Győr többet érdemel(ne) – Továbbra is kérdéses a Schäffer-ház sorsa

Nagy munka kezdődött Győr bizonnyal legszebb és legmeghittebb részén, a Bécsi-kapu téren. Nem csupán térkövezés folyik, hanem megújul (miként erről az infovilag.hu is beszámolt) a Kisfaludy-szobor is (képünkön a készülő talapzat), és részben renoválják a téren álló barokk templom homlokzatát is. (Képeinket ma délelőtt készítette győri fotoriporterünk a szóban forgó helyszínen.)

Mindennek ismeretében kérdeztük Máthé-Tóth Pétertől, a város útkezelő szervezete műszaki vezetőjétől egyben sajtószóvivőjétől: milyen sorsot szánnak e nagyszabású munkák közepette az évről évre rosszabb állapotba hanyatló ikonikus épületnek, a Schäffer-háznak és a mellette lévőnek?

Lapunk kétszer is foglalkozott [Győr többet érdemel(ne) – Ötletroham az omladozó Schäffer-ház láttán; Ötletroham az omladozó Schäffer-ház láttán (2.)] a városképet minősíthetetlenül rontó két épülettel, ám a helyi önkormányzat azóta már távozott sajtószóvivője – legalább háromszori megkeresésünk után – sem volt hajlandó érdemi választ adni.

„Félő, ha a Schäffer- és a mellette lévő ház jelenlegi állapotában megmarad, elképesztő módon elcsúfítja az önök alkotását” – írtuk Máthé-Tóth Péternek. Az útkezelő szervezet sajtószóvivője példás gyorsasággal és részletességgel ekként tájékoztatja az Infovilág olvasóit:

A győri Bécsi-kapu tér felújítása november végén befejeződik, melynek közvetve-közvetlenül része volt a különböző szolgáltatók tulajdonában álló közművezetékek cseréje, bővítése és természetesen része a burkolat és közvilágítás cseréje is…, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő szobrok – az 1983-ban átadott „Nimród, a vadmentés” elnevezésű bronz- és a 19. század végén megalkotott Kisfaludy-szobor – felújítása. Az utóbbi szállításra történő felkészítése, szétszedés nagy fejtörést okozott. (Az eseményről az Infovilág is beszámolt: Alig bírtak Kisfaludyval.)

(Balra: felújítják a karmelita templom homlokzatát is.) 

„A Bécsi-kapu tér felújítására vonatkozó felkérést 2015 végén kapta intézményünk az önkormányzattól, 2016-ban elkészíttettük az engedélyezési terveket, melyek megjárták a budapesti örökségvédelmi tervtanácsot, majd 2016 augusztusában a terv megkapta a jogerős örökségvédelmi engedélyt is” – írja levelében a szakember. – Ebben az időszakban már a közmű-rekonstrukciók folytak és egyeztetés kezdődött a Schäffer-házzal kapcsolatosan, mely házszám szerint a Bécsi kapu tér 1–3. címet viseli és bár kettőnek látszik, egy ingatlan.

A sajtószóvivő ekként folytatja: „Az önkormányzatnak nincs köze az épülethez – magántulajdon. Az előkészületek során tájékoztattak minket, hogy a Bécsi-kapu tér 1–3. számú ingatlan esetében tulajdonosváltás van folyamatban. A leendő tulajdonos képviselője megkeresett minket az épület átépítése, felújítása és a Bécsi kapu tér felújítása miatti ütemezés összehangolása végett. Az önkormányzat úgy döntött, hogy igyekszik alkalmazkodni az épület felújításának szándékához, emiatt 2017-ben nem kezdtük el tér felújítását, hanem csak az elektromos hálózat átépítését, felújítását végeztük el…”

Az átütemezésről annak tudatában döntött az önkormányzat, hogy mindenki számára ismert az épület központiságában, megjelenésében, műszaki állapotában betöltött szerep – folytatódik a tájékoztatás.

Az útkezelő szervezetet 2017 végén tájékoztatták arról, hogy az adásvétel meghiúsult. „…a velünk egyeztetett épület-felújítás, -átépítés nem kezdődik el. A Bécsi- kapu tér burkolatcserére vonatkozó felújítása 2018 februárjában elkezdődött.

Nekünk az a feladatunk, hogy közterületet üzemeltessünk, tartsunk karban, felújítsunk. Leromlott állapotú, jobb sorsa váró magántulajdonú épületek esetében egyet tehetünk: egyeztetünk a felújítási szándékról és kooperálunk a közös építéslogisztikai felületeken – írja Máthé-Tóth Péter. – Úgy vélem, hogy miután egy évig toleráltuk a háttérben történő eseményeket – ennél többet nem tehetünk. Nem az önkormányzat, vagy útkezelőjének jogköre befolyásolni magántulajdonú döntéseket…”

A Schäffer-ház, azaz Bécsi kapu tér 1–3. a Káptalandomb felőli oldalról: bár kettőnek látszik, egy ingatlan.

