Felső ausztriai barangolás – térben és időben

A festői tájakban oly gazdag felső-ausztriai Duna-szakasz ismert és kedvelt úti cél – főként a természetrajongók és a kerékpáros turisták körében. A régió ugyanakkor sok izgalmas felfedeznivalót tartogat a kulturális örökség iránt érdeklődőknek is. (Kép: linzi panoráma a Dunával; foto: Oberösterreich Tourismus. Képek továbbá: Kovács Balázs, Linz)

A Passau–Linz távolság autóval, hajóval, csónakkal is kényelmesen bejárható, de leginkább talán a bicikliseket vonzza a jól kiépített út és a kiváló infrastruktúra. Nemcsak kerékpár bérlésére és szervizelésére, javítására van mód, hanem a túra megszervezéséhez és a járművek szállításához is lehet segítséget, tanácsokat kérni. (A képen: "római légiós", avagy egy ókori idegenvezető a 21. században.)

A kempingektől a négycsillagos wellness hotelekig találunk szálláshelyeket, s ha letáborozunk, csillagtúraszerűen bejárhatjuk a vidéket – „drótszamáron”, gyalog, akár evezőt ragadva. A hajóról változatos partszakaszokban, hegyormokon búslakodó várromokban gyönyörködhetünk. Érdemes megpihenni Engelhartszellben, ahol Ausztria egyetlen trappista kolostora működik. Aki betér ide, megkóstolhatja a szerzetesek által készített sört, likőrt, sajtot is.

Néhány folyamkilométernyit lecsorogva, Freizellben a csónakkészítő manufaktúra a látványosságot: az érdeklődők megnézhetik, miként készíti a 18. század eleje óta a Witti család az e vidékre jellemző, karcsú formájú csónakokat. Lehet bérelni motorral felszerelt Zillét, s végigsuhanni a Schlögen településnél kialakult Duna-hurkon – ebből a perspektívából rendkívüli látványt nyújt a mienknél is merészebb, dupla Duna-kanyar.

Közben nemcsak térben, hanem az időben is kirándulunk: Regensburg középkori óvárosától Passaun, Bécsen át Budapestre vezet az egykor koronás fők által is használt, Dunát követő útvonal, a Császárok és királyok útja.

Linz: a modern város és a kétezer esztendős múlt.

A magyar utazó mindjárt a kalandozások koráig repül vissza gondolatban: a nyugati gyepük határa a Duna mellékfolyója, az Enns volt, azon túl titokzatos mesevilágot sejtettek eleink – az Óperencia szó Felső-Ausztria nevének (Österreich ob der Enns) elhallása.

A középkorban épp Enns városáig terjedt Mátyás király birodalma is. De kalandozzunk még messzebbre, a Római Birodalom fénykorába, amikor a Duna a világ leghosszabb határvédelmi rendszerének részét képezte. Remélhetőleg pozitívan dönt az UNESCO a német, osztrák, szlovák és magyar közös pályázatról, amelyet az egybefüggő dunai limes világörökséggé nyilváníttatása végett nyújtottak be.

Az utóbbi években figyelmet keltő ásatások zajlottak Felső-Ausztriában, Schlögen és Oberranna új bemutatóhelyei ezek eredményeiből adnak ízelítőt: előbbi egy kisebb római fürdő rekonstrukciója, utóbbi pedig a limes egyik őrtornyos erődítményének maradványait tárja a látogató elé. A téma iránt érdeklődők ne hagyják ki a linzi Schlossmuseumot, ahol gazdag római kori fegyver- és éremgyűjtemény látható.

Enns. 

A térség legnagyobb római kori települése, egyben a legrégebbi osztrák város, Enns (Lauriacum), itt volt a 2. légió tábora, melyhez polgári városrész is kapcsolódott. A Lauriacum Múzeumban látható, a Légiók visszatérnek című kiállítás képet ad a katonák és a polgári lakosság mindennapjairól. Láthatjuk a többi között, milyen fejlett technológiákat és eszközöket alkalmaztak például az erődítmények, luxusvillák vagy fürdők építésekor.

A jelenlegi tartományi székhely, Linz a római korban kevésbé volt fontos, fejlődését (akárcsak Enns) annak köszönhette, hogy III. Frigyes Mátyás fekete seregétől tartva e két településen új erődítményeket építtetett. Linz századok múltával ipari és kulturális fellegvárrá nőtte ki magát, 2009-ben Európa kulturális fővárosaként világszínvonalú létesítményekkel gyarapodott, s a folyton változó, izgalmas város azóta is az ausztriai turizmus egyik legvonzóbb célpontja.

Körsétánkon nagyokat ugrunk az időben: nemcsak a gótikus székesegyház vagy a barokk központ a város védjegye, a nevezetességek közé tartoznak olyan modern építészeti csodák is, mint a Lentos Múzeum, a Brucknerhaus vagy az Ars Electronica Center – ahol nemcsak a jelen technikai és tudományos vívmányai ejtik ámulatba a látogatót, hanem jövőbeli lehetőségekbe is betekintést nyerünk. Freizellben a csónakkészítő manufaktúra működik.