EU–Magyarország: kötelezettségszegési eljárások tömkelege
A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások végett teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság a mai napon a következő döntéseket hozta Magyarországra vonatkozóan:
A Bizottság felszólító levelet küld a „Stop, Soros!” törvénycsomag kapcsán
A menedékjog iránti kérelmek benyújtását segítő tevékenységek kriminalizálásáról szóló új magyar törvénycsomag büntetendővé tesz minden olyan segítségnyújtási tevékenységet, amelyet nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek, illetve magánszemélyek Magyarországon menedékjog vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtani kívánó személyeknek nyújtanak. A jogszabály személyes szabadságokat korlátozó rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek megakadályozzák, hogy az e törvény értelmében jogi eljárás alatt álló személyek belépjenek a magyar határon található tranzitzónákba, ahol a menedékkérők tartózkodnak. Ezenfelül az új törvény és az Alaptörvény-módosítás új indokokat vezetett be arra vonatkozóan, milyen alapon lehet a menedékjog iránti kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítani, mivel a menedékjogot kizárólag azokra a személyekre korlátozza, akik közvetlenül olyan területről érkeznek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós szerződésekből, az uniós jogból és az Európai Unió Alapjogi Chartájából eredő kötelezettségeit. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a Bizottság aggályaira. Az erről szóló teljes közlemény itt olvasható.
A Bizottság a Bírósághoz fordul a menekültügyi és visszatérési jogszabályok miatt
A Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mivel annak menekültügyi és visszatérési jogszabályai megítélése szerint nem felelnek meg az uniós jognak. A Bizottság 2015 decemberében először kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben annak menekültügyi jogszabályai kapcsán, 2017 decemberében pedig indokolással ellátott véleményt küldött a tagállamnak. A magyar hatóságok válaszának megvizsgálása után a Bizottság úgy véli, hogy továbbra sem sikerült eloszlatni a felmerült aggályok többségét, ezért most úgy döntött, hogy az EU Bírósága elé idézi Magyarországot, azaz elindítja a kötelezettségszegési eljárás utolsó szakaszát. A Bizottság szerint a magyar jogszabályok a menekültügyi eljárások, a befogadási feltételek, valamint a visszatérés szabályozása tekintetében összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. Az erről szóló teljes közlemény itt olvasható.
A Bizottság bírósági eljárást indít az energiahálózati díjakra vonatkozó jogszabályok miatt
Az EU harmadik energiaügyi csomagja a nemzeti szabályozó hatóságokra bízza a hálózatüzemeltetők által a villamosenergia- és földgázhálózatok használatáért felszámított díjaknak vagy azok kiszámítási módszertanának meghatározását. A Bizottság megállapította, hogy a magyar jog kizár bizonyos költségtípusokat a hálózati villamosenergia- és földgázdíjak kiszámításából, megsértve ezzel a villamos energiáról és a földgázról szóló rendeletekben előírt költségmegtérülési elvet. A Bizottság ezenfelül azt is megállapította, hogy a magyar jogszabályok veszélyeztetik a piaci szereplők azon jogát, hogy a nemzeti szabályozó szerv hálózati díjakra vonatkozó határozatainak teljes körű bírósági felülvizsgálatát kérjék. A Bizottság 2015 februárjában felszólító levelet, 2016 decemberében és 2017 áprilisában pedig egy-egy indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel a Bizottság nézete szerint a magyarországi szabályozás továbbra sem felel meg az uniós jogszabályoknak, a Bizottság úgy határozott, hogy a Bíróság elé terjeszti az ügyet. Az erről szóló teljes közlemény itt olvasható.
Magyarországot érintő további döntések:
- A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak, amiért az kizárja a tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat az állatorvosi szakma gyakorlásából.
- A Bizottság – 16 másik tagállam mellett – felszólítja Magyarországot, hogy ültesse át nemzeti jogába a nem uniós diákokról és kutatókról szóló irányelvet.
- A Bizottság – 16 másik tagállam mellett – felszólítja Magyarországot a kiberbiztonsági irányelv teljes átültetésére.
- A Bizottság – 8 másik tagállam mellett – felszólítja Magyarországot, hogy nyújtson forgalmi információs szolgáltatásokat.
- A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak és további tagállamoknak a tachográfkártyákkal kapcsolatos információk tagállamok közötti megosztását szolgáló TACHOnet rendszerrel kapcsolatos tesztek elmulasztása miatt.
