Senkit sem fenyeget kilakoltatás?

„Ma egyetlen családot sem lehet kiforgatni a lakásvagyonából, és senkit nem fenyeget a kilakoltatás” címmel jelent meg tudósítás a Fidesz portálján 2017. november 27-én. A beszámoló idézi a kormányfőnek az Országházában elmondott szavait: Az áron aluli árverezés tilalmáról szóló törvény megalkotása után ma egyetlen családot sem lehet kiforgatni a lakásvagyonából, senkit nem fenyeget a kilakoltatás és mindig meg tudták akadályozni eddig azt is, hogy ez tömeges méretű legyen… Magyarország olyan ország, amire a legkevésbé jellemző az európai kultúrkörben, hogy az embereket ki lehet tenni az otthonaikból…”

A valóság – miként az ATV portálján olvasható – három győrnyi város lakosságát  (mintegy 400 ezer embert!) fenyegeti kilakoltatás. . „Az idén májusban és júniusban összesen 1355 kilakoltatás történt. Ezt az igazságügyi tárca válaszolta egy képviselői kérdésre. A témában jártas szakember szerint azonban ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen havonta körülbelül 10 ezer embernek kell szándéka ellenére elhagynia otthonát, miközben további csaknem 400 ezer embert fenyeget ez a veszély” – olvasható az atv.hu-n.

Föld S. Péter jegyzete a Facebookon:

Magyarországon májusban és júniusban mintegy 1300 családot tettek utcára a hatóságok és szakemberek szerint még mintegy 400 ezer emberre vár kilakoltatás.

Tudom, hogy semmi sem fekete, vagy fehér. A rengeteg, önhibáján kívül bajba került ember mellett olyanok is vannak, akik maguknak köszönhetik, hogy bajba kerültek. Felelőtlenek voltak, hanyagok, vagy éppen hiszékenyek.

És azt is tudom, hogy egy ország csak a jogszabályok alapján működhet. Ahol nincs mindenkire egyformán vonatkozó törvény, vagy van, de nem érvényesítik, abban az országban káosz uralkodik és előbb, vagy utóbb megy a levesbe.

Mégis: megdöbbentő a társadalom közönye, amellyel tudomásul vesszük, hogy embertársaink egy részének, akik idáig laktak valahol, a jövőben nem lesz fedél a fejük fölött.

Megdöbbentő a közöny és egykedvűség, amellyel elmegyünk a mások baja mellett. Nem is értem. Ha beteg kisgyereket látunk a tévében, utcára kitett kutyát, cicát, sokan – megjegyzem: nagyon helyesen – azonnal megmozdulnak. Most százezrek élete vész el a semmibe. Sokan talán tudnak majd újat kezdeni a maguk mögött hagyott élet helyett, másoknak nem lesz erre lehetőségük.

Vessetek a mókusok elé, de nekem egy idézet jut az eszembe arról, ami körülöttünk zajlik. Röhrig Gézától, a Saul fia főszereplőjétől való az alábbi néhány sor:

„Auschwitzot nem az akkori szélsőjobb csinálta, hanem azok, akik a Nagykörúton nyugodtan sétáltatták a kutyájukat, miközben sárga csillagos embereket tereltek a gettóba. Konszolidált polgári életet élő emberek, köztük ügyvédek, orvosok semmilyen szolidaritást nem mutattak fel, inkább behúzták az ablakaikon a függönyöket. Nem azoktól kell a legjobban tartani, akik ma ócska, helyesírási hibáktól hemzsegő uszító kommenteket írnak a site-okon, hanem attól a hallgatag többségtől, amelyik szemet huny. Azoktól a járókelőktől, akik akkor nem voltak szolidárisak a zsidókkal; mint ahogy ma nem azok például a cigányokkal vagy a menekültekkel.”