Macron Merkel támogatását kéri a migráció ügyében, a nacionalista vezetők ellen

A londoni Financial Times, amely nem csupán a brit pénzügyi körök, hanem a brüsszeli uniós döntéshozók szemében is mértékadó médiatájékozódási forrásnak számít, Gideon Rachman publicista elemzését közli arról, hogy liberálisok és nacionalisták vívják harcukat Németországért, és hogy a populista érzelmek áradata szélesebb értelemben vett fordulatot jelez a nemzetközi politikában.

A Financial Times szerzője a chemnitzi események kapcsán megdöbbentő párhuzamot von az 1989-i eseményekkel. Idézi a keletnémet városban kitört szélsőjobboldali, bevándorlásellenes zavargások egyes résztvevőit, akik azt mondják, ugyanaz a hangulat uralkodott el most, mint annak idején a kommunista rendszer elleni demonstrációkon. „Mi vagyunk a nép” – hallatszott az utcákon akkor és most újra. A Merkel-kormány pedig ugyanúgy csőcseléknek minősíti a tiltakozókat, mint annak idején a Honecker-vezetés. A fősodorbeli német politika egy másik párhuzamra figyelmeztet: a harmincas évekre, hiszen a mostani tüntetők némelyike náci karlendítéssel üdvözli társait.

Rachman szerint azonban a nyolcvankilenccel való párhuzamot érdemes továbbgondolni. Akkor a felfordulást külső esemény okozta, nevezetesen Gorbacsov hatalomra jutása a Kelet-Németországot uraló Szovjetunióban, és most szintén kívülről, a nyugati világ vezetőjének tekintett Egyesült Államokból érkezik az alapvető politikai változás, Donald Trump megválasztása nyomán, ami egy évvel követte a 2015-i menekülthullámot. És ahogyan 1989-ben Gorbacsov rokonszenvvel tekintett a demokráciapárti kelet-németországi tüntetőkre, úgy most Trump is szimpatizál az európai migránsellenes mozgalmakkal és nacionalista erőkkel.

Ezt a párhuzamot azonban – ismeri el a szerző – nem lenne helyes túlhajtani. Nyolcvankilencben a pánik az egész keletnémet politikai bizottságon eluralkodott, most nem tartanak attól Berlinben, hogy kibillentik őket a hatalomból. Az Alternatíva Németországnak szélsőjobboldali párt támogatása mindazonáltal az ország egyes részeiben – és ilyen Chemnitz is – 25 százalékra nőtt. Merkelt még saját támogatói is úgy jellemzik, hogy kimerült, és megrázta őt az a gyűlölet, amivel szembesült az ország keleti részében a legutóbbi választási kampány idején.  

A kihívások – folytatódik a Financial Times eszmefuttatása – az unión belül is megjelentek, hiszen Olaszországban, Magyarországon, Lengyelországban és Ausztriában hatalomra kerültek a nacionalisták és populisták. Gideon Rachman Orbán Viktort tartja Angela Merkel legnyilvánvalóbb ideológiai ellenfelének. Úgy jellemzi a magyar miniszterelnököt, hogy az 1989-i antikommunista, demokráciapárti mozgalom egyik vezetője volt, mára viszont a nacionalista tekintélyelvűség bajnoka lett belőle, aki a menekültellenes érzelmeket politikája középpontjába állítja.

„A berlini politikai berendezkedésnek nem áll szándékában, hogy Európa jövőjét olyan nacionalistáknak engedje át, mint Orbán vagy az Alternatíva párt. De a német tisztségviselők és politikusok tudják, hogy ismét harcban állnak. Ezerkilencszáznyolcvankilencben a liberálisok és a nacionalisták szövetségesek voltak a demokráciáért vívott kelet-európai küzdelemben. Ma ez a két ideológia szemben áll egymással, nemzetközi szinten dúl a csata a liberalizmus és a nacionalizmus között” – hangsúlyozza a Financial Times.

Voltaképpen ennek a csatának a fejleményeiről szól az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál beszámolója részben az AFP francia hírügynökség jelentése alapján, amely szerint Emmanuel Macron francia elnök pénteken Marseille-ben látja vendégül Angela Merkelt, hogy megszerezze a német kancellár támogatását a migráció ügyében a nacionalista vezetők ellen, illetve az uniós intézményi reformok érdekében folytatott küzdelméhez.

Macron – emlékeztet az EurActiv – a biztonság, a bevándorlásügy és a gazdaság területén egyaránt szorosabb együttműködésre törekszik az uniós országok között. A hírportál szerint Macron erősen győzködi ugyan Merkelt, de a kancellár látrványosan meggyengült a tavaly őszi választások nyomán, és eddig csak langyos támogatást nyújtott a francia államfő több elképzelésének.

Parlamenti választást tartanak vasárnap Svédországban. Mint az EUObserver című, másik brüsszeli uniós hírportál írja, az egyik választási tévévitában a skandináv ország egykori konzervatív kormányfője, Carl Bildt az Európai Unió összeomlását jósolta arra az esetre, ha olyan pártok jutnának hatalomra a kontinensen, mint a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali tömörülés. A Svéd Demokraták népszavazást követelnek az unióból való kilépésről, és a felmérések szerint a voksoknak akár az ötödére számíthatnak. A tévévitában – amelyre egyébként – emlékeztet az EUObserver – nem sokkal azután került sor, hogy Orbán Viktor közös, migrációellenes állásfoglalást tett közzé Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel, Carl Bildt azt mondta, hogy a Svéd Demokraták olyan barátai, mint amilyenek például a magyar és a lengyel nacionalista pártok, már így is sokat rontottak a menekültválságon.