Orbán meghívását keményen bírálja az izraeli ellenzék

Az I24 izraeli hírtévé azt emelte ki Orbán Viktor izraeli látogatása kapcsán, hogy a magyar miniszterelnök szerint hazájában zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben. A beszámoló emlékeztetett arra, hogy Magyarország tartózkodott a szavazástól az ENSZ Közgyűlésében, amikor ott elsöprő többséggel megszavazták az Egyesült Államok elítélését Jeruzsálemnek Izrael fővárosaként való elismerése miatt.

Az I24 felvételén Orbán Viktort fogadja Reuven Rivlin izraeli államfő; a kép bal oldalán Szijjártó Péter és Semjén Zsolt. 

Magyarország – tette hozzá az I24 – a Cseh Köztársasággal és Romániával együtt megakadályozta, hogy az Európai Unió nyilatkozatban bírálja az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történt áthelyezését. Az izraeli hírtévé ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy Orbán dicsérte Horthy Miklóst, aki együttműködött Hitlerrel, valamint azzal is magára haragította a magyarországi zsidó közösséget, hogy az országgyűlési választási kampányban használt, Soros Györgyöt ábrázoló plakát – úgymond a bírálók szerint – antiszemita sztereotípiákat élesztett fel.

A France24 francia hírtelevízió szintén az antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciát emelte ki az Orbán által Izraelben mondottak közül, miközben az általa nacionalistának minősített magyar kormányfőről szólva kitért arra is, hogy politikája aggodalmat keltett hazájának zsidósága körében. A francia beszámoló ezzel kapcsolatban szintén Horthy méltatására és a Soros-plakát ügyére tért ki. Megemlítette azt is, hogy Orbán szakított az európai uniós vezetők protokolljával, amikor úgy döntött, hogy izraeli útján nem találkozik Ramallahban Mahmúd Abbász palesztin vezetővel.

Az Independent című londoni lap az említett többi médiával megegyező módon felemlegette Horthyt és Sorost, és ismertette azokat az izraeli ellenzéki megnyilvánulásokat, amelyek bírálták Benjamin Netanjahu miniszterelnököt Orbán meghívása miatt. A brit liberális szellemiségű lap szélsőjobboldali populistának minősítette a magyar kormányfőt.

Sorossal kapcsolatban a plakátügy mellett emlékeztetett Orbán azon szavaira is, amelyekkel a Fidesz vezetője azokat ostorozta, akik úgymond nem a munkában hisznek, hanem pénzzel spekulálnak, akiknek nincs hazájuk, de úgy érzik, övék az egész világ. Az Independent megírja, hogy a magyar gyökerű Yair Lapid, centrista ellenzéki politikus, Netanjahu potenciális vetélytársa szégyenletesnek nevezte Orbán Viktor meghívását. A palesztin vezetéssel találkozás helyett csupán Semjén Zsolt látogatott el a megszállt nyugati parton álló Születés Templomába – jegyezte meg a brit lap. Az Independent felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán szilárdan Izrael pártjára állt egy olyan időszakban, amikor Netanjahu európai szövetségeseket keres a vele szemben növekvő uniós bírálatok közepette.

Tévúton járnak azok az európai vezetők, akik nemzeti eszközökkel próbálnak megoldást találni a menedékkérők ügyére – írja a Der Standard című bécsi lapban megjelent vendégkommentárjának Daniel Gros, az Európai Politikai Tanulmányok Központja elnevezésű brüsszeli elemző műhely igazgatója. A szerző, akinek ez az írása a Project Syndicate cikkmegosztó véleményplatform révén a világ több más lapjában is megjelent, kiemelten bírálja Matteo Salvini olasz és Horst Seehofer német belügyminisztert. Felhívja a figyelmet arra, hogy – e politikusok állításaival szemben – az Európai Unió igenis döntő szerepet játszott már eddig is a szabályozatlan bevándorlás megfékezése terén. A szíriai menekültek 2015-i, Görögországon és Magyarországon át történt tömeges beáramlása óta látványosan visszaesett az érkezők száma, mégpedig az EU és Törökország között 2016 márciusában kötött megállapodásnak köszönhetően.

Szintén kevesebben érkeznek Olaszországba, így – Daniel Gros megítélése szerint - az EU össz-lélekszámához képest immár kezelhetővé vált a probléma. Amit azonban valóban meg kell oldani – teszi hozzá a szerző –, hogy melyik ország felelős azokért, akik már az EU területén vannak. Ennek a rendezetlensége veszélyezteti a schengeni övezeten belüli szabad mozgást. Papíron világosak ugyan a szabályok – a dublini megállapodások értelmében annak a tagországnak kell foglalkoznia az érkezővel, ahol az illető először EU-területre lépett –, ám az unió külső határai mentén fekvő országok okkal panaszkodnak a rájuk nehezedő túlzott terhekre. Nem működőképes az a menedékrendszer, amelyben tucatnyi nemzeti bürokrácia próbálja a menedékkérőket mint forró krumplit ide-oda dobálni – állapítja meg a szerző, aki szerint a megoldást az jelenthetné, ha a tagállamok közötti vita esetén az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az EASO dönthetné el, melyik uniós országnak kell eljárnia a konkrét személlyel kapcsolatban.

Daniel Gros szerint az is segítséget jelentene, ha menekültenkénti átalány-hozzájárulást állapítanának meg. Ez a két intézkedés persze nem elégítené ki a populistákat, akiknek a menekültek és a menekülteket segítők démonizálása napi politikai betevő falatuk – teszi hozzá a brüsszeli elemző műhely igazgatója.