Juncker a nacionalizmus veszélyére figyelmeztet Magyarország kapcsán
Mi a tétje az Európai Parlament szerdai szavazásának Magyarország és az egész Európai Unió sorsa szempontjából? – ezt a kérdést járja körbe nagyon alaposan a The Washington Post cikke, amely az amerikai Bloomberg hírügynökség tudósítását ismerteti. Nem mellesleg a cikk címe eleve a lap állásfoglalását közvetíti – pedig a hírügynökségi jelentés csak kérdéseket tesz fel, és azokra igyekszik reális, józan válaszokat adni az uniós törvénykezés alapján illetve annak korlátai ismeretében.
A cím elég egyértelműen sugallja, miért lenne ajánlatos Orbánt megfékezni. Három évtizeddel a vasfüggöny leomlása után ismét Európa kettészakadásának vagyunk szemtanúi. Először is megállapítja, hogy a 2010-es évektől kezdve az Európai Unió valóban éveken át azon munkálkodott, hogy megakadályozza a magyar demokrácia Fidesz általi szétverését, de igyekezetének nem lett eredménye 2014-ben, sőt 2018-ban minden eddiginél nagyobb győzelmet aratott Orbán Viktor. A lengyelek ellen tervezett hasonló, a 7-es cikkely alkalmazásának kudarca előrevetíti: köztudott, hogy Budapest és Varsó egymást segítve élnek és fognak élni vétójogukkal, aminek következtében az ominózus cikkely alkalmazása eleve lehetetlen az egyhangú szavazati követelmény eredményeképpen. Van-e értelme egyáltalán ezt a folyamatot beindítani? Igen, hisz’ a költségvetés vitájában és az elfogadásában érvényesíteni lehet a büntető szankciókat. Végső soron az Európai Uniónak sem az az érdeke, hogy a cikkely alkalmazásával büntesse a tagállamokat, hanem sokkal inkább az ellenkezője, hogy meggyőzze őket az uniós értékrend melletti kiállásról a demokrácia védelmében.
Ugyanakkor mégiscsak nagy a tétje ennek a szerdai szavazásnak, mert befolyásolhatja az uniós állampolgárokat a jövőre esedékes választásban. Eldőlhet, hogy populista irányt vesz-e Európa, illetve a vezetése. Azaz a szavazók mondják ki a végső szót, mivel, illetve kikkel akarnak leszámolni: a centristákkal – legyen az zöld, liberális, szocialista vagy akár konzervatív – vagy a populista erőkkel. Mert ettől függ, milyen Bizottság fogja irányítani az Európai Uniót.
Az orosz média is követi a Strasbourgban várható fejleményeket, legutóbb éppen a moszkvai Pravda számolt be arról, hogy két táborra oszlott Európa. A Le Monde forrását is felhasználva a cikk egyenesen Emmanuel Macron francia elnök ellentáborának vezetőjeként mutatja be Orbán Viktort, s azt, hogy mindkettejük köré egyre bővülő sereg sorakozik fel, hogy megvívja harcát a jövő évi uniós választásokon. Az írás kiemeli, hogy Párizs nem akar olyan uniós országot finanszírozni, amelyik nem tartja magát a jogállami normákhoz.
A nacionalizmus veszélyére figyelmeztetett a Deutschlandfunk német közszolgálati rádióban Jean-Claude Juncker. Szerinte a nacionalizmus soha nem adott megoldást a problémákra, csak újakkal tetézte őket. A nagy kérdésekre adandó válasz: képesek-e az együttműködésre a tagállamok migráció, biztonság és digitalizáció területén. Ez szükségszerű lenne, mert csak ezen keresztül vezethet az út a nemzeti érdekek érvényre juttatásához – véli az Európai Bizottság elnöke. Az írás e ponton átfordul Magyarországra, a várható 7. cikkelyes szavazásra, s arra, hogy Orbán kritikusai autoriter és nacionalista politikáját bírálják. Ám ennek megítélésében egyelőre az Európai Néppárt maga is megosztott.
Elmar Brok, a CDU európai parlamenti képviselője azt nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy Orbán Viktor ne kergessen hiú ábrándokat, az unió cselekedni fog. Igaz, hozzátette, a szavazás előtt a magyar miniszterelnök kap még egy lehetőséget, hogy ismertesse a maga álláspontját.
A német Südkurier is ennek kapcsán ad sok részletre kiterjedő politikai kórképet Orbán Magyarországáról. Krekó Péter politológus szerint van miért aggódnia hazánknak, mert a miniszterelnök már nem ismer határokat. A korrupciós ügyeket a magyar ügyészség nem vizsgálja a kormány hatalomban tartása végett. A cikkben kéz a kézben mosolyog a magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin, ellenben a nép ellensége Soros György lett.
Michael Ignatieff, a CEU rektora a The Guardiannek adott interjújában óvatosan fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy az egyetem nem volt a kormány politikai ellenzéke. Ugyanakkor figyelmeztetett, ha 2019. január 1-jéig nem kapják meg a működési engedélyt a kormánytól, akkor kénytelenek lesznek Bécsbe költözni.
