Nem sok jó vár a magyar idősekre

Magyarország a sereghajtó 18 megvizsgált OECD-ország között abból a szempontból, hogy mennyire készült fel az ország az idősek számarányának várható növekedésére. Az erről szóló tanulmányt – amelyet John Rowe vezetésével a New York-i Columbia egyetem kutatócsoportja állított össze – a PNAS amerikai tudományos szakportál közölte, és az APA osztrák hírügynökség ismerteti kivonatosan.

A felmérés részben OECD-, részben más statisztikai adatokat és a jólétérzettel kapcsolatos különböző kikérdezéses felmérések eredményeit összegzi. A kialakult mutatószám arra próbál választ adni, mennyire képes az adott ország megfelelni a társadalom elöregedése által támasztott kihívásoknak. A szempontok között szerepelt az idősek jövedelemszerző képessége, az életminőség, az elosztási igazságosság, a társadalmi összetartás, illetve a biztonság.

A lehetséges száz pontból a legtöbbet, 65-öt Norvégia kapta, a második Svédország 62 ponttal. Az Egyesült Államok és Hollandia egyaránt 60 pontos. Németország 55, Ausztria 50, Olaszország 37, Szlovénia 35, Észtország 33, Lengyelország 31 pontot kapott. Magyarország eredménye 23 pont.

A magyar kormányoldali médiában rendszerint szélsőségesen liberálisnak bélyegzett és szidalmazott Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkárnak a véleménycikkét közli, amely szerint az EU boszorkányüldözést folytat Magyarország ellen, és hogy a jogállamiság helyzetéről szóló elfogult európai parlamenti jelentés valójában Budapest elleni politikai támadás.

Az államtitkár szerint a Sargentini-jelentés, amelyről szavazni fognak az EP-ben, félrevezető, és hemzseg a ténybeli tévedésektől. A liberális fundamentalizmuson alapul, és figyelmen kívül hagyja a magyar választók akaratát. A kereszténydemokrata magyar kormányzat – írja Varga Judit – a valódi demokráciát képviseli, nem az illúziók demokráciáját.

A Der Standard című bécsi lap bevándorlásról szóló cikksorozatának legfrissebb írása a jelenség ausztriai munkapiaci következményeit tekinti át. Az országban jelenleg 600 ezer külföldi állampolgárt foglalkoztatnak, ami a teljes foglalkoztatotti létszám mintegy ötöde. A külföldiek főként a turizmusban és az építőiparban dolgoznak, és nagy számban találhatók a kereskedelemben és az egészségügyben is. A múlt nyolc évben 400 ezer külföldivel bővült az osztrák munkaerőpiac. Ám az érkezettek legtöbbje nem a menekülthullámmal jött, hanem Németországból, Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és Bulgáriából. Ausztriában 2011–15 között volt magas a munkanélküliség, és az akkori adatsor mintegy 80 százalékban a bevándorlás számlájára volt írható. A bérnövekedést azonban csak elenyésző mértékben fékezi az – ismét hangsúlyozzuk: zömmel kelet-európai – bevándorlás: számítások szerint ez várhatóan mintegy 0,7 százalékkal nyomhatja le a béreket 2020-ban egy olyan hipotetikus helyzethez képest, amelyben nincs bevándorlás. Ausztria egyértelműen gazdasági hasznot húz a migrációból – olvasható a tudományos felmérések eredményeit összegző cikkben. A migránsok elvállalnak olyan állásokat, amilyeneket az osztrákok nem, és ez idővel hozzájárul a gazdasági növekedéshez, új munkahelyek megteremtéséhez, és a munkanélküliség éppenséggel csökkenni kezd. A kelet-európaiak bevándorlása nem csupán a munkaerőpiacra gyakorol kedvező hatást, hanem a vállalkozások nyereségességét is mintegy két százalékkal javította Ausztriában.

Pillantsunk most rá az érem másik oldalára. A Russia Today angol nyelvű orosz állami hírportál egyik friss beszámolója arról szól, hogy Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter szerint évente csaknem egymillióan hagyják el Ukrajnát, és ez munkaerő-piaci katasztrófával fenyeget a következő években. Az ukrán külügyi tárca adatai arról szólnak, hogy jelenleg mintegy hárommillió ukrán migráns tartózkodhat Oroszországban, közel kétmillió pedig Lengyelországban. Wrocław lengyel város lakosai állítólag már mintegy 30 százalékban ukránok. Az ukránok kedvenc kivándorlási célpontja még a további három visegrádi ország – Szlovákia, Csehország ás Magyarország –, valamint a három balti állam, illetve Spanyolország. Ukrajna lakossága 1993-ban még 52 millió volt, de ez 2016-ra csaknem 10 millióval csökkent.