Tagadja a Black Cube a beavatkozást a magyar választási kampányba

A Trump szócsövének tekintett Breitbart News egy cikke kifejezetten Magyarország vonatkozásában foglalkozik a NATO brüsszeli csúcsán történtekkel.  Trump hatására Magyarország 2%-ra emeli katonai kiadásait, ahogy azt az elnök egy éve kérte – így a cím.

A cikk beszámol Szijjártó Péter külön e témakörben tartott sajtótájékoztatójáról, amelyben természetesen, mint az egyik szövetséges, az amerikai elnök kérésének megfelelően megígérte a hozzájárulás felemelését. Sőt hazánk az iraki missziót is továbbbővíti, mert 200 katonára fogja emelni a közeli jövőben az ott szolgálatot teljesítők számát.

A The New York Times Trump következetes ragaszkodását a 2%-os hozzájáruláshoz egyrészt pozitívnak és jó stratégiának tekinti, azonban az amerikai Alexander Wershbow, volt NATO-főtitkár- helyettes azt is mondta, megvan annak a veszélye, hogy az amerikaiakat a NATO ellen hangolja az amerikai elnök.

Ukrajna kapcsán is a figyelem középpontjába került hazánk, mivel a magyar külügyminisztérium továbbra is csak azt mondja, amíg nem tesz Ukrajna eleget a magyar kormány kérésének a kisebbségi nyelvoktatás ügyében, addig Magyarország blokkolni fog minden NATO–ukrán-találkozót, és megakadályozza a kétoldalú egyezmények aláírását, amely segíti Ukrajna potenciális NATO-tagságát. Tehát ezzel a témával is bőségesen foglalkozik a nemzetközi sajtó, így a többi között az ukrán Unian és The Siver Post, idézve a magyar külügyminisztert épp úgy, mint Menczer Tamás szóvivőt.  Ugyanakkor a cikkírók hozzáteszik azt is, hogy a grúzokkal kötendő háromoldalú egyezmények elé nem gördít akadályt Magyarország.

Az izraeli Haaretz, az egyik legnépszerűbb lap ismét nekirugaszkodott a Politico újság által ismertetett történetnek, amely szerint a Black Cube cég civil szervezetek lejáratásával beavatkozott a magyar választásokba Orbán Viktor oldalán. Ezúttal egy volt nemzetbiztonsági tanácsadót, Giora Eiland vezérőrnagyot kérdezték erről egy meglehetősen provokatív címben: Tényleg beavatkozott az izraeli Black Cube a magyar választásokba?  Eiland, mint a Black Cube munkatársa, elmondta: a politikába sosem avatkozott be a cég, sem a múltban, sem a jelenben és a jövőben sem fog. Minden alapot nélkülöz a magyar választási kampányba való beavatkozásra vonatkozó információ, amely szerint a cég egy adott jelölt győzelméhez asszisztált volna. Másrészről a Black Cube biznisszel foglalkozó hírszerzési cég, amelyik nem engedheti meg magának, hogy bármilyen kenőpénzen vagy lopással szerzett tranzakcióban részt vegyen. Harmadrészt – árulta el a vezérőrnagy, az izraeli milliárdos, Motti Zisser tetemes összeggel tartozott a Hapoalin Banknak, amelyik megbízta a Black Cube céget, hogy hajtsa be a tartozást, és bizony Motti Zisser 26 millió dolláros eltitkolt vagyonának felderítéséből rendezni is tudta a cég a tartozást – írja a Haaretz. 

Közép-Európa leckét ad a liberálisoknak főcímmel a The Guardian azt tanácsolja, ne légy antinacionalista! A szerző Ivan Krastev szerint nemcsak Európában, de az Egyesült Államokban is egyre gyakrabban húznak párhuzamot a ma és az 1930-as évek között, félve attól az időszaktól, amikor a nacionalizmus ütötte fel fejét. Azonban több elemzés is arra hívja fel a figyelmet, hogy a nacionalizmus és az migrációellenesség nem igazán változott a múlt 20 évben. De akkor ez miért volt rejtve idáig előttünk?

Egy bolgár szobrászművész alkotásával igyekszik magyarázni a jelenséget, amelyben Ferdinánd bolgár cár lovas szobrát úgy alakította át, hogy a lovast levette a lóról. Aminek ugyebár két jelentése is lehet: eltűnt a cárizmus vagy épp ellenkezőleg, a levett cár helyére egy új kerülhet. Ez utóbbi következett be, amit a szerző párhuzamba állít a baloldal drámájával, azaz azzal a 90-es években kialakult helyzettel, amikor a liberalizmust és a nacionalizmust cserbenhagyta a baloldal. S ez következett be Lengyelországban és Magyarországon, továbbá a volt Jugoszláviában is minden így kezdődött a háború kirobbanásával. Ennek tetejébe a nacionalizmus erősen kommunistaellenes is volt, sikerének nagy részét ennek köszönhette.

Több médiumban is hosszú cikkben foglalkoznak Toroczkai megerősödésével, kiemelve, hogy Magyarországon izmosodik a szélsőjobb mozgalom – mint például a Foreign Policy Research Institute tanulmányában. A jelenséget annak a folyamatnak is tulajdonítja a szerző, hogy Orbán kifejezetten radikális jobboldali politikusokkal barátkozik, de nemcsak a térségben, hanem azon túl is, hisz’ Putyin legjobb barátja.