Weber se hal, se hús: Orbán könnyen megeheti reggelire
Az európai konzervatívoknak dinamikus, tetterős, okos ötleteket felsorakoztató jelöltet kell találniuk a Bizottság élére, ha az EU vezető ereje akarnak maradni, de még Weberrel is szerencséjük lehet, ha az képes megálljt parancsolni Orbán Viktornak. A Néppárt aligha tudja lerázni magáról a megalkuvás vádját, amíg soraiban ott csücsül a tekintélyelvű-populista magyar kormányfő. (Képek: Das Erste német közszolgálati tv és Volksblatt/Liechtenstein)
A jövő májusi EP-választás előtt az a veszély fenyegeti az európai jobbközép pártokat, hogy befolyásuk az EU-ban is visszaszorul, miután már vereséget szenvedtek Olasz-, Német- és Spanyolországban – állapítja meg a The Washington Post. A spanyoloknál, lengyeleknél, portugáloknál és magyaroknál szinte vagy teljesen el is tűntek a színről. Az előrejelzések arra utalnak, hogy a Néppárt továbbra is a legjelentősebb erő marad Strasbourgban, csak éppen az eddigieknél jóval kevesebb helyet szerez. A szociáldemokraták visszaeshetnek a liberálisok mögé, akik azt fontolgatják, hogy szövetségre lépnek Macronnal. Az jóformán teljesen egyértelmű, hogy az EPP-nek a kettő közül legalább valamelyikkel össze kell állnia, ha meg akarja őrizni irányító szerepét az Európai Parlamentben.
A pártcsalád egyik legsikeresebb tagja a Fidesz, amely azonban más konzervatív pártok szerint eltávolodott a középjobb értékektől. Orbán a helsinki csúcsértekezleten arra emlékeztetett, hogy a Néppárt 7 éve 16 országban volt hatalmon, napjainkban azonban csupán hatban, így nem csoda, hogy ez megviselte az EPP önbizalmát.
Tusk ugyanott bírálta a magyar politikust, mondván: a néppárti sorokban senkinek sincs joga támadni a liberális demokráciát és annak alapjait. Közben a francia Európa-ügyi miniszter bírálta, hogy a tanácskozáson Webert választották jelöltnek a Bizottság élére, mert az pár hónapja még a magyar kormányfő mellett kampányolt.
A brit Reuters hírügynökség szerint Weber jelölését beárnyékolja Orbán Viktor. A Néppárt veszített befolyásából Francia- és Spanyolországban, ugyanakkor tagja a Fidesz, miközben a szélsőjobbos pártok feljövőben vannak az egész kontinensen, és ilyen körülmények között az a vád éri az EU legnagyobb pártcsaládját, hogy idejétmúlt politikát testesít meg. A francia államfő egyébként sem kapható arra, hogy az EP-választás alapján döntsék el, ki legyen a Bizottság következő elnöke. Európai ügyekben illetékes minisztere pedig Orbán miatt megpróbálta azonnal lejáratni Webert, mondván, hogy az nemrégiben még olyasvalaki mellé állt, aki az unió alapnormáit veszélyezteti. Loiseau idézte a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás elleni támadásokat a magyar kormány részéről.
Ám Helsinkiben Tusk azt igyekezett bizonygatni, hogy többé nem fogadják el a Fidesz túlkapásait. Kijelentette: ha valaki pártolja Putyint és az Ukrajna elleni támadást, ha az agresszorral vagy és nem áldozattal van, akkor az nem számít kereszténydemokratának.
Tusk mellett Juncker is óvott attól, hogy bárki nekirontson a liberális demokráciának – tudósít a Financial Times. A Bizottság elnöke kijelentette, hogy az Európai Néppártnak ki kell állnia az értékekért, minden nap harcolnia kell a jogállamért. A konzervatív politikus azokkal ért egyet, akik az EPP-n kívül akarják látni Orbán Viktort.