- A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy feleljen meg a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményekre és igazgatási eljárásokra vonatkozó uniós szabályoknak.
- A Bizottság – 4 másik tagállam mellett – felszólítja Magyarországot, hogy teljesítse a hajókra vonatkozó felügyeleti kötelezettségeit.
- Tájékoztató az uniós kötelezettségszegési eljárásokról
- Bővebben az uniós kötelezettségszegési eljárásokról
- A kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tára
Az Amnesty International Magyarország nyilatkozata
Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a július 1-jén hatályba lépett, a menedékkérőknek és migránsoknak nyújtott segítséget kriminalizáló úgynevezett Stop, Soros! törvénycsomag és az alaptörvény-módosítás miatt.
A törvénycsomag a Bizottság szerint ellentétes az EU Alapjogi Chartájában foglaltakkal, az EU menedékkérők jogaira vonatkozó szabályozásával és sérti a szabad mozgásról szóló irányelvet. Azt is bejelentették, hogy még egy 2015-ben, a menedékhez való jogra és visszaküldésekre vonatkozó szabályok megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárás kapcsán az Európai Unió Bíróságához fordulnak.
„Senkit sem érthetett váratlanul, hogy a Bizottság újabb eljárást indít hazánkkal szemben. Mi ennek egyáltalán nem örülünk, de elkerülhetetlennek tartjuk, hiszen hiába vagyunk tagjai az Európai Uniónak, a kormány rendre figyelmen kívül hagyja az uniós jogot és értékeket. Legutóbbi lépése is durva támadás az emberi jogok ellen, amely börtönnel fenyegeti azokat, akik létfontosságú segítséget nyújtanak a menedékkérőknek és migránsoknak Magyarországon” – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
„A legtöbb európai vezető mély hallgatásba burkolózott az utóbbi időben, ha szóba került az emberi jogok egyre romló magyarországi helyzete. Az Európai Bizottság ma egyértelművé tette, hogy minden uniós országot érintő, közös problémáról van szó, amely ellen az európai közös értékeket és szabályokat tisztelő minden kormánynak fel kell emelni a szavát.”
Brexit: bizottsági közlemény az Egyesült Királyság kilépésére történő felkészülésről
Az Európai Bizottság a mai napon közleményt fogadott el, amely felvázolja, milyen munka folyik - és mi szükséges még - a brexit lehetséges változataira történő felkészülés keretében. Az Egyesült Királyság 2017. március 29-én jelentette be kilépési szándékát, és 2019. március 30-án fog kilépni az EU-ból. Ez az Egyesült Királyság, valamint az EU polgárai, vállalkozásai és közigazgatásai számára egyaránt következményekkel jár, és kétségtelenül fennakadásokat okoz majd, például az üzleti ellátási láncokban. Az érdekelt feleknek alapvetően két lehetséges forgatókönyvre kell felkészülniük:
- Ha a kilépésről rendelkező megállapodást 2019. március 30-a előtt ratifikálják, akkor az uniós jog 2021. január 1-jén, azaz a 21 hónapos átmeneti időszak után veszti hatályát az Egyesült Királyságban és az Egyesült Királyságra vonatkozóan.
- Ha a kilépésről rendelkező megállapodást 2019. március 30-a előtt nem ratifikálják, akkor nem lesz átmeneti időszak, és az uniós jog 2019. március 30-tól veszti hatályát az Egyesült Királyságban és az Egyesült Királyságra vonatkozóan.
A ma kiadott közlemény a felkészülés fokozására ösztönzi az érintetteket. A felkészülés nem csupán az uniós intézmények felelőssége – közös erőfeszítésekre van szükség uniós, nemzeti és regionális szinten a gazdasági szereplők és egyéb magánfelek részvételével.
A múlt év folyamán a Bizottság az egész uniós joganyagot megvizsgálta abból a szempontból, hogy a brexitre tekintettel szükség van-e bármilyen változtatásra. A Bizottság konkrét, célzott jogalkotási javaslatokat fogadott el (és továbbiakat tervez) annak érdekében, hogy az uniós szabályok az Egyesült Királyság kilépését követően zökkenőmentesen működjenek a 27 tagú Unióban. A Bizottság emellett több mint 60 ágazatspecifikus értesítést is közzétett a felkészülés témájában, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot arról, milyen következményekkel jár, ha az Egyesült Királyság a kilépésről rendelkező megállapodás hiányában lép ki az Unióból.
