenki számára, megkülönböztetés nélkül az ország egész területén.