Előzőleg Tusk szenvedélyes hangú beszédben azt mondta: a populizmus korában ragaszkodni kell az alapelvekhez. Nem nevezte ugyan néven Orbán Viktort, de hozzátette, hogy nincs helye a pártcsaládban annak, aki kétségbe vonja a jogállamot. Ha a demokrácia és a független igazságszolgáltatás ellen vagy, akkor nem vagy kereszténydemokrata. Ha keleti tekintélyelvű demokráciával kívánod felváltani a liberális demokráciát, akkor nem vagy kereszténydemokrata. Ugyanakkor a magyar vezető visszafogott beszédet mondott, fékezte bevándorlás- és Brüsszel-ellenes retorikáját.
Az Európai Néppárt éppen akkor szavazta meg Webert, amikor feszültség támadt soraiban az ügyben, mitévők legyenek a mind inkább tekintélyelvű Orbán Viktorral, aki riadalmat váltott ki nacionalista retorikájával és a civilek elleni törvényekkel – mutat rá a The Guardian. Megválasztása után a bajor politikus azt ígérte a finn fővárosban, hogy hamarosan új, kötelező szabályozást terjeszt elő, mert így szeretné megakadályozni, hogy bármely tagállam visszalépjen az alapvető demokratikus értékek területén. Részleteket nem árult el, így nem lehet tudni, hogy amit kigondolt, az hatásosabb lesz-e, mint a jelenlegi, hosszadalmas eljárás a 7-es paragrafus alapján. Mellesleg egyelőre nem lehet tudható, hogy mire jutott a magyar, illetve a lengyel kormány elleni uniós vizsgálat.
Weber emlékeztetett arra, hogy megszavazta a Magyarországi elleni EP-szankciókat. Arra a kérdésre, hogy mit gondol, mivel hírek szerint a lengyel Jog és Igazságosság, illetve az olasz Liga felvételi kérelmet adott be, a politikus úgy válaszolt, hogy frakcióvezetőként távol tudta tartani a szélsőjobbot a fontos posztoktól Strasbourgban. Mindazonáltal megjegyezte, hogy a maga részéről bármennyire elutasítja is, vannak igazi fasiszták az Európai Parlamentben. A tanácskozáson elfogadott nyilatkozat, amelyet a Fidesz is aláírt, kiemeli, hogy nem szabad uniós támogatást adni olyan tagoknak, amelyek nem tartják meg az alapértékeket, illetve a jogállamot. Továbbá nem működnek együtt a Csalásellenes Hivatallal, ami oldalvágás Orbánnak. Őt ugyanis azzal vádolják, hogy fejőstehénnek tekinti Brüsszelt. A Néppárt vezetése ezzel együtt ellenzi, hogy kizárják a magyar kormánypártot. Orbán ugyanakkor kitartott amellett, hogy nem jó az a politika, amelyik nem tudta bent tartani briteket, illetve távol tartani a migránsokat.
A Süddeutsche Zeitung kommentárja szerint az unió válságban van, mi több, egyes ellenségei a soraiban ülnek, mint a tekintélyelvű Orbán Viktor vagy Salvini. Ebben a helyzetben szenvedélyes politikusokra, nyílt vitára van szükség. A meggyőződéses Európa-pártiaknak élesen kell reagálniuk a magyar kormányfő és az olasz belügyminiszter arrogáns öntudatára. Ezért Weber boldog lehet, hogy a szociáldemokraták részéről Timmermans a riválisa a Bizottság elnöki székéért folyó versenyben, mivel a holland vetélytárs keményen meg szokta mondani a véleményét. Igencsak nehezményezte, hogy Magyarországon, Lengyelországban és Romániában aláássák a jogállamot. Egyáltalán nem túloz, amikor arról beszél, hogy a tét Európa lelke. Független bíróságok nélkül nincs egységes európai piac.
Hogy Kelet-Európában sokan keresztbe fekszenek a migránskérdés megoldásának, az zavaró. De aki a Bizottság vezetője akar lenni, annak itt javaslatokkal kell kirukkolnia.
