Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2024. március 28. Az év 88. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739370. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Büszkeség és balítélet a Centrálban

Büszkeség és balítélet a Centrálban
B. Mezei Éva

Nem könnyű feladatra vállalkozott a pesti Centrál Színház, amikor műsorra tűzte a Büszkeség és balítéletet. Jane Austen angol írónő darabját ugyanis világszerte sokan feldolgozták: filmen, színdarabon, filmsorozatban már számtalan változatban láthattuk. Maga az írónő is két változatban készítette el a nagy sikert aratott szerelmes regényét. A regényt elsőször 179697-ben írta meg, akkori címe Első benyomások (First Impressions) volt. A végleges mű Büszkeség és balítélet ( Pride and Prejudice) címmel jelent meg éppen 205 esztendővel ezelőtt, 1813-ban. Idehaza is számos kiadást élt már meg a regény.

Rendhagyó módon az egész előadás összes szerepét, márpedig nem kevés van, a Centrál Színház két művésze, Balsai Mónika és Schmied Zoltán játssza el. Virtuóz módon. Igaz, időnként nem egyszerű követni, hogy éppen kit személyesítenek meg, bár a legtöbbször jelzik. Kiváló színészi alakításokat láttunk. Az előadás magyarországi ősbemutatóját Ujj-Mészáros Károly (Liza, a rókatündér, X – A rendszerből törölve) rendezte.

Bár bizonyára olvasóink zöme ismeri a szerelmes történetet, azért idézzük fel. A jómódú, ám nem túl gazdag Mr. Bennet boldogan él vidéki birtokán buta, folyton fecsegő feleségével és öt lányával. Mrs. Bennet életének célja lányait a szegényes hozomány ellenére jól férjhez adni. Csakhogy a jó eszű és éles nyelvű Elizabeth szélesebb perspektívákban gondolkozik, és ebben apja is támogatja őt.

Amikor a szomszéd birtokot a fiatal, gazdag és nőtlen Mr. Bingley bérbe veszi, Mrs. Bennet reméli, hogy az új szomszéd beköti majd egyik lánya fejét. A legidősebb lány, a derűs és gyönyörű Jane, úgy tűnik föl, meghódítja Mr. Bingley szívét. Ami Lizzyt illeti, ő megismerkedik a jóképű, és látszólag igencsak dölyfös Mr. Darcyval, és máris kezdődik a nemek ádáz csatája. Lizzy sok rosszat hall Mr. Darcyról, s a férfi gőgje mindezt alátámasztani látszik. Lizzy nem is sejti, hogy Mr. Darcy gyengéd érzelmeket táplál iránta.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Elizabeth nem várt házassági ajánlatot kap a Bennet-vagyont öröklő unokatestvértől, Mr. Collinstól, és amikor Mr. Bingley váratlanul Londonba utazik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzy Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért.

Amikor Mr. Darcy váratlanul megkéri Elizabeth kezét, ő a fejére olvassa összes gőgjét. Ám a bűnök egy része alaptalannak, más része pedig teljesen érthetőnek mutatkozik. Elizabeth lassan ráébred arra, hogy mekkora belső csatát vívhatott Mr. Darcy, míg végül eljutott addig, hogy megkérje a kezét. A felismerés, hogy a férfi valóban szerette, elkeseríti. Nagybátyjával és nagynénjével hosszabb utazást terveznek, mivel ők jól látják Elizabeth gyötrődését. Az úton betérnek Pemberley-be Mr. Darcy birtokára. Mr. Darcy mindent megtesz, hogy bizonyítsa Elizabethnek, mennyire tévedett, amikor gőgösnek, büszkének nevezte. Lizzy szerelmes lesz.

Lydia elszökik egy ott állomásozó ezred tisztjével, Mr. Darcy időt és pénzt nem kímélve igyekszik a Bennet lány becsületét megmenteni, közben helyrehozza Mr. Bingley és Jane kapcsolatát is. Elizabeth immár teljesen biztosan tudja, mekkorát hibázott a házassági ajánlat elutasításával, de immár félő, hogy Mr. Darcy végleg lemondott róla.

Hirtelen felbukkan Lady de Bourgh, Mr. Darcy nagynénje, s feldúltan közli, hogy az a híresztelés járja, unokaöccse eljegyezte őt. Elizabeth tisztázza a helyzetet, hogy nem menyasszonya Mr. Darcynak, ám nem hajlandó esküt tenni, hogy soha nem fogadja el a házassági ajánlatát. Mr. Darcy nemsokára megjelenik Bennetéknél, és elárulja, hogy nagynénje őt is meglátogatta. Elizabeth megvallja, hogy cseppet sem gyűlöli a férfit, s az újra megkéri a kezét.

A két főszereplő leküzdi hibáját, az egyik a büszkeséget, másik az előítéletet, s már semmi sem áll többé boldogságuk útjába.

Igazi hepienddel végződik az egy felvonásban színre vitt vígjáték, amelyből a szerelmi történet mellett a korabeli vidéki Anglia korrajzát is megismerhetjük. A találó díszletek Kárpáti Enikő munkáját dicsérik. Fordította Baráthy György.