Uniós döntéshozatal várható, polgári kezdeményezésre – Mi a vega, a vegán és a nem vegetáriánus?

Az Európai Bizottság november 7-én úgy határozott, hogy nyilvántartásba veszi a „Kötelező élelmiszer-jelölés (»nem vegetáriánus«, »vegetáriánus«, »vegán«)” elnevezésű európai polgári kezdeményezést. Ennek szövegében a következő olvasható: 

„Az EU-ban a vegetáriánusok és vegánok nehezen tudják azonosítani a számukra megfelelő élelmiszereket. Vásárlás előtt meg kell vizsgálnunk az élelmiszerek összetevőit feltüntető listát, és különös figyelmet kell fordítanunk az olyan nehezen meghatározható összetevőkre, amelyek növényi vagy állati anyagokból is állhatnak.” 

A szervezők felkérik az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot, amely alapján minden élelmiszerterméken képes címke jelezné, hogy az vegetáriánus, nem vegetáriánus vagy vegán termék-e.

A kezdeményezés nyilvántartásba vételére vonatkozó bizottsági döntés csak a javaslat jogi elfogadhatóságát érinti, ebben a szakaszban nem vizsgálják a javaslat tartalmát.

A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2018. november 12-én kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll rendelkezésre a támogató aláírások összegyűjtésére. Ha a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap, legalább hét tagállamból, a bizottságnak erre három hónapon belül reagálnia kell. Azaz: eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.

Remélem, hogy helyt adnak a kérelemnek. Itt volt az ideje, hogy végre valamiféle egységes szabályozás és jelölési rendszer lépjen életbe ezen a területen. Igaz, ettől, mint a fenti sorokból kitűnik, még messze vagyunk, de valami elkezdődött.

Ráadásul a fenti fogalmak keverednek a bio, az organikus, a reform, a naturprodukt és a különféle „mentes”, valamint diétás élelmiszerek meghatározásával. Ennek az az egyik oka, hogy a szupermarketekben és a drogériákban többnyire egy polcon, egymás szomszédságában találhatók ezek az áruk.

A különféle nyelven mást és mást jelentek ezek a szavak; van, ahol az organikust szinonimaként használják a bióval, míg például a reform teljesen mást jelent.

Közben a piac egyre nemzetközibbé válik, például a német termékek, illetve német nyelvű címkét viselők, a német tulajdonú hipermarket- és drogéria-láncok révén nagy mennyiségben jutnak be hazánkba is. Az angol feliratú termékek is nagy mennyiségben találnak itthon vevőre, miközben jelölésük, fogalomhasználatuk megint csak eltérő. Külön megjegyzendő, hogy a magyar nyelvű használati utasításokat és termék-összetevőket olyan apró betűvel nyomják rá az úgy-ahogy ráragasztott, félig lifegő cetlikre, hogy csak nagyítóval lehet elolvasni őket.

Más kérdés, hogy a magyaroknak legalább a fele nem tudja, mi a különbség a vega és a vegán között, és hogy mitől vegetáriánus valami  – netán az előbbi szavak rövidítések vagy teljesen mást takarnak?

Először tehát itthon kellene elkezdeni, legalább az alapfogalmak tisztázását. Addigra a bizottság döntése is megszületik talán.

Most pedig nézzük a meghatározásokat! A vegetáriánusok nem fogyasztanak húst, viszont nem mellőzik a tejtermékeket, tojást.

A vegánok elutasítanak minden állati eredetű ételt (így tehát a halat is). A méz egy speciális kategóriát képez. Mivel állati közreműködéssel jön létre, de virágporból van, így sok vegán mézet sem fogyaszt. A vegán ma már egy etikai kategória, amelynek alapvetően nemcsak az állati termékeket nélkülöző táplálkozás az alapja (és az egészség), hanem a környezet- és természetvédelem.

A szemi-vegetáriánus eszik ugyan tengeri herkentyűket, halakat, szárnyasokat, tojást, tejtermékeket, viszont elhatárolódik a disznó-, a marhahústól és négylábúaktól származó egyéb húsféleségtől.

Az ovo-laktovegetáriánusok semmilyen állati húst nem esznek, de tojást és tejtermékeket igen. A lakto-vegetáriánusok állati húst és tojást nem fogyasztanak, de tejtermékeket igen. Az ovo-vegetáriánusok tojást esznek, de tejterméket és húsokat nem.

Általában azokat nevezzük nyers vegánoknak, akiknek az étrendje 75 százalékban nyers ételeket tartalmaz. A nyers vegán ételek nem tartalmaznak finomított élelmiszereket, tartósítószert, mesterséges anyagokat, ízfokozókat. Inkább minden növénynek a természetes ízét próbálják meg élvezni. Ha sokáig nem eszünk cukrot, hamarosan megtudhatjuk, milyen édes íze van egy almának vagy egy répának.

A vegánok mindent felhasználnak az étkezéshez, ami nem állati származék. Étrendjük alapja: gyümölcs, zöldség, olajos magvak, csírák, zöld növények. A fehérjebevitelt nem hússal, tojással, tejjel, tejtermékekkel valósítják meg, hanem növényekkel – olvasható az fmc.hu website-on.

Mindennek semmi köze nincs például a fogyókúrához, mert egy vegán étel is lehet hizlaló, ha tele van szénhidráttal. Még annyit, hogy a vega egyfajta rövidítés, van, aki a vegánt hívja így, más a vegetáriánust, ami tovább bonyolítja a helyzetet.