Adócsalás miatt: az EU-tagállamok 150 milliárd euró áfa-bevételtől esnek el
Az Európai Bizottság által ma közzétett új tanulmányból kiderül, hogy a tagállamok 2016-ban csaknem 150 milliárd euró hozzáadottérték-adó (azaz Magyarországon az áfa) bevételétől estek el. A bevételkiesés a várt adóbevétel és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbség.
Bár a tagállamok sokat tettek az áfa-beszedés javítása végett, a ma közzétett adatok arról tanúskodnak, hogy a jelenlegi uniós áfa-rendszer reformjára és az uniós szintű együttműködés javítására van szükség ahhoz, hogy a tagállamoknak teljes mértékben rendelkezésükre álljanak az adóbevételek a költségvetésük finanszírozásához.
A bevételkiesés 2016-ban uniós szinten 10,5 milliárd euróval mérséklődött, és ezzel 147,1 milliárd euróra, azaz az összes áfa-bevétel 12,3 %-ára csökkent. Tavaly 13,2 %-os volt ez az arány. Az egyes tagállamok teljesítménye jócskán eltér egymástól. Magyarországon is csökkent az áfabevétel-kiesés: 2015-ben 602,2 milliárd forintot (15%), 2016-ban pedig 507,3 milliárd forintra rúgott (13%) a ma publikált tanulmány becslése szerint.
Az áfabevétel-kiesés további csökkentésére arra van szükség, hogy a tagállamok a Bizottság tavalyi javaslatának megfelelően minél előbb megállapodjanak az uniós rendszerben jelentkező adócsalások visszaszorítását célzó széles körű reformról. A teljes közlemény itt olvasható.
Teljes tanulmány
Tájékoztató a tanulmány eredményeiről
Az uniós áfarendszer reformjára vonatkozó bizottsági sajtóközlemény (2017. október 4.)
Földgázexport: megsértették a románok az uniós versenyjogi szabályokat?
Az Európai Bizottság felkéri az érintetteket, hogy nyújtsák be észrevételeiket azokkal a kötelezettségekkel kapcsolatban, melyek teljesítését a Transgaz – a Romániában a gázszállítási infrastruktúrát üzemeltető, állami ellenőrzés alatt működő vállalat – azért ajánlotta fel, hogy elhárítsa a Romániából más tagállamokba exportált földgáz szabad áramlásával kapcsolatos versenyjogi aggályokat. A vállalandó kötelezettségek elsősorban azt célozzák, hogy lehetővé váljék a földgáz exportálása Romániából Magyarországra és Bulgáriába.
Tavaly júniusban hivatalos vizsgálati eljárás kezdődött az ügyben, ám a Bizottságnak aggályai vannak azt illetően, hogy a Transgaz a földgáz Romániából történő exportálásának korlátozása révén megsértette-e az uniós versenyjogi szabályokat. Az vélelmezhető ugyanis, hogy ilyen jellegű korlátozás valósult meg a gázexportálásra szolgáló infrastruktúra kiépítésének késleltetése révén, továbbá azáltal, hogy megemelték az összekapcsolási díjak összegét, aminek következtében a gázexportálás olyan tevékenységgé vált, mely kereskedelmileg nem fizetődik ki. Ha megvalósultak, az említett cselekmények ellentétesnek minősülnek azokkal az uniós versenyjogi szabályokkal, amelyek tiltják a piaci erőfölénnyel való visszaélést.
A Bizottság versenyjogi aggályainak eloszlatása céljából a Transgaz felajánlotta, hogy kötelezettségeket vállal, melyek révén – az eddigiek folyamán első ízben – biztosítani lehetne kereskedelmileg ésszerű exportkapacitások rendelkezésre állását Romániában. A Transgaz egyebek között vállalná, hogy évente 0,1 milliárd köbméterről 4 milliárd köbméterre növeli a magyarországi és bulgáriai rendszer-összekötési pontokon biztosított exportkapacitásokat.
Az Európai Bizottság összefoglalót tesz közzé azokról a kötelezettségekről, melyeknek a teljesítését a Transgaz felajánlotta. A Bizottság minden érdekelt felet felkér arra, hogy a közzétételtől számított négy héten belül nyújtsa be a kérdéses kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos észrevételeit. Ezek fényében a Bizottság végleges álláspontot alakít ki azt illetően, hogy a vállalni kívánt kötelezettségek megfelelő választ jelentenek-e a felvetődött versenyjogi aggályokra. (A teljes közlemény itt olvasható.)
A Transgaz által felajánlott kötelezettségvállalások
A romániai gázhálózati rendszer-összekötőkkel kapcsolatos trösztellenes ügyre vonatkozó dokumentumok
