Merkelt is fölvették Orbán főellenségei közé

Az AFP francia hírügynökség beszámol arról, hogy kizárták a lengyel tagszervezetet az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata (angol rövidítéssel: ENCJ) elnevezésű nemzetközi szakmai szervezet munkájából. Ez a testület az uniós tagállamokban különböző elnevezéssel működő igazságügyi testületek, „országos bírói tanácsok” ernyőszervezete.

A Lengyel Nemzeti Igazságügyi Tanácstól, a KRS-től a most zajló bukaresti ülésen azért vették el a szavazati jogát, majd függesztették fel tagságát, mert az ernyőszervezet megítélése szerint elveszítette önállóságát, nem képes biztosítani a tagszervezetektől elvárt azon szerepet, hogy országában gondoskodjék a bírói függetlenség érvényesüléséről. A kizárásról szóló közlemény, amelyet az AFP ismertet, utal azokra a nemrég hatályba lépett lengyel igazságügyi reformtörvényekre, amelyek nyomán a KRS már nem képes betölteni funkcióját. A francia hírügynökség felhívja a figyelmet azokra az új lengyel törvényi előírásokra, amelyek a parlament – tehát politikai testület - kezébe adnak át bírói kinevezési jogosultságokat. Felidézi az AFP azt is, hogy a lengyel kormány ellen az Európai Bizottság döntése nyomán már folyik az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás a jogállamiság veszélyeztetése miatt. Az ENCJ-ben nincs vétójoguk az egyes tagszervezeteknek: a testületből száz bíró szavazott a felfüggesztésre, hat ellenszavazat és nyolc tartózkodás mellett.

Az Európai Parlament által a budapesti kormány ellen kezdeményezett eljárást Orbán Viktor Angela Merkel német kancellár bűnéül rója fel, és a magyar miniszterelnök minden eddiginél erőteljesebben vált a nyílt konfrontációra – állapítja meg a Die Welt című konzervatív hamburgi lap budapesti tudósítója, Boris Kálnoky. A szerző nem tartja kizártnak, hogy Orbán kifejezetten Merkel személyét fogja megcélozni a jövő évi európai parlamenti választási kampány során: őt bélyegzi majd név szerint a menekültpolitikát illetően minden rossz forrásának, illetve a demokratikus nemzetállamok szabadsága sírásójának. 

A nemzetközi média vérkeringésébe a Reuters brit és az AP amerikai hírügynökség jóvoltából bejutott több magyar vonatkozású hír – így az, hogy Spéder Zoltán eladta médiatulajdonát, illetve hogy Orbán Viktor szerint az EU alá akarja ásni a határvédelmet.

Ami az első témát illeti, a Reuters kiemeli: az Index fölött befolyással bíró Zrt. megvásárlói azt állították, hogy az ügylet nem érinti a portál helyzetét, Bodolai László, az Indexet kiadó alapítvány vezetője pedig a szerkesztői függetlenség megőrzésről nyilatkozott, ám Polyák Gábor a Mérték Médiaelemző Műhely részéről felhívta a figyelmet arra: a vevők kezébe jutott az Index hirdetéseinek a kezelése, ami jelentős befolyásoló tényező.

A határőrizet kérdésével kapcsolatban az AP azt írja, hogy a magyar miniszterelnök idézte Angela Merkel német kancellár azon kijelentését, hogy az uniós tagállamoknak le kell mondaniuk nemzeti jogosítványaik egy részéről a Frontex uniós határőrizeti ügynökség javára. Orbán azonban mellőzte a Merkel által mondottak következő mondatát, amely szerint az EU-országoknak szolidaritást kell tanúsítaniuk, és meg kell osztaniuk egymás közt a migráció terheit, aminek a magyar vezető mindmáig ellenáll – írja az AP.

A magyar médiában már nagy visszhangot keltett, hogy Heller Ágnes – a The New York Times tegnapi számában – zsarnoknak nevezte Orbán Viktort. Annyit azonban érdemes még kiemelni a „Mi történt Magyarországgal?” című írásból, hogy Heller felhívja a figyelmet arra: liberális demokrácia sohasem létezett Magyarországon. Most, amikor a jobboldali populizmus életerősebben, mint valaha, valósággal végigsöpör Európán, Orbán abban a helyzetben van, hogy tovább szilárdíthatja a hatalmát. A szabadságelméletek még ma is vonzóak ugyan ott, ahol a liberális demokráciának mélyek a gyökerei, de Európában továbbra is a nacionalizmus a legcsábítóbb ideológia, a kontinens pedig máig nem volt képes olyan európai identitást kialakítani, amely a nemzeti identitás helyére tudna lépni – írja Heller, és hangsúlyozza, hogy az úgynevezett populista pártok, amelyek valójában a nacionalista oligarchia érdekeit képviselik, az európai integráció ellen viselnek hadat.

A The New York Times egyébként a magyar filozófus írásának, valamint több más neves szerző cikkének a közlését szeptember 15., a demokrácia nemzetközi napja körülre időzítette. Ennek a meglehetősen kevesek tudatában élő emléknapnak a kapcsán a New York-i újság emlékeztet James Bovard szavaira, amelyek szerint a demokrácia több kellene legyen annál, mint hogy két farkas és egy bárány szavaz arról, mi legyen vacsorára.