Látványos második negyedév az építőiparban
Továbbra is a termelési volumen növekedése és erős cégalapítási kedv jellemzi a magyar építőipart, ahol 1187 cég jött létre az idei második negyedévben. Ez hat százalékkal elmarad ugyan az első negyedévitől, de 12 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakinál. A cégalapítási kedv azért is figyelemre méltó, mert 2012–16 között csak 6-700 építőipari cég alakult negyedévenként. (A kép forrása: www.swap.dresden.de)
A kiemelkedő cégalapítási számmal szemben 998 cégtörlés áll, aminek következtében a cégek száma lendületesen növekszik, és ezzel az építőipar erősen kiemelkedik a többi ágazat közül. A cégtörlések száma azért is érdekes, mert gyakorlatilag egy év óta konstansnak tekinthető. És ez meglepő egy olyan turbulens és érzékeny ágazatban, mint az építőipar.
Ettől persze még nem lesz egészséges az ágazat, a cégtörlési arány és a cégfluktuáció igen magas a cégek számához képest. Csak 2018 második negyedévében az építőipari cégek 5 százaléka ellen kezdődött végrehajtás, 192 esetben pedig felszámolási eljárás. A kifizetetlen számlák aránya továbbra is magas.
Ezzel együtt az ágazat termelési volumene továbbra is látványosan alakul: áprilisban és májusban 14–15%-os volt a növekedés az előző év azonos időszakához mérten, igaz, némi elmaradás tapasztalható a 2018 eleji csúcsértékhez képest. – Van is hova fejlődni az ágazatnak, miután a termelési szinttel Magyarország az EU-s lista vége közelében található.
Az ágazat jövője korántsem kiszámítható: nagy kérdés, mi fog történni 2020 után, amikor az EU-s pénzek nagymértékben csökkennek majd, és átalakulás várható az állami szerepvállalásban is. Bármennyire túlfűtöttnek látszik is napjainkban az építőipar, ez jó részben mesterséges hatások eredménye, és csak kis arányban a versenyszféra önálló teljesítménye – mondja Pertics Richárd, az Opten szakértője.
Az állami szerepvállalásnak (várhatóan) a jövőben is kiemelt szerepe lesz. Nagy kérdés, hogy az 5%-os lakásáfa helyett/mellett milyen más támogatási eszközöket vetnek be a jogalkotók. Mindenesetre kijelenthető: az építőipar még messze van az egészséges, önjáró szinttől. Van teendő bőven, nem csupán az EU, hanem a likviditás, az eszközállomány és a munkaerő-képzettség tekintetében is.
Az Opten Cégfluktuációs Indexnek – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez – a második negyedévre vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 17–18 százalék körül mozgott. Megyénként a vizsgált időszak alatt az Opten-CFI Békés, Veszprém és Baranya megyében érte el a legalacsonyabb értékeket, a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye produkálta.
