Útlevéllel állampolgárságot is adományoznak titokban Beregszászon

Magyar útlevél- és állampolgársági botránytól visszhangzik az ukrán és az orosz sajtó. Beregszászon a magyar konzulátus útleveleket ad ki ukrán állampolgároknak ünnepélyes külsőségek között, esküvel, himnusszal és pezsgővel, ha hinni lehet a titkos videó-felvételnek, és mindezzel együtt állampolgárságot is adományoznak  – írja a Szegodnya orosz lap; idézhetjük ebben a témában az Unian ukrán hírügynökséget is.

Az eskütevőket figyelmeztetik a konzulátus tagjai, hogy össze ne keverjék a határnál az útleveleket. Az újságírókat arra kérték, hogy ne számoljanak be az eseményről. Az ukrán hatóságok már ezelőtt tudtak ehhez hasonló tevékenységről, s most, a titkos felvétel birtokában egyrészt az ukrán parlament tárgyalni fogja az eseteket, másrészt a magyar külügyminisztériumot is megkeresik. Pavlo Klimkim ukrán külügyminiszter twitter-üzenetében azt írta, a New Yorkban tartózkodó magyar kollégájától meg fogja kérdezni, álhírről van-e szó? Akár az ukrán konzult is kiutasíthatják, másrészt fel sem vetődhet az esetleg ezt maga után vonó autonómia kérdése.

Ukrán szakértő szerint az ügyet az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament elé kell vinni. A cikk emlékeztet, hogy legalább 100 ezer magyar útlevelet bocsátott ki a magyar konzulátus. S megjegyezzük, hogy nem létezik a kettős állampolgárság intézménye Ukrajnában.

A Korreszpondent pedig már arról is beszámolt, hogy az Ukrajnai Magyarok Pártjának kerületi tanácstagját megfosztották mandátumától, miután pár napja a határnál elrejtett magyar útlevelet is találtak nála az ukrán mellett.  Az ukrán külügyminisztérium az ügy sürgős kivizsgálását kérte.

A német Bild Orbán Viktor facebook-videóját elég hamar kiszúrta, mert azt a kormányfő a Salzburgban kezdődött uniós miniszterelnökök tanácskozása előtt mondta kamerába a magyar határvédelemről. Mindenesetre a cikk címében kiabál a hiba, amely szerint Orbán elnök visszavág az uniónak.

 

A Der Spiegel az uniós kormányfők informális találkozójának hangulatát lényegre törően így foglalta össze: kíméletesek Theresa May-jel, de kíméletlenek Orbánnal szemben. Manfred Weber, akit Juncker utódaként az Európai Bizottság elnöki széke várományosának tekintenek, a Der Spiegelnek azt nyilatkozta, eddig nem fordított Brüsszel elég figyelmet a jogállamiság kérdéseire, márpedig a közeli jövőben ennek meg kell változnia, tekintve nemcsak a magyar helyzetet, hanem a lengyelek elleni 7-es cikkely alkalmazását is, mivel Európa jövője múlik az alapértékek megmentésén.

Az Európai Bizottság névtelen forrása a Reutersnak elmondta, késhetnek az uniós felzárkózási alapok, sőt az sem kizárt, hogy nem finanszíroznak bizonyos projekteket hazánknak. Mindez a Magyarország ellen, 7-es cikkely szellemében kezdett intézkedések következményeként értékelhető. A tudósításból kiderül, hogy Magyarország jó előre, és kifejezetten nagy volumenű kifizetéseket kezdeményezett úgy, hogy számlákat a teljesítésekről egyelőre nem küldött a bizottságnak, ami miatt most a deficit is megugrott. A költségvetés számait tovább ronthatja, ha a már megkezdett és kormány által kifizetett projekt-pénzek a tervezettel ellentétben nem futnak be Brüsszelből. A cikk megjegyzi, mind ez ideig Magyarország az uniós felzárkóztatási alapok egyik legnagyobb haszonélvezője volt. A magyar minisztériumi beszámoló ezt egyébiránt meg is erősíti, hisz’ augusztus végéig csaknem 1400 milliárd forintnyi pénzt utalt ki a kormány, miközben az unió mindössze 184 milliárdot.

A The Washington Post figyelmét is felkeltette, hogy a magyar külügyminisztérium behívatta Spanyolország budapesti nagykövetét, miután a spanyol külügyminiszter Magyarországot idegengyűlölőnek nevezte, hiányolta a sajtószabadságot és áldemokráciát emlegetett egy felszólalásában. Magyar (Levente) államtitkár sértőnek és durvának minősítette a megjegyzéseket, amelyek túlmennek minden kritikán – fogalmazott. Jose Borell külügyminiszter egyébiránt október végére tervezte hivatalos budapesti vizitjét.

A Reuters genfi tudósításában pedig arról számol be, hogy Szijjártó Péter elfogultnak, majd hazugnak nevezte az ENSZ emberjogi bizottságának 18 szakértője által összeállított jelentését, amelyben például úgy fogalmaznak, hogy a magyar kormány gyűlöletet szít a romák, a muzulmánok és más kisebbségek ellen is, és meg kellene változtatnia azt a törvényt, amelyik akadályozza a menekültek státuszért folyamodását. A magyar külügyminiszter ismét ágált az ellen, sőt hazug állításnak nevezte a jelentésben azt, hogy a kivándorlás az alapvető emberi jogok közé tartozik.

Az Euractiv az Index körüli bizonytalanságok és tulajdonosváltás apropóján ismét arról ír, hogyan veszi minden eddiginél görcsösebb kontroll alá a kormány a magyar média egészét. A portálnak nyilatkozó magyar médiaszakértő szerint az Index függetlenségének annyi.