Folyamatosan zsugorodik a magyar sajtó szabadsága
A The New York Times közli a Reuters hírügynökség rendkívül terjedelmes beszámolóját a magyar médiaszabadság helyzetéről, az Index hírportál fölött befolyással bíró vállalkozás tulajdonosváltása kapcsán. Az új tulajdonosok azt állítják, nem fognak beavatkozni a szerkesztőségi politikába, de a portál riporterei ebben az elmúlt időszak történései nyomán távolról sem biztosak – olvasható a cikkben.
Az előző négy évben az Orbán miniszterelnökkel szemben kritikus hangot megütő lapok, rádió- és tévéállomások tucatjainál volt tulajdonosváltás, aminek nyomán néhányat bezártak, másokat pedig drámai mértékben áthangoltak – írja a Reuters, és példaként hozza fel a múlt hónapban átvett HírTV-t, ahol az új tulajdonosok egyike, Nyerges Zsolt azt mondta a hírműhelynek, hogy nem fog beleszólni a munkájába, aztán már az átvétel estéjén töröltek egy politikai talkshow-t, és ahelyett egy Orbán-beszédet ismételtek.
A The New York Times által átvett Reuters-anyag emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament a minap elmarasztalta Magyarországot a demokrácia szabályainak a megsértése, a szabadságjogok, így a médiaszabadság sérelme miatt. A megszavazott jelentés szerint a média az Orbán-párti oligarchák kezében összpontosul, az állami hirdetéseket nagyrészt a kormányhű média kapja, és többször tiltottak ki újságírókat a parlamentből.
A Reuters-beszámoló idézi az Index fölött befolyást gyakorló vállalkozás egyik tulajdonosát, Ziegler Gábort, aki azt mondta a napi.hu-nak adott nyilatkozatában, hogy biztosított a portál függetlensége. Tóth-Szenesi Attila főszerkesztő szerint azonban az újságíró munkatársak feszültek, és ő maga is aggódik, hogy a portált a Fidesz, illetve a Nemzeti Együttműködés Rendszere befolyása alá vonhatják. Ziegler határozottan tagadja ennek az aggodalomnak az indokoltságát.
A Reuters megjegyzi, hogy Orbán áprilisi, földcsuszamlásszerű választási győzelme óta a hírforrások tulajdonosváltása felgyorsult. Idézi emellett a Mérték médiaelemzőt, amely szerint az Origo, amelyet 2015-ben vett át egy kormánypárti vállalkozói csoport, nyolcszor annyi állami online hirdetést kap, mint az Index.
A cikk részletesen ír a televízió-csatornák világában történt változásokról is, végül pedig részletezi az Egyesült Államok magatartásában bekövetkezett módosulásokat. Eszerint tavaly októberben David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség akkori vezető diplomatája beszélt arról, hogy az ország független újságírását nyomás alá helyezi és megfélemlíti a kormány. Kostelancikot bekérették a külügyminisztériumba, és tudomására hozták, hogy kijelentéseit a magyar belpolitikába való kéretlen beavatkozásnak tekintik. A következő hónapban Washington 700 ezer dollár értékű támogatási programot jelentett be az objektív tájékoztatáshoz való hozzáférés segítésére a vidéki magyar média számára. Nimmerfroh Ferenc, akit elbocsátottak egy pécsi laptól, nem sokkal az után, hogy Orbán egyik közeli barátja megvette a lapot 2017 elején, abban bízott, hogy a meghirdetett amerikai támogatást el fogja nyerni a pályázata, amely regionális hírszerkesztőségek hálózatának felületet biztosító weboldal megteremtésére irányult.
Ahogyan azonban Donald Trump megválasztása után melegebbé vált Magyarország viszonya az Egyesült Államokkal, úgy kezdett mind jobban aggódni Nimmerfroh. Júliusban a State Department ejtette is a programot, mielőtt az adományt odaítélték volna. A Reuters azt írja, hogy az amerikai külügyminisztérium és a budapesti amerikai nagykövetség nem válaszolt az ezzel kapcsolatban emailben küldött kérdéseikre. David Cornstein nagykövet aztán augusztusban elmondta a The New York Timesnak, hogy az Egyesült Államok megváltoztatta az egész kérdéssel kapcsolatos álláspontját.
Végül röviden arról, hogy az APA osztrák hírügynökség beszámolóját közlő, Der Standard című bécsi lap azt írja: az Európai Unió lakossága a valóságoshoz képest több mint kétszeresen túlbecsüli azoknak a migránsoknak az arányát, akik az EU-n kívülről érkeztek az országba. Az Eurobarometer közvélemény-kutató felmérése ugyanis megállapította, hogy miközben a tényleges átlagos arányszám 7,2 százalék, az emberek ezt átlagosan 16,7 százaléknak gondolják. Ez azonban nagy mértékben szóródik országonként. Észtországban az összes migráns közül 13,1 százalék érkezett az EU-n kívülről, és az emberek ezt az arányszámot a valóságosnál valamivel alacsonyabbnak, 12 százaléknak gondolják. Magyarországon ellenben a tényleges arány, vagyis a 2 százalék helyett a közvélemény 8,8 százaléknak gondolja az unión kívülről érkezett migránsok arányát az összes migráns számához képest.
