Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2024. május 17. Az év 138. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739420. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Értékőrző ingatlan inflációban

Értékőrző ingatlan inflációban
(Tudósítónktól)

Árfolyamváltozás, infláció és kamatszínvonal – csak úgy röpködnek a közgazdasági kifejezések mostanában. Változik a gazdasági környezet, újra kell ismerkedni fogalmakkal, amelyek szinte kivesztek a szótárunkból. Vajon milyen hatása lesz ezek változásának a lakáspiacra?

Az elmúlt években lassan már hozzászoktunk, hogy egy euró 310 forintba kerül. A magyar fizetőeszköz árfolyama május végén aztán kitartó gyengülésbe kezdett, egy hónappal később az euró már 318 forint körül járt, majd egyre gyorsuló ütemben gyengült, átlépve a 330 forintos határt is. Július elején aztán egy kicsit visszaerősödött, most a 325 forint körüli sávban mozog. Vagyis fél év alatt majd’ 5 százalékkal gyengült a forint.

Budapesten egy jó környéken lévő, újszerű állapotú, három szobás lakás nem számít kirívóan drágának, ha 60 millió forintba kerül. Május közepén ezért a lakásért 193 ezer eurót kellett volna fizetni, míg július első napjaiban 182 ezret – a különbség 11 ezer euró, mintegy 3 és félmillió forint. A befektetési céllal lakást vásároló külföldiek ennyit spórolhattak, ha másfél hónappal később vettek lakást. Mivel a fővárosi lakásvásárlások becslések szerint közel 10 százalékában külföldiek a vevők, lehetett pár száz vagy ezer ember, aki az árfolyam ingadozás miatt jól kereshetett.

Az árfolyamváltozás jól jött azoknak is, akik például úgy adták bérbe az ingatlanjukat, hogy euróban kötötték ki a bérleti díjat A bérbeadók most több forintot kapnak kézhez pusztán az árfolyammozgás miatt.” Például egy 2500 euróért kiadott budaligeti családi ház bérlői tavasszal – átszámítva – 775 ezer forintot fizettek, most 28 ezer forinttal többet.

Azok a magyarok azonban – és ők vannak többségben –, akik nem euróban szerzik a jövedelmüket, és forintban fizetnek, eladandó vagy megvásárolandó lakásuk átértékelődéséből nem sokat éreztek. A forint árfolyamváltozása csak közvetett módon és lassan épül be a mindennapokba például az infláció révén.

Egy pénznem más pénznemhez mért értékvesztése – a közgazdasági tankönyvek szerint – előbb-utóbb a jegybanki alapkamat emelkedését vonja maga után, az importáruk révén pedig az árszínvonalat is növeli. Ilyen gazdasági helyzetekben előkerül az ősrégi tapasztalat: a legbiztosabb befektetés az ingatlan. Annál is inkább, mert semmi jel sem utal arra, hogy a magyarországi ingatlanok értéke csökkenne – éppen ellenkezőleg, továbbra is áremelkedéssel lehet számolni, ha hosszabb távon lassuló ütemben is.

Duna House Barométer jelzáloghitelezési adatokkal

Negyedéves újdonságként a jelzáloghitelezési adatok vizsgálatával bővült a Duna House Barométer kiadványa. A lakáshitelpiac vizsgálatával szeretne pontos képet nyújtani a folyamatosan bővülő hiteles segítséggel lakást vásárlók pénzügyi tudatosságáról és hitelfelvételi szokásairól. A piaci folyamatokat és később a változásait a felvett hitelek nagyságában, a futamidő hosszában és a kamatperiódusok időszakában vizsgálják a cég szakértői. Segítségképpen országrészenként hitelfedezeti mutatószámot, valamint a hitellel párhuzamos CSOK-os arányszámot is mutatnak a kiadvány szerksztői.

Már az első adatsor is tartogat érdekességeket. A fővárosi és agglomerációs 13 millió forintos , valamint a nyugati országrész 9, a keleti 7 millió keleti országrész átlagos hitelnagyságához párosított hitelfedezeti mutatók, valamint a kamatperiódusok megoszlása is azt erősíti, hogy bőven van még fejlődési potenciál a jelzálogpiacon. Erre az árak további emelkedése, és a kifutó 5%-os kedvezményes lakásáfa miatt felizzott piaci hangulat miatt szükség is lesz a következő időszakban.

Az év második felében sem csillapodik a lakóingatlanok piaca. A Duna House országos lakásárindexe történelmi csúcson zárta 2018 második negyedévét, így nominál értéken 147, reál értéken pedig 110 százalékponton áll. Ez azt jelenti, hogy az országos átlagárak már reál értéken is bőven meghaladták a 2008-i, a válság előtti árszintet. Részpiacokat vizsgálva is csak a nyugat-magyarországi tégla árindex marad el reál értéken a bázisértéktől, így kijelenthető, hogy árakat tekintve visszazárkózott a hazai lakáspiac.

A legújabb, ábrákkal kiegészített teljes kiadvány innen tölthető le.