Orbánnak hónapjai vannak a Gruevszki-botrány elboronálására
Már a latinok is megmondták, pedig nem is tudtak Orbán húzásáról a köztörvényes bűnöző volt macedón miniszterelnök megmentésére: hasonló a hasonlónak örül. Macronnak teljesen igaza van, amikor csatába száll a demokrácia és a nemzetközi rend védelmében, csak éppen egyedül baktat az úton. Lezsák Sándor egy személyben rehabilitálta a tömeggyilkos Héjjas Ivánt, nem kellene megbogarászni egy kicsit a kormány történelemszemléletét?
A francia elnök meglehetősen egyedül van, mind odahaza, mind Európában, és nemzetközi törekvései beleütköznek a nacionalizmus és a tekintélyelvű rezsimek valóságába – írja a The Guardian. Macron szeretne úgy megjelenni, mint aki kivételes szerepet tölt be abban az EU-ban, ahol nincsenek erős vezetők, akik képesek, illetve készek szembeszállni a szélsőjobbal, a populista nacionalistákkal. Egy hete, az első világháború végének 100. évfordulóján tartott megemlékezés sajtóértékelés szerint az erőteljes francia diplomáciai offenzíva kezdetének számított a demokratikus, humanitárius és multilaterális értékek támogatására. Az államfő döntőnek tartja a májusi EP-választást, hogy feltartóztassa a populista hullámot.
Már figyelmeztette a bevándorlás- és unióellenes Orbánt, hogy annak gondolatai nem állják meg helyüket az illiberális demokráciáról. Célba vette Salvinit is. Ez a fajta erőteljes kiállás a háború utáni szociáldemokrata rend mellett jól hangzik a centrista szavazók füle számára, ám a helyzet mégsem ilyen egyszerű. A földrészen a politikai gravitációs pont kitapinthatóan eltolódott jobb felé. Orbán Viktornak sok szövetségese van. Nézeteit visszhangozzák az osztrák kormánykoalícióban, valamint a német uniópártok szélén. Ráadásul Macron szándékait keresztezi, hogy pl. a migráció ügyében az ő mérlege sem túl jó. Az euró-övezettel kapcsolatos reformelképzelései a jelek szerint halva születtek.
Úgy látszik, hogy rossz időben és baljós csillagzat alatt hozta nyilvánosságra azt a tervét is, amely szerint egy emberként kíván keresztes hadjáratot folytatni a szabályokon alapuló nemzetközi rend megmentésére. Nem tudta megnyerni hozzá Trumpot. Az amerikai elnök vezeti ugyanis a hasonszőrű autoriter politikusokat, Oroszországtól, Kínán át Törökországig. Lehet, hogy Macronnak igaza van, a történelem biztosan mellette áll. De külföldön és odahaza magányosan tapossa az utat.
Az Európai Bizottság alelnöke szerint sok ember félti a saját egzisztenciáját, ezért több jogot követel a számára védelmet ígérő nemzetállam számára – derül ki a Die Pressenek adott interjúból, csakhogy ez az igény szemben áll a világtendenciákkal, hiszen az egyes kormányok képtelenek egymaguk megoldani olyan gondokat, mint Trump, a klímaváltozás, vagy éppen a migrációs válság. Timmermans ott látja az alapvető gondot a nacionalistákkal, hogy azok csak akkor egységesek, amikor valaki/valami, pl. Brüsszel ellen kell szövetkezni, de már nincs meg ez az összhang, amikor bármit közösen kellene létrehozni. Orbán és Salvini között gyorsan elillant a pozitív légkör, amikor az került szóba, mit is kéne csinálni a bevándorlással.
A kérdésre, hogy Magyarország, Lengyelország és Románia a belügyekbe való beavatkozásnak tekinti az unió kifogásait az igazságügyi reformok miatt, a politikus úgy válaszolt, hogy az európai jog egységes értelmezése alapvető az EU belső piacának akadálytalan működéséhez. Az nem lehet, hogy az európai jogállamot több jogállamra osszák fel, és akkor még szóba sem került a polgárok jogvédelme. De Timmermans derűlátó, mert a végén úgyis az emberek mondják ki a végső szót. Viszont Brüsszel már nem tehet semmit, ha borul a konszenzus abban, hogy a jogállam minden tagra nézve kötelező.
Az alelnök, aki a szociáldemokraták jelöltjeként száll ringbe a Bizottság elnöki tisztéért, arra is kitért, hogy ha a tagállamok szociális és adódömpinget vetnek be, az szétveri az egységes piacot, így az fenyegetés lesz az emberek számára Azaz Európának védelmeznie kell a saját lakosságát, de ez több annál, mint hogy őrtornyokat állít fel a határon. Vagyis az EU-nak egyben képzést kell kínálnia, el kell érnie, hogy az polgárok jól érezzék magukat a bőrükben és ne féljenek más identitásoktól.
