Győr többet érdemel(ne): harmadszor is a Fejérvári-házról
Lapunk kétszer is foglalkozott – Győr többet érdemel(ne): sebek sokasága csúfítja a várost és Győr többet érdemel(ne) – konyhaszagot árasztó gazdasági udvar a klasszicista műemlék lakóházban címmel – az Apáca utca 9. számú saroképülettel, a város talán legszebb, késő reneszánszkori lakóházával, az 1657-ben épült Fejérvári-házazal, amelyet jó másfél évtizeddel ezelőtt csodálatosan fölújítottak, ám mára…
Miután a megyeszékhely önkormányzatánál nem sikerült olyan illetékesre lelni, aki tárgyilagosan és hozzáértően válaszolt volna a „Győr többet érdemel(ne)” cikksorozatunkban (mostanáig) fölvetett problémákra, megkerestük Rosta S. Csabát, a budapesti RAS-DESIGN Kft. ügyvezetőjét, vezető építész tervezőjét, tekintettel arra, hogy ő és munkatársai készítették el a – mára látványos állagromlást mutató – csodálatos műemlék felújítási terveit. Miként az Építészfórum című folyóirat cikkéből is kiderül, a szakma követendő példaként méltatta a 2001 elején átadott győri ingatlan felújítását.
Csakhogy az épület mostanra a gazdátlanság következtében egyre lehangolóbb képet mutat. Ezért érdeklődtünk elsőként a RAS-DESIGN Kft. vezetőjétől, hogy mit tud a Fejérvári-ház esetleges hasznosításáról, további sorsáról?
A jeles építész válaszleveléből idézünk:
„…Az Apáca utca 9. szám alatt álló Fejérvári-házat 1999–2000-ben dr. Winkler Gábor műemléki szakértő professzor védőszárnyai alatt valóban én tervezhettem át.
A felújítás, értékmentés, együttműködés szakmai értelemben példaszerű volt, az épület nemcsak műszaki értelemben kapott újra rangot, hanem munkahelynek is XXI. századi minőségű környezetet biztosított. A tulajdonos LITEXCO cég, mely spanyol székhelyű, a nemzetközi pénzügyi üzleti élet reprezentatív képviselője saját irodájaként használta az épületet.
A gazdasági környezet és benne Magyarország jelenlegi helyzete miatt a cég kivonult, a tulajdonában lévő épület eladó.
Több alkalommal kérte dr. Fabio Beccaria a segítségemet, hogy az esetleges érdeklődők számára mutassam be az épületet. Legutóbb egy hónapja volt egy ilyen bejárás.
Az épület egyik értéke volt a Dunakapu térre és a Dunára való kilátás, mely a város beruházásaként épült ún. Delikát-ház
Ez az évek óta üresen tátongó vasbeton-üveg szörnyeteg határos a Fejérvári-házzal.
építésével eltűnt, helyette egy igénytelen belső lichthof-ra néz a ferde üvegtető.Nemcsak ez volt a gond, hanem az alapozásnál a tervezők más alapozási síkot tételeztek fel, mint a valóság, majdnem bedőlt az épület a munkagödörbe. Szerencsére a műemlékes kollégák szóltak és közösen megoldottuk a problémát. Áttértek egy másik alapozási módra a Dunakapu téri kivitelezők, az épület nem sérült, kivéve néhány hajszálrepedést.
A fényképeken és kívülről látható lábazati sérülés a (Szappanos) köz díszburkolatának építésekor keletkezett. Az átszellőztetett lábazati kőlapokat összetörték és elszállították, de a kivitelezők, a csapóeső elleni védelmet és a víz falakba jutását megakadályozó réteget biztosító függesztett kőlábazatokat a kivitelező nem helyezte vissza azóta sem.
Évekkel korábban kihívtak a helyszínre, akkor készült egy jegyzőkönyv, ahol ezt (a helyreállítást – a szerk. megj.) a Győr-Szol szakemberei megígérték.
Sajnos a régi vastag téglafalak, mint a szivacs, felszívják a nedvességet, és egy sókiválási folyamat indul el. A vakolat leverésével és újravakolással, a lábazati elemek visszahelyezésével ez a probléma kiküszöbölhető (lenne).
Azonban ehhez a homlokzat teljes vagy részleges újraszínezése is társul(na), ami már jelentősebb költség.
Erre a mostani tulajdonosnak nincs akarata, a hibát okozó kivitelező számára pedig a megbízó nem írta elő a kár elhárítását.
Mérnöki építészi szemmel a megoldás, a hiba elhárítása rutin feladat, de azon kívül, hogy ezt Önnek leírom többet most nem tudok tenni.
Annyit ígérek, ha lesz új tulajdonos én biztosan szorgalmazom a megoldást, a hibajavítást…”
Eddig az építész, a szakember korrekt válasza. Hasonlóan rövid idő alatt és ugyancsak korrekt választ kapott szerkesztőségünk a győri székhelyű Dr. Havasi Ügyvédi Irodától, amelyet – lapunk tudomása szerint – az ingatlan értékesítésével bíztak meg. Kérdéseink ezek voltak:
Ki vagy kik az Apáca utca 9. alatti épület tulajdonosa(i)? Hogyan alakultak a tulajdonviszonyai azután, hogy 2001 elején átadták rendeltetésének a példás módon fölújított épületet, amely mára – gazdátlanság következtében – egyre lehangolóbb képet mutat? Van-e bizonyíthatóan tőkével és hasznosítási elképzeléssel rendelkező vásárlójelölt, ha igen, nyilvános-e a neve és tudható-e, mire szeretné használni a Rosta S. Csaba úr és munkatársai által (a korabeli képek tanúsága szerint) példás módon átépített Fejérváry-házat?
Dr. Havasi Dezső ügyvéd válasza:
„Az Apáca utca 9. számú épület tulajdonosa ugyanaz a társaság, mint amelyik 2001-ben nagyon jelentős anyagi ráfordítással felújította a romos állapotban álló műemléket.
A társaság időközben magyarországi tevékenységét befejezte és az épületet folyamatosan eladásra kínálja.
Irodánknak nincs megbízása ingatlanközvetítői feladatra.
A társaságnak igény szerint jogi asszisztenciát biztosítunk. Természetesen a tulajdonos nem fogja ellenezni, ha ügyfélkörünkből vevőt találunk az ingatlanra.
Az épület egésze egyébként változatlanul nagyon jó állapotban van. Az oldalfal jelenlegi állapotához jelentős mértékben hozzájárult a Szappanos közben végzett infrastrukturális munkák során tartósan nyitva hagyott munkagödörben felgyülemlett csapadékvíz.
A tulajdonos társaság is abban érdekelt, hogy minél előbb rendeltetésszerű használatot biztosító vevőt találjon a beruházás nagyságrendjéhez igazodó reális áron.”
A Győr, Apáca utca 9. szám alatti, 17. századi műemlék türelemmel vár a sorsára, és a külső jelek szerint állaga továbbra is lassan, ám biztosan romlik.
Ami a drámai: nincs egyedül Győrött. A város madártávlatból valóban gyönyörű, ám közelről napról-napra több seb keletkezik épített emlékein. A kicsit is alapos és aggódó szemlélőnek az az érzése, mintha Győrnek nem lenne városképi gazdája.
Vagy van, és csak titkolja a létezését?
