További ezermilliók „szociális juttatásként” a kárpátaljai magyaroknak
Amit Magyarország elveszít, azzal Ausztria nyer – írja a The Guardian a CEU költözése kapcsán, megállapítva, hogy a CEU elűzése Budapestről az amúgy is a virágzó Bécset tovább gazdagítja a humán tudományokkal. Merthogy az egyetem világszínvonalú rektorral, kiváló oktatókkal, remek programokkal és kutatásokkal büszkélkedhet, s nem utolsó sorban dicsérnivaló és értékes végzősökkel. A helycserével nyer Ausztria, Magyarországnak pedig ez a tragédiája lesz.
Ausztria követi az Egyesült Államokat és Magyarországot, és nem írja alá az ENSZ egyébként nem kötelező érvényű, bevándorlást szabályozó Globális Egyezményét – írja a brit The Independent. Sebastian Kurz kancellár bejelentése nem kelt meglepetést, hiszen decemberi hivatalba lépése óta folytonosan olyan intézkedéseket hoz, amelyek fokozatosan szűkítik a migránsok befogadását, értve ezen például a bevándorlók gyerekei után kapott juttatás tetemes megkurtítását. Ez a ’Global Compact’ alapvetően három célt tűzött ki maga elé: védelmet biztosítani a menekülteknek, segíteni integrálódásukat illetve megteremteni a feltételeket a hazatérésükhöz. A kancellár azzal érvelt az ezzel kapcsolatban kiadott közleményében, hogy nem képes elkülöníteni a háborús vagy kényszermenekülteket a gazdasági bevándorlóktól, akik csupán a jobb élet reményében indultak útnak. Az Egyesült Államok után Magyarország jelentette be másodikként az ENSZ paktumból való kimaradását és most Ausztria után Lengyelország is erősen fontolgatja, hogy hasonló lépésre szánja el magát.
Talán emlékszik a híreket figyelemmel kísérő arra, hogyan nevezte Trump kirúgott stratégája, Steve Bannon Orbán Viktort, miután behatóbban tanulmányozta politikáját: „Trump előtti Trump”. A liberális körökben népszerű amerikai magazin, a Slate most áttekinti azt a folyamatot, ami Soros György nemzetközi megbélyegezéséhez vezetett, amikor minden bajok okozójának kiáltották ki a magyar származású amerikai filantrópot. Ebben az igyekezetben – el nem túlozva Orbán szerepét – megállapítja: a magyar kormányfő évekkel ezelőtt elkezdett sorosozása fertőzte meg a világpolitikát, mostanra pedig már leginkább Trumpot és a félidős választásokat megnyerni ezzel igyekvő republikánusokat.
Amerikában ugyanis Trumppal az élen elkezdtek migránsozni és azt állítják a republikánusok, hogy a zsidó Soros migránspárti politikája ellen kell küzdeni. Sokan egyébként ebben látják a pittsburghi zsinagógában múlt szombaton lezajlott vérfürdő okát is, ahol 11 zsidó meghalt és hat megsebesült. A Slate ezek után Orbán Viktort a nemzetközi migránsellenes politizálás vezető innovátorának titulálja.
Ha úgy vesszük, a vele szemben politizáló Merkelnek is ebbe törött bele a bicskája, és a brazil választások eredményeképpen is sikerült egy migránsellenes elnököt választani, aki egyben szélsőséges és populista is.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a twitteren örvendezett, hogy kérésre a magyar fél a kárpátaljai kormánybiztos nevét megváltoztatta. Szerinte ez új lendületet ad az elmérgesedett ukrán-magyar kapcsolatoknak – írja az MenaFN. Nem mellesleg hozzáteszi, hogy épp aznap lett 40 éves Szijjártó Péter, s jó érzés, hogy egy ünnep képes mindenkit megörvendeztetni. Szerkesztőként hozzátennénk, hogy Grezsa István kormánybiztost korábbi ukrán források időnként Kárpátalja kormányzójaként fordították le, ami bonyodalmakat okozott. Klimkinnek épp az volt a kifogása, hogy a kormánybiztos kinevezése úgy tűnt föl, mintha Magyarország sajátjának tekintette volna Kárpátalját. Október 29-én Grezsa posztját úgy módosították, hogy felelős a kárpátaljai régió ügyeiért. Ami ennél jóval hosszabb és bonyolultabb megfogalmazás, de ettől most eltekintenénk.
Ezzel egy időben az ukrán Cenzor portál arról számol be, hogy Magyarország mintegy 1350 millió forinttal kívánja megemelni a kárpátaljai magyarok szociális juttatásait 2018-ban, a következő évben pedig 3000 millió forinttal. Ennek részleteiről nem tudni, azonban azt is tudatja a lap, hogy Orbán Viktor november 15-én Kijevből és Lvovból (Lembergből) érkező magyarokkal, illetve kárpátaljai magyarokkal fog találkozni.
A döntés keddi ugyan, azonban még a csütörtöki újságok is szép számban és bő terjedelemben foglalkoznak a Kúria döntésével, amely szerint a menekültbe belerúgó László Petrát felmentette a kúria – írja a Der Spiegel. A cikk nemcsak László véleményének változásait követi hűen, hanem ezt követően munkahelyeinek változását is, míg végül ki nem kötött a kormányzati médiában.
