Tartós növekedés, erősödő bizonytalanság – időközi gazdasági előrejelzés
Az Európai Bizottság ma közzétett időközi gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági növekedés várhatóan egyaránt erős marad az EU-ban és az euró-övezetben: az idén 2,1, jövőre 2%-os növekedés prognosztizálható. Azután, hogy öt egymást követő negyedévben erőteljes növekedés ment végbe, 2018 első felében mérséklődött a gazdaság lendülete, az év második felében azonban várhatóan némileg erősödni fog a növekedés dinamikája, mivel a munkaerő-piaci feltételek javulnak, a háztartások adósságállománya csökken, a fogyasztói bizalom változatlanul magas és a monetáris politika is támogató.
Az olajárak hónapok óta tartó emelkedése következtében az infláció a Bizottság előrejelzése alapján az idén átlagosan 1,9% lesz az EU-ban és 1,7% az euró-övezetben. A 2019-re vonatkozó előrejelzés az euró-övezet esetében szintén 1,7%-os inflációval számol, az egész Európai Unióban pedig 1,8%-kal.
Noha a közeli múltban tapasztalt erős gazdasági teljesítmény ellenállónak bizonyult, az előrejelzés lefelé mutató kockázatoktól függ. Az előrejelzés alapforgatókönyve nem számol a kereskedelmi feszültségek további erősödésével. Ha azonban mégis növekednek a feszültségek, a tendencia kedvezőtlenül hat a kereskedelemre és a beruházásokra, és minden érintett országban csökkenti a jólétet.
Magyarországra az előrejelzés 2017-hez hasonlóan az idén is 4%-os GDP-növekedést prognosztizál, 2019-re pedig 3,2%-ot. Az éves infláció a tavalyi 2,4% után fel fog gyorsulni az előrejelzés szerint, mely 2018-ban 2,7%-os, 2019-ben pedig 3,2%-os inflációval számol.
- A 2018. nyári időközi gazdasági előrejelzés Magyarországra vonatkozó fejezete
- Táblázat: a legfontosabb gazdasági mutatók (2009-2019)
- Az időközi gazdasági előrejelzés teljes szövege
Jelentés az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről és az egységes piaci eredménytábla
Ma jelent meg az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentés, mely bemutatja, mit tett az Európai Bizottság 2017-ben az uniós jog érvényre juttatása érdekében. Ugyancsak a mai napon tette közzé a Bizottság az egységes piaci eredménytáblát, melynek tanúsága szerint a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgásának útjában álló akadályok felszámolása a legtöbb területen jól halad, egyes szektorokban azonban a helyzet stagnál, sőt romlik.
Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 2017. évi bizottsági jelentésből kiderül, hogy uniós szinten a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások száma kismértékben csökkent 2016-hoz képest. Tavaly a mobilitás és a közlekedés, a környezetvédelem, a pénzügyi stabilitás, a szolgáltatások, valamint a tőkepiacok voltak azok a szakpolitikai területek, amelyeken a legtöbb kötelezettségszegési eljárás indult.
Magyarországgal szemben a múlt év végén összesen 48 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban (kilenccel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt), ami az uniós átlagnál alacsonyabb szám.
- Az uniós jogszabályok nemzeti jogba való késedelmes átültetésével kapcsolatos lezáratlan ügyek száma Belgium, Ciprus és Portugália esetében volt a legmagasabb, Olaszország, Dánia és Magyarország esetében pedig a legalacsonyabb. Magyarország vonatkozásában 15 ilyen ügy volt folyamatban 2017 végén.
- Az uniós jog nem megfelelő átültetését vagy helytelen alkalmazását illetően 2017-ben Spanyol-, Olasz- és Németország esetében volt folyamatban a legtöbb ügy, a legkevesebb pedig Dániában, Máltán és Észtországban. Magyarország vonatkozásában 33 ilyen ügy volt folyamatban.
Az egységes piaci eredménytábla részletes képet ad az EU egységes piacára vonatkozó jogszabályok végrehajtásának 2017-i állapotáról. Értékeli, hogy az EU és az Európai Gazdasági Térség tagállamai hogyan alkalmazzák az uniós szabályokat, milyen előrehaladást érnek el a nyitott és integrált piacok létrehozása terén, hogyan kezelik a külföldi munkavállalókat érintő adminisztratív kérdéseket, és miként járulnak hozzá az uniós szintű irányítási eszközök működtetéséhez. Azt is meghatározza, mely területeken van szükség további erőfeszítésekre.
Tavalyi teljesítményük alapján a tagállamok 152 zöld, 135 sárga és 49 piros lapot kaptak. A lapok színe azt jelzi, hogy a tagállamok mely területeken teljesítettek kiválóan (zöld lap), átlagosan (sárga lap) vagy átlag alatti szinten (piros lap). Az áttekintésből kiderül, hogy előrelépés történt a szakmai képesítések kölcsönös elismerése, az egységes piachoz kapcsolódó szabályok és az egységes piac megfelelő gyakorlati működését támogató eszközök fejlesztése területén. Az eredménytábla előző évi kiadásához képest viszont több piros lapot kellett kiosztani az áruk és szolgáltatások határon átívelő kereskedelme, a közbeszerzési rendszerek igazságossága és a kötelezettségszegési eljárások száma kapcsán.
Éves jelentés az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről
- Az uniós jogszabályok nemzeti végrehajtásáról szóló éves jelentés
- A Magyarországra vonatkozó adatlap
- Az EU-28-ra vonatkozó adatlap
A 2018. évi egységes piaci eredménytábla
