Repül a…repül a miniszterelnök
Többfrontos támadás az Orbán-kormány ellen – hirdeti címében az Irish Times véleménycikke. Támadják Orbánt a magán-repoülőgépes fociügyi utazásai miatt, támadják az Index kapcsán a sajtószabadság újabb meggyalázása miatt, támadják az uniós források megcsapolása miatt.
És itt van ráadásul Sorosék beadványa is az Emberi Jogok Európai Bíróságánál, amellyel a civileket támadó törvényt akarják hatálytalanítani. Patrick Gaspard, az Open Society Foundation elnöke szerint ez az új jogszabály egy dolgot fog megállítani, pontosabban felszámolni: ez pedig a demokrácia. Márpedig a jelek szerint Orbánékat semmi sem állítja meg, hiszen az őket ért valamennyi támadásra támadással válaszolnak, mondván: csalnak, akik hazugságokat állítanak róluk, s ezért ők maguk is jogorvoslatot keresnek. Az Európai Bizottság például hiába nyomoz a jogtalanul felhasznált uniós támogatások ügyében, az Orbán-kormány tagad, és azt állítja, minden rendben lesz a további finanszírozásokkal is.
A Die Presse Orbán és Garancsi kapcsolatát bemutatva ír arról, hogy a magyar kormányfő kedvenc csapata meccseire utazgatva egy olyan ember „vendégszolgáltatásait” fogadta el, aki busásan kap kormányzati megbízásokat, nyer központi pályázatokat, amelyeket az Európai Unió támogat. Nem kétséges tehát, hogy a közpénzekkel való visszaélés esete áll fenn.
A The Guardian szerzője tudni véli, hogyan kell legyőzni a populistákat a jövő évi uniós választásokon: egyszerűen mellőzni kell a migránskérdést. Ehelyett a jogállam és a demokrácia elleni merénylet veszélyeiről és következményeiről kellene beszélni. Miközben mindenki agyonértékeli a Salzburgban vakvágányra futott Brexit-tárgyalásokat, aközben a brit lap kolumnistája szerint az elmúlt időszak legfontosabb eseménye az unió jövőjét meghatározó, Magyarország ellen kilátásba helyezett 7-es cikkely parlamenti szavazása volt. Szerinte ez a Brexitnél is súlyosabb válságra, azaz a jogállamiság válságára figyelmezteti az egész közösséget. Mert akárcsak Orbán, akként az olasz Salvini is a menekültválsággal akarja elfedni az általuk közben okozott nagyobb kárt, a különféle törvényszegéseket, a sajtószabadság elnyomásától kezdve a választási törvény elferdítéséig. Említi az igazságszolgáltatás hatalmi érdekek alá rendelését is, akárcsak a fékevesztett korrupciót. Az illiberalizmust és a migrációt úgy tette e két európai vezető politikája középpontjába, hogy 2015-től fokozatosan csökkent a bevándorlók száma és korántsem okoznak olyan súlyos szociális terhet egy-egy országnak, mint ahogy azt lefestik. Az autokráciában védtelenné válnak az állampolgárok, senki és semmi nem védi meg őket a törvénytelenségek és sérelmek ellen. Ennek kell lennie az uniós kampány igazi témájának és nem az általuk diktált és félrevezető migráció.
Miután kapott hideget és meleget is jócskán Theresa May brit kormányfő a Salzburgban belengetett „soft Brexit” miatt, Szijjártó Péter – Jean Claude Juncker európai bizottsági elnökkel szemben – sokkal megértőbben nyilatkozott a Reutersnak. Az Európai Uniónak tisztességes ajánlatot kell tennie az Egyesült Királyság számára, mert ellenkező esetben, azaz megegyezés híján a költségek a jelenlegi tagokat sújthatják, mint például Magyarországot. Amin a New Yorkban, az ENSZ éves közgyűlésén tartózkodó magyar külügyminiszter azt értette, hogy nem lehet szabadkereskedelmi megállapodás nélkül útnak ereszteni Nagy-Britanniát, de nem lehetne kirekeszteni a Galileo műholdkövető programból sem. Az Európai Bizottságnak nem kellene úgy viselkednie, mint egy kormányzónak, a britek hangját kellene meghallania – fogalmazott Szijjártó, aki ehhez azt is hozzátette, nem szereti a könnyített és nehezített kilépés kifejezéseket használni. Nem tetszik a külügyminiszternek az sem, hogy az unió át akarja formálni az EU arculatát a népességen keresztül is, azaz nem ért egyet a nacionalizmuson és kereszténységen túladni akaró ideológiával.
A prágai székhelyű Transitions Online: azaz regionális hírszerzés elnevezésű portált is aggasztja a fogyóban lévő sajtószabadság Magyarországon, miután az Index is tulajdonosváltást élt meg a hirdetéseket menedzselő cégénél. Sőt a cikk a Századvégnél zajlott személyi változásokról is tudósít, nyomatékosítva, hogy Orbán lapjáról és abszolút kormánypárti médiumról van szó, de ezúttal kritikus hangot ütött meg. Igaz az ominózus lapszámot szerkesztők hozzátették, szerintük a cikk csak előnyére vált volna az Orbán-kormánynak. A Ky Krauthamer által jegyzett összefoglaló egyébként nem szokványos: szinte egyetlen saját gondolata sincs, csak több forrásból idézett infókat rakott egymás mellé. Ez lenne az öncenzúra újabb variánsa?
