Orbán és Salvini a történelmi esélyeiket latolgatja
A menekültpolitikában tökéletesen egymásra találtak, úgyhogy szövetség létrehozását tervezi Orbán Viktor és Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a római kormány koalíciós partnere, a Liga párt elnöke – összegzi a két politikus milánói találkozóját a német közszolgálati tévé 1. csatornájának híradója, a Tagesschau. Sőt, Európa megmentőiként állították be magukat – teszi hozzá. Orbán felszólította az uniós Néppártot, a saját pártcsaládját, hogy el kell végre döntenie, melyik oldalra áll.
Salvini dicsérte a magyar kormányfőt, aki képes volt megállítani a szárazföldön a menekültáradatot, s Olaszországnak most azt kell bebizonyítania, hogy ez a tengeren is megoldható. Egyébként az újság arra hívja fel a figyelmet, hogy Salvini ellen pár nappal ezelőtt kezdődött ügyészségi vizsgálat hatalommal való visszaélés, szabadságjog megsértése és jogszerűtlen bebörtönzések miatt. Pár hete ő volt az, aki megtiltotta a mentőhajók és a parti őrség segítségét, s ennek következtében másfél héten át a vízen vesztegeltek embertelen körülmények között az menekültek.
Ha bajkeverő akarsz lenni az unióban, akkor kövesd Orbán Viktort – adja meg a receptet a Politico brüsszeli kiadása, amely szerint az Európai Uniónak megint felfájást okoz, hogy épp a választások előtt miként fékezhető meg a szélsőjobbos és populista eszmék térnyerése. Miközben szövetségre akarnak lépni, azért azt is tisztán kell látni, hogy nem kormányközi, hanem csak rendkívüli találkozó volt ez kettejük közt, amelyet az 5 Csillag mozgalom elnöke, a kormányfő kifejezetten ellenzett. Salvini politikai példaképének nevezte nem egyszer Orbánt. Mit is tanulhat tőle? Tartsd közel a barátod, de még közelebb az ellenséged. Tartsd rendben az államháztartást, hogy Brüsszel ne tudjon beléd kötni! Márpedig ezzel – a magas deficit miatt – Olaszország egyáltalán nem büszkélkedhet! És a képmutatáshoz is érteni kell, mert miközben a nemzeti érdekeidet véded, az uniós intézményrendszert is dicsérned kell, s akkor nem fogysz ki a támogatásokból sem. Az sem árt, ha a médiát és az ügyészséget az ellenőrzésed alá vonod – összegzi a populizmus receptjét a Politico.
A The New York Times és a The Washington Post is közölte az AP tudósítását a milánói találkozóról, amelyben azt emelte ki, hogy a kontinens jövőjét meghatározó történelmi lehetőség előtt állnak, ha olyan szövetséget kötnek, amelyben nincs helye a szocialistáknak és a baloldalnak – idézik az olasz belügyminisztert. Orbántól pedig azt idézik: hősnek tartja Salvinit, illetve hogy Európa biztonsága az ő sikerességén múlik. Nem mellesleg a találkozójukra időzített tüntetésről is beszámoltak az amerikai tudósítások, amit számos újság nem említett meg.
A civilek működését akadályozó 25%-os büntető adó arra kényszerítette a Közép-európai Egyetemet, hogy abbahagyja a menekültekkel és a bevándorláspolitikával kapcsolatos kurzusokat – írja a német Der Tagesspiegel. Mivel az egyetem mindig büszke volt az e területen elért eredményekre, ezért mindenképpen keresni fogja annak módját, miként tudja megőrizni ezeket az értékeket illetve biztosítani az ilyen típusú tanulmányok folytatását. Az új adó különösen bizonytalanná tette az egyetem amúgy is bizonytalan működését, illetve budapesti létezését.
A Pulitzer-díjas Thomas Friedman véleménycikke a The New York Times-ban fikcióval kezdődik. Donald Trump lelő egy ellene tiltakozó embert a Fifth Avenue-n, az Ötödik sugárúton. Sorra veszi a szerző, ki hogyan reagálna erre? A fontos kormányzati szereplők szájába adja a reakciókat, s félelmetes, mert a fikció kezd valóságosnak tűnni. A fehér házi szóvivő azt mondja, amit minden nap: még nem volt időm megbeszélni a kérdést az elnökkel. De semmi rosszat nem tett, hiszen a kampányígéretét teljesítette, amikor úgy fogalmazott, ha bárkit lelőnék az Fifth Avenue-n, a hajam szála sem görbülne. Szavazói nem hagynák cserben. Nos, Friedmann cikke Trump-ellenes szavazásra buzdít, legfőképp a nőknek üzen vele.
Ugyanakkor elemzi azt is, ha az időközi választáson mégsem sikerülne a demokratáknak visszaszerezniük a kongresszust, akkor Trump megnyerte – Putyinnal együtt – a hidegháború utáni csatát is. Mert a politika eloroszosodása nem csak Trumpnak köszönhető. Terjed a Fülöp-szigeteken, Törökországban, Magyarországon, Lengyelországban és talán hamarosan Brazíliában is.