A Deutsche Welle kommentárja felfoghatatlannak nevezi, hogy Magyarország börtönnel fenyegeti mindazokat, akik segítenek a menekülteknek, ám ez nem vonatkozik Orbán Viktorra, aki becsempésztette barátját, aki ráadásul papírok nélkül érkezett, emellett büntetett előéletű és odahaza körözik. Egy bűnbanda, egy klán feje. És ezek után a magyar kormányfő tárt karokkal fogadja, miközben azt hangoztatja, hogy a menekültek nem illenek bele a magyar kultúrába. Ellenben Gruevszki nagyon is beleillik az orbáni kultúrába. Mindketten autokraták, akik pár év alatt hatalmas károkat okoztak a demokratikus szerkezeteknek, az alapvető polgárjogoknak és a sajtószabadságnak. Barátaik, családtagjaik meggazdagodtak – az ő jóvoltukból. És egyformán uszítanak a migránsok ellen, durva összeesküvés-elméleteket terjesztenek.
A macedón politikus bűnlistája hosszú, ez azonban természetesen egy cseppet sem zavarja Orbánt. Gruevszkit magyar diplomataautókon vitték át több határon is. A jobboldali populistákat láthatólag nem kötelezik a saját maguk által hozott törvények. De hát a macedón politikus befolyásos bűnöző, korrupt autokrata, aki meglopta a saját népét. Ő találta ki Sorosról Orbán kedvenc összeesküvés-elméletét, és induljunk ki abból, hogy ezt a javára írják a menedékkérelem elbírálásánál. Ez nem vicc, gondoljunk csak arra, mit mondott a Fidesz szószólójaként Csepreghy Nándor. Az egész ügy felvet egy alapvető gondot a kelet-európai államok kapcsán. Egy sor országban ugyanis korruptak a hatalom gazdái, így azzal kell számolniuk, hogy a börtönben kötnek ki, ha leáldozik csillaguk. Ezért mindenre készek, csakhogy kormányon maradhassanak, de közben egy pillanatig sem izgatja őket a demokrácia és jogállam. Ezért tárja szélesre a kapukat Orbán Gruevszki előtt, noha egyébként nem nagy barátja a menekülteknek.
Bombaként robbant, amikor az egyik albán újság a honlapján közzétette a fényképet Gruevszkiről, amint az éppen elhagyta Albániát Montenegro felé – a tiranai magyar nagykövetség egyik autójának volánja mögött – írja a Die Presse. A politikusnak akkor már két napja az egyik macedón börtönben kellett volna ülnie. Viszont utána a montenegrói hatóságok azt közölték, hogy a volt miniszterelnök már tőlük is továbbállt – a sajtó pedig kiderítette, hogy – ezúttal a podgoricai magyar képviselet egyik járművével. A szerb határon pedig a belgrádi magyar követség kocsijára váltott át.
Az ügy körül sok a kérdőjel, így pl. hogy beutazása összhangban áll-e a magyar törvényekkel. Hát, bizonyosan nem. Az Orbán-kormány is kivételes eljárásmódról beszél, bár első ránézésre ahhoz nincs meg a jogalap. Azt azonban senki sem hiszi el még Magyarországon sem, hogy a hatalomnak nincs köze a szökéshez, illetve ahhoz, hogy a politikus beléphetett az országba. Miért védi Orbán Gruevszkit? Erre a magyarázat, hogy befolyáshoz akar jutni a térségben és ehhez jól jön, ha ott látják a nacsalnyikok, hogy baj esetén lehet rá számítani. Egy másik elmélet, hogy Putyin kérte meg, de ez puszta feltételezés. Ugyanakkor a hatályos jog értemében nem lehet megadni a menedékjogot. A kiadatási kérelem elbírálása hónapokig tarthat. A magyar vezető az időre játszik és közben kipuhatolja, hogy meddig mehet el.
A magyar kormány tagadja ugyan az antiszemitizmus vádját, de a Parlament alelnöke rehabilitálta Héjjas Ivánt, a zsidógyűlölő rablógyilkost – állapítja meg a Jungle World. Mindenesetre Orbán Viktor azt állította a Sargentini-jelentésre adott válaszában, hogy Magyarországon egyáltalán nem tűrik el az antiszemitizmust és azt inkább Brüsszelen kell számon kérni, hiszen az finanszírozza az ellenséges akciókat Izraellel szemben.
Két nappal később mutatták be a „történész” Domonkos László könyvét Kecskeméten, amely azt tartalmazza, hogy a Tanácsköztársaság leverésekor a Héjjas-féle különítmény volt az egyetlen egység, amelyik a szabályoknak megfelelően és a haza érdekében harcolt. Az eseményen felszólalt Lezsák Sándor is, aki később azt írta a Facebookon, hogy ez az a nap, amikor igazságot szolgáltattak Héjjas Ivánnak.
A cikk rámutat, hogy a különítményesek élén Héjjas az ellenforradalmi kormány megbízásából a kommunistákat és a zsidókat kívánta megbüntetni 1919 őszén, Kecskemét környékén. Az egység szörnyűségeket követett el Orgoványnál, rablógyilkosságok is terhelik számláját. Nem egy ügynek bírósági tárgyalás lett a vége, de csupán hét embert marasztaltak el, őket is mindössze rablás miatt. A parancsnoknak Horthy kegyelmet adott. Most szeptemberben az EP-képviselők többsége megszavazta a magyar kormány elleni szankciókat, de a hivatalos budapesti történelemértelmezés nem tárgya az eljárásnak.
