Minél inkább csepüli az Orbán-kormány az EU-t, annál egyértelműbb az uniós tagság támogatottsága

Az unió minden tagországában az Európai Unióval kapcsolatos közvéleményt vizsgáló legutóbbi Eurobarométer-kutatás szerint Magyarországon a megkérdezettek 60 százaléka vélekedik így. Ez a tavalyi eredményekhez (50%) képest is látványos növekedés, a 2014-i európai parlamenti választásokhoz képest pedig 100%-os a növekedés: akkor a magyar válaszadók 30%-a gondolkodott csak pozitívan az EU-tagságról. 

A megkérdezettek 68%-a szerint országa számára hasznos az EU-tagság – ez az adat 1983 óta a legmagasabb eredmény. Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen (79%) gondolják, hogy az országnak hasznos az uniós tagság. Ez az esztendővel ezelőtti felméréshez képest is növekedést mutat; akkor a megkérdezettek 72 százaléka gondolta pozitívnak hazánk EU-tagságát. 
 
Majdnem az összes, EU-támogatottságot mérő adat látványosan nőtt a 2016-i brit népszavazást követően, érzékeltetve a kontinens aggodalmát a Brexit hatásai miatt, valamint – a nehéz tárgyalások miatt – növelve az EU-tagság előnyeinek tudatosítását is. Az európai válaszadók kétharmada arra szavazna, hogy országa maradjon az EU tagja (tehát a többség minden tagállamban) és csak 17% gondolkodnék el azon, hogy kilépjen (ugyanennyi a bizonytalan). 
 
Az Eurobarométer-adatok azt mutatják, hogy nő az elégedettség az európaiak körében az EU demokratikus szerepével kapcsolatban: 3 százalékpontos növekedés figyelhető meg a legutóbbi, az áprilisi kutatáshoz képest. A megkérdezettek 48% érzi úgy, hogy szava számít az EU-ban, bár ez utóbbi adat számos országban csökken. 
 
A 2018-i Parleméter-felmérés azonban nem csak jó adatokkal szolgál. Az EU támogatottságának általánosan látványos növekedése ellenére a válaszadók fele nem elégedett az EU képviselte irányokkal, és hasonló az érték a saját országára vonatkozóan is. A közvélemény álláspontja stabilnak tűnik föl az EU szerepét illetően: 48% szeretné, ha az EU szerepe növekednék, 27% kevesebb szerepet szánna neki. 
 
Ami az Európai Parlamentről (EP) alkotott képet illeti, a megkérdezettek harmadának pozitív, ötödének negatív, a relatív többségnek pedig semleges (43%) képe van az intézményről. 
 
Növekvő figyelem kíséri a jövő évi európai parlamenti választásokat is. Átlagban a válaszadók 41%-a helyesen tudta a választások időpontját (2019. május) – ez 9 százalékpontos emelkedés a 6 hónappal ezelőtti, és 7 százalékpontos növekedés a 2013. júniusi adathoz képest. Magyarország a jó választ adók közül első helyen végzett, kiemelkedve a tagországok közül: a nálunk megkérdezettek háromnegyede tudta a választások időpontját. Ez jóval magasabb átlag a 2014-i európai parlamenti választásokat 6 hónappal megelőző felméréshez képest, amikor a magyar válaszadók 40 százaléka tudta, mikor tartják a választásokat. 
 
Az európai polgárok 51%-át érdeklik az európai választások. Kampány-prioritásaik a múlt hat hónapban alakultak ki, ez alapján a bevándorlás a legfontosabb téma a polgárok számára (50%), ezt követi a gazdaság (47%), majd a fiatalok munkanélkülisége; a terrorizmus elleni harc a negyedik helyre esett vissza (44%). 
 
A kutatás eredményeit ekként kommentálta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke: „Az Egyesült Királyság kilépési feltételeinek részletei most véglegesednek. Ebben az időszakban ezek az adatok rávilágítanak: a kontinensen növekszik a megbecsülés az EU-tagság által biztosított előnyök iránt. Csakis további, uniós szintű együttműködéssel és összetartással lehet az európai emberek gondjaira, kérdéseire választ adni.”
 
Guy Verhofstadt, az EP Brexit-koordinátora szerint: „A tény, hogy a megkérdezett brit állampolgárok fele az EU-ban maradna szembetűnővé teszi a mély törésvonalat, melyet a Brexit-döntés hozott létre. És azt is, hogy fenntartható és szoros jövőbeni kapcsolatot kell kialakítanunk egy széleskörű és mélyreható szövetségi szerződés formájában. Bár minden eshetőségre fel kell készülnünk, úgy látszik, kicsi a támogatottsága akár Nagy-Britanniában, akár az EU-ban az úgynevezett «kemény Brexitnek», vagy a költséges megállapodás nélküli kilépésnek. Remélem, hogy a tárgyalások kimenete végső soron ezt fogja tükrözni.” 
  
A 2018-i Eurobarométer-felmérés 2018. szeptember 8–26. között készült; 27 474, 16 évesnél idősebb európait kérdeztek meg személyesen a Kantar Public munkatársai az EU 28 tagállamában.

A teljes adatsor itt tanulmányozató: Kutatási adatok, összegzések