Csakezértis: CEU ki, Gruevszki be

A legkevésbé sem meglepetés, hogy élénken foglalkoztatja a nemzetközi médiát a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek megadott magyar politikai menedékjog. Az APA osztrák hírügynökség ismerteti Aleksandar Vucic szerb elnök közlését, miszerint Nikola Gruevszki a tiranai magyar nagykövetség által kiállított, útlevelet helyettesítő útiokmánnyal utazott be Szerbiába, majd távozott onnan Magyarországra.

A német nyelvű sajtó fontos tájékozódási forrásának számító dpa hírügynökség minimálisnak tartja annak az esélyét, hogy a szkopjei igazságügyi minisztérium által készített, több száz oldalas indoklást tartalmazó kiadatási kérelem sikerrel járhat. Ennek okát abban látja, hogy a magyar hatóságok által szokatlan gyorsasággal megadott menedékjog vélhetőleg Orbán Viktor miniszterelnök – Gruevszki régi barátja – személyes támogatásának köszönhető.

A Reuters brit hírügynökség ugyanakkor idézi a macedón tárca nyilatkozatát, amely utal a kiadatási kérelem nemzetközi jogi megalapozottságára, illetve Magyarország EU- és NATO-tagságára.

Az AP amerikai hírügynökség – amelynek a tudósítását átvette többek közt a The Washington Post – felhívja a figyelmet arra, hogy több  nyugati vezető – mint például Angela Merkel német kancellár, vagy éppen James Mattis amerikai védelmi miniszter – elátogatott Macedóniába azért, hogy támogatásáról biztosítsa a Gruevszki uralmát leváltó mostani szkopjei kormányt annak a megállapodásnak az ügyében, amelynek alapján a Görögországgal évek óta fennállt viszályt lezárva Észak-Macedóniára változtatják az ország nevét, és ezzel megnyílhat az út a volt jugoszláv tagköztársaság euroatlanti integrációja előtt.

A The New York Times azt írja: Gruevszki bíróság elé állítását és elítélését amerikai diplomaták és európai tisztségviselők úgy tekintik, hogy az előrelépést jelentett a korrupció és etnikai megosztottság által fertőzött térségben. Macedónia – emlékeztet a The New York Times – EU-tagságra pályázik, és a Gruevszki-pert széles körben annak világos üzeneteként értékelik, hogy a leghatalmasabb politikusok sem úszhatnak meg mindent büntetlenül.

A londoni The Guardian szélesebb összefüggésbe helyezi a Gruevszki-ügy magyar kormányzati kezelését, és annak kapcsán kitér a CEU ügyére is. A menedékjog megadása – írja a lap – csak a legutóbbi Orbán Viktor azon provokatív megnyilvánulásainak a sorában, amelyekre az EU-országok és a NATO-szövetségesek mindeddig nem találták meg a megfelelő választ. Az Európai Parlament részéről elhangzott fenyegetőzés, a fegyelmező intézkedések kilátásba helyezése eddig éppenséggel alájátszott Orbán retorikájának, amely szerint a brüsszeli „migrációpárti” erők támadják őt. A békülékenyebb megközelítés sem vezetett azonban eredményre.

A The Guardian emlékeztet arra: David Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi új nagykövete, a lap szerint Donald Trump elnök személyes barátja korábban közölte, hogy nem fogja Orbánt nyilvánosan bírálni, de arra kérte a kormányt, hogy tegye lehetővé a Közép-európai Egyetem további működését. Az egyetemet – olvasható a brit lap cikkében – az a Soros György filantróp pénzember alapította, akit Orbán démonizál és Magyarország szuverenitásának az aláásásával vádolja. A The Guardian megfogalmazása szerint a magyar kormány Cornstein közvetítési kísérletének ellenére sem írja alá azt a megállapodást, amely lehetővé tenné az egyetemnek a Budapesten maradást, és a CEU közölte, hogy jövőre meg fogja kezdeni tevékenységének lassú áthelyezését Bécsbe.

Ma választja meg új vezetőjét az Interpol nemzetközi rendőri szervezet, miután hónapokkal ezelőtt az Interpol addigi kínai főnökének saját hazájában úgymond nyoma veszett, minden jel szerint korrupciós vádakkal összefüggésben. Az új Interpol-elnökjelölt furcsa módon szintén olyan országból való, amelyről elsőre nem éppen a jogállamiság jut az ember eszébe a bűnüldözés kapcsán sem. Alekszandr Prokopcsuk orosz főrendőrről, az Interpol oroszországi irodájának a vezetőjéről van szó. Mint az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál írja, Litvánia és Ukrajna már most tiltakozást jelentett be. A litván parlament tegnap egyhangú szavazással úgy határozott, hogy amennyiben Prokopcsukot megválasztják az Interpol elnökévé, akkor Litvániának – más demokráciákkal együtt – haladéktalanul fontolóra kell vennie a nemzetközi rendőri együttműködési szervezetből való kilépést.