Orbán kultúraharcot folytat a szabadság és demokrácia nyugati értékei ellen

A nyugat-európai kormányokban és az európai intézményekben növekszik az aggodalom Romániát, az ottani jogállamiságot, a demokratikus intézmények függetlenségét illetően – írja a londoni Financial Times, amely nem csupán a brit pénzügyi körökben, hanem az uniós bürokrácia világában is kiemelkedő fontosságú mindennapi mérvadó tájékozódási forrásnak számít.

A cikk utal a korrupció elleni múlt pénteki tömegtüntetésen alkalmazott rendőri erőszakra, és megjegyzi: az EU értékeinek háttérbe szorulása különösen aggasztó annak fényében, hogy januárban Románia veszi át Ausztriától fél évre az unió soros elnöki tisztségét. A román elit – írja a Financial Times – izgatottan készül erre, hiszen ez lesz az első román EU-elnökség a 2007-i csatlakozás óta. Ráadásul az elnökség átvétele pontosan egy hónappal fogja követni annak a századik évfordulóját, hogy 1918. december elsején kimondták a Román Királyság és Erdély egyesülését – a Habsburg-birodalom összeomlása nyomán. 

A londoni lap emlékeztet arra, hogy az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem hiányosságai miatt Románia, csaknem 12 évvel az EU-csatlakozás után – Bulgáriával együtt – továbbra is különleges uniós megfigyelő mechanizmus felügyelete alatt áll. Ennek a mechanizmusnak a fenntartása keserűséggel tölti el a bukaresti kormányt, de annak az esélye, hogy Brüsszel feloldozást adhat, júliusban súlyos csapást szenvedett el, amikor leváltották Laura Codruta Kövesit, a független korrupcióellenes hatóság vezetőjét. Kövesi az általa vezetett hivatal erőfeszítéseinek semlegesítésére irányuló politikai motivációnak tulajdonította eltávolítását. Még a jogállamiság melletti kiállásáért Nyugat-Európában csodálattal illetett Klaus Iohannis államfő sem tudta őt megmenteni, mert az alkotmánybíróság kimondta, hogy az elnöknek nem áll jogában megakadályozni az elbocsátást.

A Financial Times felidézi, hogy öt éves hivatali működése alatt Kövesi látványos eredményeket érte el a korrupció elleni harcban, lehetővé tette több tucat miniszter, korábbi miniszter, illetve parlamenti képviselő elítélését.

Az unió úgy látja – folytatódik a tekintélyes londoni lap írása –, hogy a bukaresti kormány enyhíteni próbálja a román büntető törvénykönyvet, csökkenteni szeretné a korrupciós cselekményekért kiszabható büntetési tételeket. E tekintetben a központi figura Liviu Dragnea, a szociáldemokraták vezetője, aki nem tölt be miniszteri tisztséget, mégis ő számít kormány mögött álló erős embernek. Dragneát bűnösnek mondták ki hivatali visszaélésben, előtte pedig választási csalásban, de mindkét vádpontban tagadja bűnösségét. Dragnea kemény riválisa Iohannisnak, és a jelek szerint eltökélte, hogy el kívánja kerülni a börtönbüntetést, hiszen az csaknem bizonyosan a politikai ambícióinak a végét jelentené.

„Sem az EU, sem Iohannis nem akarja, hogy felhők borítsák be Románia hat hónapos elnökségét” – fogalmaz a Financial Times, és megállapítja: a fel-feléledő korrupcióellenes demonstrációk azt jelzik, hogy a közvélemény türelme véges, és Romániában a jogállamiságért vívott küzdelem időnként szó szerint csatákat jelent.

A hamburgi Die Welt arról ír, hogy a 88 éves Soros György nem hisz az amerikai részvénytőzsde szárnyalásának a tartósságában, és legutóbbi tőzsdei műveletével közel 500 millió dollár értékben lényegében az S&P 500-as index esésére kötött fogadást. Soros – írja a német lap – szélhámosnak nevezi Donald Trump amerikai elnököt, aki rendre olyan nyilatkozatokat tesz, amelyekben saját érdemeinek tudja be a mostani kedvező tőzsdei klímát. Megjegyzi ugyanakkor a Die Welt, hogy tavaly nyáron egyszer már megpróbálkozott ugyanezzel a művelettel az ismert pénzügyi befektető, de akkor nem jött be a számítása, mert a papírok értéke rendületlenül tovább emelkedett, és Soros akkor kénytelen volt kapitulálni.

A Die Welt megjegyzi: érdekes egybeesés, hogy a magyar származású Soros György akkor köt fogadást az amerikai tőzsde árfolyamesésére – és ezzel egyúttal Donald Trump népszerűségének a csökkenésére – spekulálva, amikor az amerikai elnök elfordul elődje, Barack Obama politikájától, szakít az Orbán Viktort elszigetelni próbáló washingtoni irányvonallal, és új szakaszt hirdet meg a Magyarországhoz fűződő kapcsolatokban.

Ezzel összefüggésben a német lap kitér arra, hogy Trump törölte a magyarországi ellenzéki médiának korábban megígért amerikai pénzügyi támogatást, gratulált Orbánnak sorrendben harmadik választási győzelméhez, és most építeni kezdi a kapcsolatokat. „Trump elnök nagyon erős vezetőnek tekinti Orbánt” – idézi a Die Welt David Cornsteint, aki június óta látja el a budapesti amerikai nagyköveti posztot.

Soros, aki szerint Orbán kultúraharcot folytat a szabadság és demokrácia nyugati értékei ellen, átköltöztette Berlinbe a Nyílt Társadalom Alapítványt, de ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államokban is defenzívába szorultak a demokratikus értékek, és ezt a benyomást erősítette Trump találkozója is Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a Die Welt.