Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2024. április 28. Az év 119. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739401. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Skadarlíjába kéne menni

Skadarlíjába kéne menni Skadarlíjába kéne menni
Elek Lenke

Kicsit a belgrádi Skadarlíja negyedre emlékeztet a budapesti hajdani zsidónegyed, bár ez utóbbi mostanában inkább romkocsma-negyeddé híresült, ami nem feledteti, hogy lehetne tisztább és kevésbé romosabb. Ám ezúttal nem erre figyeltünk, hanem Szerbia fővárosára.

Rade Drobac, Szerbia Köztársaság hazánkba akkreditált nagykövete valóban fontosnak tekinti a magyar–szerb turizmus fejlesztését. Hogy ezt mire alapozom? Nos, a mostani bemutatkozás már a sokadik volt a múlt két év alatt, amely arra hivatott, hogy a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatrendszerét erősítse. Nagyvonalúság, vidámság, jó hangulat, lelkesedés – ez jellemezte az „Ismerkedjenek meg Belgráddal!” című szerdai rendezvényt.

Üdvözlő beszédében a misszióvezető kiemelte, hogy kiválóak a két ország diplomáciai kapcsolatai – a fordulat persze szokásos megfogalmazás diplomáciai körökben, ám ezúttal van mögötte tartalom is. A tervezett Budapest–Belgrád vasútvonal három órára rövidíti majd a két főváros közti utazást – utalt rá Rade Drobac.

Gyurity Milán, a budapesti Szerb Kulturális Központ igazgatója mutatta be röviden a szerb főváros nevezetességeit, megjegyezvén, hogy Belgrád egyike a Duna partján épült négy fővárosnak, tehát még a folyam is összeköt bennünket. Tavaly meglepően nagy arányban növekedett Belgrád idegenforgalma: kétmillióra (tíz százalékkal) nőtt a vendégéjszakák száma. A Magyarországi Szerb Kulturális és Dokumentációs Központ és Belgrád Idegenforgalmi szervezete által szervezett tájékoztatón az is elhangzott, hogy „Budapest példáját követjük, önöktől tanulunk” – elismerve a magyarországi turizmus lendületes fejlődését.

A magyar fiatalok közül meglehetősen kevesen ismerik a történelmi és építészeti emlékekben gazdag, nyüzsgő, fiatalos nagyvárost, amelynek bohém negyede, a Skadarlíja a  gasztronómiájáról is híres. Az élő zene, a kis vintage-butikok, vendéglők, galériák, a hagyományos fogások és a mediterrán hangulat teszik különösen népszerűvé a szerb főváros eme részét.

A szerb konyha sokféle forrásból táplálkozik – a tájékoztató után kóstoltunk szármát, amely a töltött káposzta ottani megfelelője, no meg az Adria környékén oly népszerű, darált húsból készült kolbászkákat, sonkákat, sajtokat és görögös beütésű salátákat, pita-kenyereket is.

A belgrádi bemutatkozóra hazánkba érkezett szerb delegáció tagjain kívül zenészek és énekesek is felléptek a jó hangulatú, kötetlen rendezvényen, amelytől azt remélik, hogy a jövőben a magyar turisták közül is mind többen látogatnak el a szerb fővárosba.