Az Orbán-kérdés a jövő májusi választásig kísérteni fogja Webert, hiszen a Néppárt a Fidesszel olyan erőt fogad be, amely az irányított sajtóra és az idegenellenességre játszik. És amíg fennáll a gyanú, hogy az EPP a magyar mandátumok segítségével akar a legerősebb erő maradni Strasbourgban, addig üres szólamként hangzik, ha a konzervatívok az európai értékekről zsolozsmáznak.
A német Die Zeit elemzése arra hívja fel a figyelmet „Az Orbán-kérdés” címmel, hogy Webernek valóban nincsenek kormányzati tapasztalatai és nem beszél jól franciául, mégis jó bizottsági elnök lehet, ha meg tudja fékezni a magyar politikust. Erre jobb esélye van, mint másoknak, éspedig azért, mert pártja mind gyakrabban bírálja az EU-t. Mellette szól, hogy meggyőződéses Európa-hívő.
Magyarország tekintélyelvű uraként Orbán Viktor egyáltalán nem ártalmatlan. Ideológiailag hívja ki az uniót. Nem sokra tartja a képviseleti, liberális, jogállami alapokra épülő demokráciát. Ő kormányoz és a nép tapsikol. Márpedig ez összeférhetetlen a Néppárt álláspontjával. Ezért van jó ideje napirenden a követelés, hogy a konzervatívok zárják ki a Fideszt.
Weber nem hajlandó kiadni a magyar párt útját, de lépésről lépésre elhatárolódik annak vezetőjétől. A Helsinkiben jóváhagyott határozat egyértelműen Orbán ellen irányul. Ám kérdéses, hogy mindez elegendő-e annak a gyanúnak az eloszlatására, hogy a frakcióvezető csakis hatalmi megfontolásokból, a magyar szavazatok miatt ragaszkodik a miniszterelnökhöz? Hogy ez felülír minden alapvető aggályt? Egyértelmű válasz még nincs, de bajor politikusnak két választása van: vagy úgy vonul be a történelembe, mint aki megállította Orbán Viktort, vagy az falja fel őt.
Helsinkiben megválaszolatlan maradt a kérdés, miként viszonyuljon Európa, illetve a Néppárt az illiberális kihíváshoz, és hogy utóbbi pontosan hol kezdődik – írja az osztrk Die Presse. A jelek szerint Weber is tudja, hogy az EP-választás után is nyakán marad a probléma, mármint hogy Magyarország mit művel az alapértékekkel. Az ígérte, hogy új mechanizmust dolgoz ki a jogállam megőrzésére, ha a Bizottság élére kerül. A Fidesznek azonban a jövőben sem kell tartania a kizárástól. Konkrétan senki sem jelölte ki az EPP-ben, hogy hol húzódnak a vörös vonalak. Orbán hálás volt, amiért Weber mellé állt. Úgy méltatta a politikust, mint aki, tudja, hogy mikor van ideje a vitának, és mikor fontos az egység. Arra is kitért, hogy a Néppártnak erős kormányfők kellenek, ami vaskos utalás volt Magyarországra, ahol a hatalom a falhoz szorította a politikai ellenfeleket és megzabolázta az ellenzéki médiát.
Az osztrák kancellár a Néppárt Kongresszusán elhatárolta magát a hatásvadász populizmustól, bár nem nevezte néven sem Magyarországot, sem Olaszországot – tudósít Helsinkiből az osztrák Der Standard. Kurz úgy fogalmazott, hogy a politikai középen ma még nagyobb szükség van az erős EPP-re, mivel jönnek fel az együgyű populista erők. Az osztrák szövetségi kormány feje ily módon látványosan elhatárolódott a demagóg köröktől. Azt hangsúlyozta, hogy a világban végbemenő kedvezőtlen változásokat nem ripacs jelszavakkal, hanem körültekintő politikával lehet feltartóztatni. Ehhez három kulcsterületet jelölt meg: a jogállamiságot, a biztonságot és a versenyképességet. Mint mondta, a demokrácia alapvető az igazságossághoz, a szabadsághoz és a jóléthez. Azaz itt nincs helye semmiféle kompromisszumnak, sem a pártcsaládon belül, sem az EU-ban, amivel Orbán Viktorra, illetve olyan államokra célzott, mint Románia és Szlovákia.
