Agresszív nacionalizmus tombol Orbán „illiberális demokráciájában”

Az Európai Unión belül létrejött az úgynevezett „illiberális demokráciák” magja, a magyar Orbán Viktorral és a lengyel Jaroslaw Kaczynskival az élen – állapítja meg elemzésében a Die Welt című, nagy példányszámú, konzervatív német napilap. A szerző, Wolf Lepenies az agresszív nacionalizmust jelöli meg ennek a képződménynek a legfőbb jellemzőjeként, és kiemeli: a kijelölt ellenségek között ott szerepelnek azok a művészek és tudósok is, akik nem a nemzeti ideológiák, hanem az egyetemes eszmék mellett kötelezik el magukat.

A visegrádi államok – Magyar-, Lengyel-, Csehország és Szlovákia – agresszív módon teszik túl magukat az unió azon szabályain és jogi előírásain, amelyeknek a megtartását egykoron megfogadták. A Die Welt szerzője szerint nem pusztán arról van szó, hogy ezek az államok nem hajlandóak közreműködni a menekültáradat megfékezésében. Sokkal inkább a hatalom hosszú távú bebiztosításának vagyunk a szemtanúi, mégpedig „alla turca”, vagyis török katonazenekar módjára, a jogrendszer és a politikai berendezkedés megváltoztatása révén, a kultúra egy kaptafára húzásával. Az elemző úgy látja, hogy Bécs befolyásos közvetítő szerepet láthat el Nyugat- és Kelet-Európa között.

Európának Kanada mögé kell állnia Samar Badawi ügyében – írja a londoni Financial Timesban Judy Dempsey, a Carnegie Alapítvány európai intézetének a vezető kutatója, a Strategic Europe elnevezésű kiadvány szerkesztője.

Samar Badawi ismert szaúdi nőjogi aktivista, akit nemrégiben – nem először – őrizetbe vettek hazájának hatóságai. Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter felszólította Rijádot az aktivistanő szabadon engedésére, mire a szaúdiak úgy bedühödtek, hogy kiutasították a kanadai nagykövetet, és hazahívták a sajátjukat, valamint vele együtt 10 ezer – igen, 10 ezer – Kanadában tanuló szaúdi diákot, aki eddig busás tandíjat fizetett az észak-amerikai ország egyetemein.

A Financial Times vendégszerzője azt teszi szóvá, hogy az Európai Unió külpolitikai főképviselőjének, Federica  Mogherininek a szóvivője, ahelyett, hogy kiállt volna Kanada mellett, csupán tisztázó tájékoztatást kért Rijádtól. Az Egyesült Királyság eközben azt hangsúlyozta, hogy mind Kanada, mind Szaúd-Arábia „közeli partnere” és London mindkettőjüktől önmérsékletet vár el. Berlin mélyen hallgat – azok után, hogy korábban Sigmar Gabriel volt külügyminiszter bírálóan szólt a szaúdiak libanoni és jemeni „kalandor” fellépéséről, mire Rijádban elutasítóvá váltak a Daimlerrel, a Siemensszel és a Deutsche Bankkal szemben.

Judy Dempsey a cikkben azért is bírálja az uniót, mert nem teszi szóvá az iráni korrupciót és emberi jogsértéseket. Az európaiakat megrémítette, hogy Donald Trump amerikai elnök újra szankciókkal sújtotta Iránt – írja. Attól tartanak, hogy ez felbátorítja az iráni keményvonalasokat, és Teherán kilép az atomalkuból, amellyel kötelezettséget vállalt arra, hogy tartózkodni fog nukleáris fegyver kifejlesztésétől.

Eközben azonban Iránban növekszik a belső ellenállás, a rezsim stabilitása nem mondható garantáltnak – az EU azonban továbbra is hallgat.

A Financial Times szerzője azért is szemrehányást tesz az EU-nak, mert az nem teszi szóvá, hogy az egyiptomi elnök újságírók, emberi jogi aktivisták ezreit börtönöztette be.

Lehetne aktívabb az unió az oroszországi emberi jogi mozgalmak támogatásában is – teszi hozzá Judy Dempsey. Rátérve Európára, kitér arra, hogy Romániában tízezrek mentek az utcára, tiltakozva a korrupció ellen. A civil társadalom erőteljes támogatást várna az EU-tól, de az vonakodik.

Ugyanez igaz – folytatja a szerző – Magyarországra, ahol célba vették a nem kormányzati szervezeteket. „Az EU szégyenletes módon híján van a hatékonyságnak” – fogalmaz Dempsey, és szemrehányóan megemlíti azt is, hogy az Európai Néppárt, attól való félelmében, hogy a jövő évi európai parlamenti választások után elveszíti a legnagyobb létszámú frakció státusát, elutasítja, hogy kizárja soraiból a Fideszt, Orbán Viktor miniszterelnök jobboldali pártját.

Végül röviden arról, hogy az uniós jogérvényesítés malmai komótosan, de rendületlenül őrölnek tovább. Az EU-ügyeknek is figyelmet szentelő nemzetközi sajtó beszámol arról: tegnap az Európai Bizottság újabb lépést tett a Lengyelország elleni kötelezettségszegési eljárásban, amely a legfelső bírósággal kapcsolatos, Brüsszel szerint a bírói függetlenség csorbításának minősülő új lengyel szabályozás miatt kezdődött a múlt hónapban. Az unós jog tiszteletben tartásán őrködő testület indoklással ellátott véleményt küldött Varsónak, miután első hivatalos levelére nem kapott kielégítő választ. Ha ennek nyomán sem változtatják meg a lengyelek a jogi szabályozást a Brüsszeli Bizottság által igényelt módon, akkor a következő szakasz az lehet, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé utalják az ügyet.