Ehhez a tényhez kapcsolódott az Infovilág szerkesztőségének másik kérdése, tekintettel arra, hogy lapunk jó néhányszor foglalkozott [a „Győr többet érdemel(ne)” cikksorozatunkban] az idegenforgalmilag különösen frekventált belváros épületeinek elszomorító látványával, amikor az iránt érdeklődtünk, hogy van-e városképvédelmi felelőse az észak-dunántúli megyeszékhelynek. „Nincsen, viszont van a városnak főépítésze, aki városképvédelmi szempontok, jogszabályok szerint véleményez új belvárosi létesítményeket, építményeket. Egy műemlékileg védett ingatlan esetében a kormányhivatal építési és örökségvédelmi osztálya hivatott állást foglalni” – írja a szakember, majd példákat sorol:

„A Széchenyi tér és a Duna-kapu tér esetében is megtörtént, hogy a terek felújítását követően felújításra váró épületek maradtak, nagy lett a kontraszt a felújított, átépített tér és a lepergő vakolat között. De a felújított felület mintegy katalizátorként hatott az ingatlantulajdonosokra, s néhány éven belül megtörténtek a házfelújítások. Ebben bízhatunk most is.”

Bízzunk! Elvégre Győr igen nagy fába vágta a fejszéjét, Európa egyik kulturális fővárosa szeretne lenni. Ceterum censeo: a Schäffer-házat akár városi költségvetésből is rendbe lehetne tenni; a reá költött pénzzel pedig meg lehetne terhelni az ikeringatlan tulajdoni lapját a földhivatalban. Előbb-utóbb csak megjön a vevő, aki akár luxusszállóvá is átépíttethetné a város történelmi magjában álló épületpárost...  

(FRISSÍTÉS 2018. OKTÓBER 8.) Máthé-Tóth Péter sajtószóvivőhöz kiegészítő kérdéssel is fordultunk, amelynek lényege: információink szerint a győri városvédők régóta szorgalmazzák a térnek nevet adó Bécsi-kapu újjáépítését, amely egykor Közép-Európa legszebb erődítménykapuja volt, ám jó másfélszáz esztendővel ezelőtt eleink meggondolatlanul lebontották. Miután van rá példa nem is egy, hogy egy elbontott, lerombolt építészeti emléket az utódok újraépítettek, szeretnénk megtudni: szóba került-e hasonló itt is, számíthat-e az utókor a Bécsi-kapu újjászületésére?

A válasz: „A Bécsi-kapu tér felújítására elkészített terveket először Budapesten kellett bemutatnunk az azóta megszüntetett Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műemléki Tanácsadó Testületének 2016. májusában. Az országos tervzsűrin a kapu visszaépítésének elvi lehetőségét nem vizsgálták, a kapu helyének jelölését eltérő burkolattal azonban javasolták beépíteni a tervbe. Ennek nem látva akadályát, az engedélyes terveket így elkészítve nyújtottuk be az örökségvédelmi hatósághoz, melyre vonatkozóan az engedélyt 2016 augusztusában kaptuk meg.”

Háttérként a sajtószóvivő hozzátette, hogy a Rába kettős hídját 1953-ban építették újjá, mert a régit a II. világháború utolsó napjaiban a visszavonuló német katonák – a város valamennyi hídjával együtt – felrobbantották.

Az új híd ellensúlyos építésű, tehát a Rába folyó fölé ívelő vasbeton szerkezetnek van ellenpárja a burkolat alatt, mely a Bécsi- kapu tér irányába húzódik. A híd rajzai és az akkor készült fotók alapján látható, hogy a hídfő és a hídszerkezet építése közben mintegy 9 méter mélységben mindent eltávolítottak, így a korabeli Bécsi-kapu föld alatti falszakaszainak nagy részét is.

„Ezt alátámasztja a mostani munkánk is, hiszen a korabeli kapu vonalát keresztezzük egy most épülő szökőkút-medencével és annak gépészeti aknájával, közművezetékeivel – de mintegy 3 méter mélységben, régészeti szakfelügyelet mellett végzett munkánk közben, nem találtunk érdemi maradványokat” – tájékoztatta szerkesztőségünket az útkezelő szervezet műszaki vezetője, sajtószóvivője.

A győri vár egykori Bécsi-kapujának (a képen: az Arrabona Városvédő Egyesület tagjai által készített makett) emlékét őrző, bizonyítottan 1568 óta létező, riadóhelyként is funkcionált Bécsi-kapu tér akkor lenne méltó a nevéhez, ha visszaépítenék Európában mindenképpen egyedülálló díszét, magát a Bécsi-kaput – írtuk a többi között az Infovilág „Ötletroham az omladozó Schäffer-ház láttán (2.)” című cikkében. – Leírásokból, egykori rajzokból tudható, hogy földrészünk legszebb reneszánsz várkapuja volt, amit 1859-ben (eléggé el nem ítélhető meggondolatlanságból) eleink elbontottak. (A kellőképpen át nem gondolt, meg nem fontolt városrendezés áldozatává vált még Győr további két városkapuja, a Vízi- és a Fehérvári-kapu. Valamennyinek története a ma embere számára is izgalmas és megkapó.

Érdemes lenne tehát egy új, kellő szakmai háttérrel kidolgozott pályázat alapján pénzt szerezni a hivatalból díjátalányozva oly’ sokat szidott Európai Uniótól legalább a győri Bécsi-kapu tér eredeti szépségének helyreállítása céljából – a győriek és ide látogatók gyönyörűségére, szép és dicső múltunk emlékeinek ápolása céljából…”

A tárgyilagosság és a tények szolgálatában ide írjuk: ez a munka kezdődött el pár hónappal ezelőtt, és várhatóan karácsonyra be is fejeződik.

Ami pedig a Bécsi-kaput illeti: ne vegyük le a napirendről az újra fölépítését, mert általa csak gazdagodnék az országot, Nyugat-Európát meghódítani indult oszmán-török áradatot megállítani hivatott győri erődítmény krónikája.