Fő teendők albérlet esetén

Különösen most, hogy kiderült, kit vettek föl egyetemre, főiskolára, százezrek (leendő hallgatók, szüleik, rokonságuk, barátaik) tanulmányozzák az albérleti lehetőségeket és az árakat. Érthető módon jól megközelíthető és lehetőség szerint megfizethető lakás a cél. Az érdekelteket segítendő gyűjtötte össze a Duna House a legfontosabb szempontokat, amelyek remény szerint hatásosan segít bérlőknek és lakáskiadóknak egyaránt. (Kép: T-Online)

A kiválasztott lakás bérleti díja csak egy tétel a sok közül, senki se feledjen el tájékozódni a többi kiadásról. Az utóbbi egy év közüzemi számlái sokat elárulnak; érdemes meggyőződni arról, hogy a lakás tehermentes, ugyanis fölhalmozott, ki nem fizetett közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat. A számlák tanulmányozása segít a döntésben.

Tisztázandó továbbá a közös költség összetétele és mértéke. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeli fejlesztésekhez gyűlnek, így igazából a bérlő nem feltétlenül élvezi ennek hasznát. Az ilyen típusú tételeket gyakran átvállalják a tulajdonosok, de erről meg kell győződni.

Ha megvan a lakás, még mindig nem ért véget a folyamat, számtalan tisztázandó kérdés marad hátra, amelyet szintén a főbérlővel kell megbeszélni; ingatlanos szakember sokat segíthet.

A részletkérdések:

1. Minden esetben kössenek a felek írásos bérleti szerződést! Előfordulhatnak olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nemcsak pénzmozgásról, de a jövőben esetlegesen felvetődő költségek is szó van, amely akár tetemes összeg is lehet, nem mindegy tehát, hogy ki fogja kifizetni. A jogilag tiszta helyzet perdöntő az esetleges vitában. A legbiztosabb, ha a szerződést közjegyző hitelesíti, mert így már közokirat a megállapodás, és a benne foglaltakat mindkét fél egyértelműen tudja érvényesíteni.
2. A főbérlők általában egy–háromhavi bérleti díjra tartanak igényt kaució címén, amit bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. Erről is szülessék írásos dokumentum! A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve biztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést.
3. Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés stb.) javításának a felelősségét is. A szerződésbe írják bele, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. Továbbá arra sem kötelezhető a bérlő, hogy a garanciális hibák javítását maga intézze, bár a gyakorlatban van, hogy ez a gyorsabb, de ilyenkor is a kiadások a tulajdonost terhelik.
4. Fontos a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke. Nem baj, ha ez akár sokoldalas felsorolás is, csak egyszer kell rászánni az időt, még akkor is, ha mondjuk, a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé az állapotot is érdemes feltüntetni, a drága eszközökről célszerű fényképet készíteni.
5. Határozott idejű bérleti szerződés esetén fontos rögzíteni a felmondás módját; határidejét 60 napban érdemes megjelölni, ha van rá mód. Ha a bérlő biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, az is gyakorlat, hogy a szerződésből kizárják a felmondási lehetőséget. Sőt, aki valóban hosszú távra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér, például nem emelhet a tulajdonos az infláció mértékénél nagyobbat. Ezt is mindenképp írásba kell foglalni, hogy a bérlő ne találja magát egyik napról a másikra az utcán.

Miután a felelk minden kérdésben megegyeztek, egy utolsó, de nem kevésbé fontos adminisztrációs teendő még hátra van: az óraállások jegyzőkönyvezése. A bérlő ezzel védheti magát attól, hogy a bérlet kezdeténél előbbi költségeket tartalmazó számlákat is neki kelljen fizetni.

Mindezek után jöhet a beköltözés, és a lakás rendeltetésszerű használata, továbbá a békés egymás mellett élés gyakorlása a szomszédokkal.