Csak egy Földünk van, ez a hazánk! – Az emberiség léte a tét

Mindössze 7 hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait! Az idén a tavalyinál még korábbi dátumra, augusztus 1-jére esik a túlfogyasztás világnapja. A WWF Magyarország felszólít mindenkit: tegyen azért, hogy megforduljon ez a tragikus folyamat! Éljünk úgy, hogy ez az egyetlen bolygó elég legyen nekünk!

A Global Footprint Network adatai szerint az idén augusztus 1-jén lépjük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Tavaly ez augusztus 2-án következett be, 1970-ben karácsonyra értük el a túlfogyasztás határát.

A dátum jelképes: azt a hatalmas nyomást szimbolizálja, amelyet az emberiség, illetve az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémájára gyakorol. „Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre, pedig csak ez az egy bolygónk van” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

A fogyasztás mértékét tekintve ez világátlag, ami országonként más és más képet mutat. Ha az emberiség úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án bekövetkezne a túlfogyasztás világnapja, Németország esetén ez a nap május 2-án jönne el, Kínában pedig június 15-én. Tavaly Luxemburg volt a rekorder, az idén azonban Katar megelőzte: ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 9-én elérnénk a túlfogyasztás világnapját!

Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen ha az egész világ úgy élne, mint a magyar lakosság, akkor csaknem két (1,92) Földre lenne szükségünk, és már június 20-án beköszöntene a túlfogyasztás világnapja.

A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint például Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia vagy Pápua Új-Guinea.

Ez a fogyasztási szint azonban nem tartható fenn. Társadalmunk, jólétünk és gazdaságunk azokra a szolgáltatásokra épül, amelyeket csak egészséges ökoszisztémák tudnak nyújtani. Természeti környezetünk azonban degradálódik, sőt, össze is omolhat. A Föld biológiai sokfélesége már most rendkívüli gyorsasággal csökken, az éghajlatváltozás hatásai pedig egyre súlyosbodnak – ezért fontos emlékeztető a túlfogyasztás világnapja: a javulás végett sürgősen lépéseket kell tennie az egész világnak, valamennyi országnak, a Föld minden lakójának. Meg kell védenünk erdeinket, tengereinket és óceánjainkat, édesvizeinket, valamint a vadvilágot, és a fenntartható fejlődés irányába kell lépnünk.

Számos olyan tényező van, amellyel csökkenthető az emberiség ökológiai lábnyoma. Néhány példa:

# Ha világszerte fele ennyit autóznánk, akkor 12 nappal halaszthatnánk a túlfogyasztás világnapját.

# Ha az emberiség szén-dioxid-kibocsátását a mostaninak a felére csökkentenénk, 93 napot nyernénk.

# Ha a világon mindenki a felére csökkentené az élelmiszer-pazarlást, és minden ember annyi kalóriát fogyasztana, amennyi a világátlag, akkor 38 nappal később jönne el a kritikus nap.

# Fontos, hogy az ajánlott mértékben szigeteljük otthonunkat: a rosszul szigetelt falakon, tetőn, padlón keresztül akár a hő fele elszökhet, de ha csak 1 fokkal csökkentjük a fűtési hőmérsékletét, háztartásunk akár 300 kg-gal kevesebb szén-dioxidot bocsátana ki évente. Részesítsük előnyben a gyaloglást, a kerékpározást, gyaloglást vagy a tömegközlekedést! Vásárláskor ne kérjünk műanyag zacskót, hanem vigyünk magunkkal vászonszatyrot vagy hátizsákot, és lehetőség szerint válasszuk az olyan termékeket, amelyek nem csomagoltak, vagy csomagolásuk újra hasznosítható! Fogmosás, borotválkozás és mosogatás közben ne folyassuk feleslegesen a vizet, a papírral pedig bánjunk takarékosan: ha nem muszáj, ne nyomtassunk ki mindent, ha pedig mégis nyomtatnunk kell, akkor a papír mindkét oldalát használjuk!

Ezeken a kicsi, de szerfölött fontos lépéseken túl még számos más módon tehetünk azért, hogy ökológiai lábnyomunkat csökkentsük, és a fenntartható életmód mellett tegyük le voksunkat.

Még több fenntarthatósági ötletért kattintson ide!

A ma energiamegtakarításai a tegnap erőfeszítéseiből erednek

Az idén már hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egész éves erőforrás-mennyiségét. A túlfogyasztásnak, a tartalékok felélésének súlyos természeti és környezeti következményei is vannak, elég a globális éghajlatváltozás hatásaira gondolni. Pedig van olyan eszköz a kezünkben a hatások enyhítésére, mely még a fogyasztási színvonal csökkenésével sem jár. Ez pedig az energiahatékonyság ösztönzése, melynek segítségével a felhasználási szokások jelentős megváltoztatása nélkül is lehetséges az energiával spórolni, a gazdaság bármely szereplőjéről van is szó – írja a Magyar Energiahatékonysági Intézet a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
 
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) már a tavasszal riadót fújt, mert 2017-ben háromévi stagnálás után újra emelkedett a globális energiafelhasználáshoz kötődő széndioxid-kibocsátás. Az 2006-2016 közötti összesített globális energiaintenzitás-javulás mértéke a történelmi átlag közel kétszerese volt, ami rendkívül pozitív eredmény. Azonban még ezt az ütemet is duplázni kell, ha tényleg a párizsi 2015-i klímaegyezmény elérése a cél. A legújabb tendenciák viszont sajnos épp az ellenkező irányba mozognak. Pedig az energiahatékonysági szakpolitikák hatásosak, már ha léteznek.
 
A világon az energiahatékonyság mindenhol alulértékelt, holott ez az egyetlen olyan terület, ahol úgy lehet gazdasági növekedést elérni, hogy közben nem nő az energiafelhasználás. Ha az EU tagállamai teljesen kihasználnák az energiahatékonyságból származó lehetőségeket, az IEA számítási alapján 1,1 százalékkal lenne magasabb a GDP-jük. 
 
Az elmúlt három évben növekedésnek indult Magyarország energiafogyasztása is, szemben a 2014-et megelőző évtized csökkenő trendjével. Minden jel arra utal, hogy az eddig indított hazai szakpolitikák nem elegendők. Ahhoz, hogy felpörgessük az energia-megtakarításokat, minél hamarabb szükség lesz további szakpolitikai intézkedések kidolgozására.
 
Az ország legnagyobb energiafelhasználója a lakosság, a teljes primer energiafelhasználás – és a széndioxid-kibocsátás – mintegy harmada a háztartásokhoz kötődik. Ma egy átlagos háztartás a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítja. Ez meglepően nagy arány ahhoz képest, hogy az évnek nagyjából a felében fűtünk. Szintén elgondolkodtató, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása alig javult, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat.   
 
A takarékos bánásmód az energiával, az energiahatékonyság ösztönzése nemcsak a pénztárcáknak tesz jót, hanem egyben csökkenti az energiafelhasználáshoz kapcsolódó károsanyag-kibocsátást is. Erre annál is inkább szükség van, mert Magyarországon a levegő minősége aggasztó. Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon évente tízezer feletti korai haláleset történik, amelyet a légszennyező részecskék, az ózon, vagy a nitrogén-dioxid koncentrációja váltott ki. Hazánkban a lakossági fűtés az egyik legnagyobb szennyező, a kisméretű szállópor-kibocsátás 70, a nitrogén-oxid szennyezés közel 20 százalékáért felelős.
 
Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembenéznünk: a felesleges, pazarló energiafelhasználás visszaszorítása, a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és közös érdekünk.