Erősítendő az egészségvédelem az Európai Unió országaiban
Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ma közzétette Egészségügyi pillanatkép: Európa című 2018. évi közös jelentését, mely az uniós polgárok egészségi állapotára, valamint a 28 tagállam, az 5 tagjelölt ország és 3 EFTA-ország egészségügyi rendszerének teljesítményére vonatkozó összehasonlító elemzéseken alapul.
A jelentés megállapítja: Európában lassult a várható élettartam folyamatos növekedése, továbbra is látványosak a különbségek az egyes országok között és az országokon belül, és számottevő eltérések mutatkoznak a különböző iskolázottságú társadalmi csoportok között is. A dokumentum szorgalmazza a mentális egészség javítását és a mentális zavarok megelőzését, melyek a kedvezőtlen társadalmi következményeken túlmenően a GDP 4%-át meghaladó költségteherrel járnak az uniós országok számára. A jelentés azt is hangsúlyozza, mennyire fontos feladat a kockázati tényezők – a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás – kezelése, a korai halálozás visszaszorítása, az ellátáshoz való általános hozzáférés és az egészségügyi rendszerek megerősítése.
Főbb megállapítások:
- 2011 óta látványosan lassult a várható élettartam emelkedése, és a várható élettartam a nemek és a társadalmi-gazdasági helyzet szerint is nagy egyenlőtlenségeket mutat.
- Az egészségügyi kiadások közel ötödét a mostaninál jobban is fel lehetne használni, és megfelelőbb ár–érték-arányt lehetne kialakítani.
- 2015-ben több mint 84 000-en haltak meg Európában mentális egészséggel kapcsolatos problémák következtében; a lelki-szellemi bajok évente több mint 600 milliárd euró kiadást okoznak az országoknak.
- A nagymértékű alkoholfogyasztás továbbra is súlyos probléma, annak ellenére, hogy célzott intézkedések hatására több uniós országban csökkent az alkohol tartalmú készítmények fogyasztása.
- Az alacsony jövedelmű családok tagjai a magas jövedelmű családok tagjainál ötször nagyobb valószínűséggel számolnak be arról, hogy nem férnek hozzá a szükséges ellátásokhoz.
Az Európai Bizottság 2016-ban hirdette meg az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban elnevezésű kezdeményezést. Ennek részeként készült a ma bemutatott uniós áttekintés is, amelyet jövőre országokra kidolgozott elemzések követnek majd.
Az egységes piac Európa legjobb eszköze a mai változó világban
A múlt 25 évben Európa az egységes piacnak köszönhetően az egyik legvonzóbb gazdasági térséggé vált. A négy oszthatatlan szabadság – a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása – hozzájárult a polgárok jólétének javításához és az EU versenyképességének megerősítéséhez. Az európai fogyasztók – akár belföldön vásárolnak, akár más tagországból szereznek be árut vagy szolgáltatást – a termékek szélesebb kínálatából választhatnak alacsonyabb árakon, és annak is hasznát látják, hogy az előírásoknak köszönhetően a környezet, a szociális jogok és a fogyasztók magasabb szintű védelemben részesülnek. Az európai kis- és nagyvállalkozások az EU egész területén könnyebben bővíthetik ügyfélkörüket, illetve értékesíthetik termékeiket és szolgáltatásaikat. Röviden szólva, az egységes piac Európa legjobb eszköze arra, hogy segítse az európai vállalkozások növekedését és versenyképességét a globalizált piacokon.
Ahhoz, hogy az egységes piacban rejlő potenciált a digitális korban is maximálisan kiaknázhassuk, és biztosíthassuk az európai gazdaság fenntartható növekedését, az egységes piacnak megfelelően kell működnie, és folyamatosan fejlődnie kell a mai rohamosan változó világban. Az Európai Bizottság ma friss értékelést adott közre az egységes piac állapotáról, továbbá azt szorgalmazza, hogy a tagállamok erősítsék meg az egységes piac iránti politikai elkötelezettségüket. A mai közlemény a Bizottság első válasza az Európai Tanács márciusi felkérésére, amely arra irányult, hogy a Bizottság ismertesse az egységes piac aktuális helyzetét, és mérje fel, milyen akadályok gátolják még és mely lehetőségek segíthetik az egységes piac teljes körű működését.
- Bizottsági közlemény az egységes piacról
- Tájékoztató az egységes piacról
- Áttekintés az egységes piacra vonatkozó bizottsági kezdeményezésekről
Élénkül a beruházási kedv az EU-ban
Az Európai Bizottság ma közleményt adott ki, amelyben bemutatja, hogy az európai beruházási (Juncker-)terv megvalósításának az elkezdése óta eltelt négy évben miként segítette az európai beruházások fenntartható szintjének helyreállítását. A beruházási terv az eredeti célt és a várakozásokat meghaladva 360 ezer millió euró összegben mozgósított beruházásokat a 28 uniós tagállamban. Ennek az összegnek a kétharmada magánforrásból származott. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) támogatásának köszönhetően 850 000 kis- és középvállalkozás jut könnyebben finanszírozáshoz. A becslések szerint az ESBA-nak köszönhetően eddig több mint 750 000 munkahely jött létre. 2020-ig várhatóan 1,4 millió munkahely létrejöttét fogja segíteni, és 500 milliárd euró összegű beruházást fog mozgósítani. Az európai beruházási terv már eddig is 0,6%-kal növelte az uniós GDP-t, és ez az arány 2020-ig várhatóan 1,3%-ra emelkedik. Az ESBA sikeres modellje ma már hivatkozási pont más uniós finanszírozású beruházási programok tekintetében is, amire kiváló példa a Bizottság által az új hosszú távú uniós költségvetésben javasolt új InvestEU alap és Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz.
- Bizottsági közlemény az európai beruházási tervről
- Tájékoztató: Jó úton halad az európai beruházási terv
- Az európai beruházási tervről és eredményeiről szóló webhely
A Bizottság erősíti az egységes piacon zajló szabványosítás hatékonyságát
Az Európai Bizottság ma cselekvési tervet terjesztett elő avégett, hogy segítse a hatékonyságot, az átláthatóságot és a jogbiztonságot az egységes piacot szolgáló harmonizált szabványok kidolgozása területén. A nagyrészt önként és az ipar kezdeményezésére elfogadott szabványok – az A4-es papírmérettől az 5G technológiáig – csökkentik a költségeket, ösztönzik az innovációt, szavatolják a különböző eszközök és szolgáltatások közötti együttműködési képességet, és segítik a vállalkozások piacra jutását. Az EU számos területen (vegyi anyagok, építési termékek, kozmetikumok, gyermekjátékok, orvostechnikai eszközök stb.) alkalmaz harmonizált szabványokat. A Bizottság mai közleménye áttekintést ad az európai szabványosítási rendszer működéséről, számba veszi a múlt években elindított kezdeményezések eredményeit, és előterjeszt négy kulcsfontosságú intézkedést avégett, hogy növekedjék a hatékonyság, az átláthatóság, erősödjék a jogbiztonság a harmonizált szabványok kidolgozásában.
