Az Osztrák–Magyar Monarchia emlékezetéről rendezett konferenciát a Magyar Nemzeti Múzeum magyar, osztrák, szlovák, szerb, horvát, francia és brit résztvevőkkel; a tudományos eszmecsere ma zárult. (A nyitó képen a bécsi Hofburg Mihály-szárnya.)

Az Osztrák–Magyar Monarchia 100 évvel ezelőtti felbomlására emlékezve, a Magyar Nemzeti Múzeum az utódállamok és az egykori nagyhatalmak egy-egy történészét invitálta Budapestre. Az előadásokból és kerekasztal-beszélgetésekből álló konferencia célja annak bemutatása, hogyan él az egykori soknemzetiségű állam a mai történeti emlékezetben, hogyan gondolkoznak róla az emberek és a történészek Európa keleti és nyugati felén.

A válaszok értelemszerűen nem szakíthatók ki a nemzeti értelmezésekből, és ez nem is célja a konferenciának. Éppen azt a sokszínűséget, párhuzamosságokat és ellentmondásokat akarta a közönség elé tárni, amelyek az Osztrák–Magyar Monarchia emlékezetét jellemzik. Nem egymás meggyőzése, hanem az álláspontok és vélemények bemutatása volt a rendezvény célja.

A konferencia ugyanakkor nem csupán a tudományos közönségnek szólt. Egyúttal arra is vállalkozott, hogy a múlt évtizedekben megfogalmazott tudományos eredményeket közérthető formában hozzáférhetővé tegye a szélesebb közönség számára is. Erre sarkallt a múzeumi környezet, amely párbeszédre hív, és ezt szolgálta a kerekasztal-beszélgetések sorozata, amelybe ennek megfelelően a közönséget is sikerült bevonni.

A Franciaországból, Nagy-Britanniából, Szlovákiából, Horvátországból, Szerbiából és Ausztriából érkezett történészek és persze magyar szakértők mind a korszak elismert kutatói, akik a nemzetközi politika, a kultúra és nemzetiségi kérdés témájában beszélgettek.

A konferencia első napján Varga Benedek, a vendéglátó intézmény főigazgatójának a köszöntője után a programot Norman Stone nyitotta meg, aki 1984 és 1997 között a modern európai történelem professzora volt Oxfordban. A Budapesten élő skót történész Megmenthetik-e az intézményi reformok a soknemzetiségű államokat? Gondolatok napjaink európai feszültségéről és az Osztrák-Magyar Monarchia tanulságairól című előadása után kerekasztal-beszélgetés következett.

A párizsi Sorbonne-ról érkezett Isabelle Davion, az Írországban tanító brit történész, John Paul Newman és a szerb Vojislav Pavlović – Romsics Gergely (MTA BTK) közreműködésével – beszélgettek arról, miként változott a külpolitikai gondolkodás a 20. század elején, és ez hogyan függött össze a monarchia sorsával.

A konferencia ma két beszélgetéssel, valamint Gerő András professzornak, a Habsburg Történeti Intézet igazgatójának az osztrák–magyar birodalom kulturális örökségét taglaló előadásával folytatódott. Előtte a kultúrák és közösségek kapcsolatával, valamint a modernizáció és a nemzetiségi kérdés összefüggéseivel foglalkoztak eszmecseréjükön osztrák, szlovák, horvát és magyar kutatók.

A konferencia kerekasztal-beszélgetéseiről felvétel készül, amelyet Magyar Nemzeti Múzeum a későbbiekben a Youtube-on tesz közzé.