Sok új cég, kevés új piaci szereplő – átláthatatlanná válik a hazai cégvilág?

Évente több mint 25 ezer céget alapítanak Magyarországon, ugyanakkor csak töredékük igazi első vállalkozás. „Csak minden negyedik új vállalkozás nyit teljesen tiszta lapot, a frissek döntő többsége továbbra is egykori cégekhez köthető” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Az idén eddig az újonnan alapított cégeknek csupán 37 százaléka volt „vegytisztán új”, tehát a tulajdonosnak és ügyvezetőnek az első, frissen létrehozott cége. Csakhogy: ha a családi és címkapcsolatokat is figyelembe vesszük, akkor már csak 23 százalék a teljesen tiszta lappal induló cégek aránya.

év	cégalapítás	minden tulajdonos / ügyvezető új szereplő	legalább egy tulajdonos / ügyvezető új szereplő	tulajdonosok / ügyvezetők alapításkori átlag életkora
2012	38 504	33,35%	52,32%	40,3
2013	33 161	32,51%	52,80%	40,7
2014	29 537	33,18%	52,98%	40,3
2015	25 011	32,90%	53,19%	40,9
2016	26 124	34,49%	53,72%	41,2
2017	26 747	35,89%	54,07%	41,4
2018* *nem lezárt év	17 868	37,09%	55,13%	41,3

 

„Az alacsony arány nem feltétlen rossz: ha egy vállalkozónak több cégben is van szava, és bővíti a cégparkját, az lehet teljesen indokolt gazdasági folyamat eredménye is” – mondja az Opten szakértője. Az esetek nagyrészt azonban inkább arról tanúskodnak, hogy az új cég valamilyen módon a korábbi tevékenység hátrahagyása. Ez viszont már kevésbé egészséges folyamat, de még ez sem nevezhető egyértelműen természetellenesnek.

A piaci versenyben teljesen természetes, hogy nem minden friss vállalkozás lesz sikeres, és az is természetes lehet, ha a vállalkozók új felállásban, új partnerekkel, esetleg új tevékenységgel próbálkoznak. Az igazán problémás, ha tömegesen hagyják magukra a vállalkozók a cégeiket, és próbálnak az addigi felelősségük hárításával új cégekbe kezdeni.

Jelenleg a tulajdonosok, ügyvezetők négyötödének csak 1 cégben van szava befolyással, ami azt mutatja, hogy a cégalapítások többségében a volt cégből kiszállással, vagy a cég teljes magára hagyásával járnak együtt. A magas cégalapítási arány tehát elsősorban fluktuáció eredménye, nem pedig a cégstruktúra fejlődésének. A frissen alapított cégek esetében az alapítók, aláíró magánszemélyek átlagos életkora több mint 41 év, ami szintén azt mutatja, hogy nem a friss pályakezdők öntik el a piacot új cégekkel.

tulajdonolt / irányított cégek száma	magánszemélyek száma	magánszemélyek aránya
1	635 364	79,35%
2	114 766	14,33%
3-5	45 172	5,64%
6-10	4 715	0,59%
10 felett	719	0,09%

Természetesen a hazai cégvilágban továbbra is szép számmal léteznek a céghalmozók, céggyűjtögetők. Mintegy ötezernek van ötnél több aktuálisan működő cége, és 719 olyan magánszemély is fellelhető, akinél a közvetlen érdekeltségek száma meghaladja a tízet. De valójában ez csak a jéghegy csúcsa, a közvetett befolyásokat is figyelembe véve ennél a mutatók még jóval nagyobb értéket is mutathatnak.

Vannak azonban bizakodásra okot adó jelek is: 2015 óta évről évre növekszik a teljesen tiszta lappal induló szereplők aránya, valamint megállt az alapítók átlagos életkorának – 2013 óta tartó – növekedése. Az idei cégalapítók átlagban 1 hónappal fiatalabbak, mint a 2017-ben létrejött cégek tulajdonosainak alapításkori átlagos életkora.

Európai körülményeke tekintve átlagosnak tekinthető a hazai cégsűrűség. Az egy lakosra jutó cégek száma az átlagnál magasabb ugyan, de például Szlovákiában, Szlovéniában, Cseh-, Görögországban arányaiban sokkal több cég van. Az egy lakosra jutó új cégek tekintetében 2010 környékén az évi 50 ezres cégalapítással még igen kiemelkedő értéket mutatott Magyarország, mára a helyzet normalizálódott a cégjogi szigornak köszönhetően.

A stabil cégstruktúrától azonban még nagyon messze vagyunk: Német-, Franciaország, Ausztria, vagy éppen Lengyelország jóval alacsonyabb fluktuációs értékeket mutat, mint Magyarország. A hazai egyéni vállalkozások száma kezdi meghaladni a cégek számát. A magas egyéni vállalkozói szám rövid távú ösztönző hatásai mellett ugyanis hosszú távon átláthatatlanságot vihet a hazai cégvilágba.