Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2024. május 14. Az év 135. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 739417. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Izraeli magánhírszerzők segítették győzelemhez a Fideszt?

Izraeli magánhírszerzők segítették győzelemhez a Fideszt? Izraeli magánhírszerzők segítették győzelemhez a Fideszt?

A magyar kormány által ellenőrzött Magyar Idők című napilap hétfőn újra közzétette weboldalán azokat a titkos NGO-felvételeket, amelyek a hét végén rövid időre eltűntek az oldalról – írja a Politico című amerikai lap európai kiadása. A cikk szerint az eredetileg márciusban publikált felvételek azután tűntek el a Magyar Idők website-járól, hogy a múlt pénteken a Politico azt jelentette: a felvételeket a Black Cube elnevezésű izraeli magánhírszerző vállalkozás készítette.

A Black Cube egyik volt alkalmazottja, valamint a cég belső működésére rálátó egyik személy szerint a vállalkozás bekapcsolódott abba a kampányba, amely NGO-k – vagyis úgynevezett nem kormányzati szervezetek – lejáratását célozták az áprilisi magyarországi választások előtt – írja a Politico. A cikk szerzője szerint a hét végén a felvételekkel kapcsolatos összes írás hiányzott a Magyar Idők weboldaláról, miközben a lap archívumának egyéb részei továbbra is elérhetők voltak. Hétfő délelőtt, azt követően, hogy a független magyar médiában megjelentek a beszámolók, amelyek szerint a felvételek eltűntek, a Magyar Idők – figyelemfelkeltő vörös csíkkal kiemelve – nyilatkozatban jelentette be, hogy soha nem vett le egyetlen cikket sem. A lap szerkesztői azt írták: weboldalukon péntek éjjel műszaki problémát tapasztaltak, ami azt eredményezte, hogy a weboldal átmenetileg elérhetetlenné vált, később pedig nem lehetett hozzáférni néhány régebbi cikkükhöz. A Magyar Idők szerkesztői visszautasítanak minden alaptalan spekulációt – állt a nyilatkozatban, amely nem tartalmazott utalást a Politico pénteki írására. Röviddel a nyilatkozat közzététele után a felvételek és a kapcsolódó cikkek újra megjelentek a weboldalon.

A szóban forgó, múlt pénteki Politico-cikkben egyebek közt az olvasható: 2017 decembere és 2018 márciusa között a Soros György amerikai–magyar üzletemberhez kötődő NGO-kkal hamis identitást használó ügynökök léptek kapcsolatba, és titokban felvételeket készítettek. Azok, akik találkoztak az NGO-tisztségviselőkkel és felvételeket készítettek, európai, illetve arab fedőneveket használtak, de – a velük találkozó NGO-képviselők szerint – közülük legalább ketten felismerhető izraeli akcentussal beszéltek. A felvételeket három héttel a választások előtt kezdte közzétenni a Jerusalem Post című izraeli lap és a Magyar Idők. Orbán Viktor miniszterelnök a felvételeket arra használta fel, hogy a kampány utolsó napjaiban támadást intézzen a civil társadalom független szervezetei ellen.

A Tel Aviv-i székhelyű Black Cube – írta pénteki cikkében a Politico – már részese volt botrányoknak az Egyesült Államokban és Európában egyaránt. A magyar kampány azt jelentené, hogy első ízben használták állítólag a Black Cube-ot választási versenyben.

És most más téma – néhány szó arról, hogy Donald Trump amerikai elnök Brett Kavanaugh bírót jelölte az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét is betöltő szövetségi legfelső bíróság új tagjának.

A The New York Times ezzel kapcsolatos kommentárja megállapítja: Kavanough jelentős mértékben jobbra tolja el az alkotmányos igazságszolgáltatás súlypontját, és – mivel a legfelső bírósági bírák kinevezése élethosszig szól – valószínűleg a 21. század derekán is túlmutató időtartamra szilárd jobboldali többséget biztosít a testületnek. Eddig az időnként valamelyest kiszámíthatatlan Anthony Kennedy bíró szolgált a bíróság legfőbb támpontjaként, és ez a szerep mostantól a Kennedynél sokkal konzervatívabb John Roberts főbíróra száll át.

A jelölést a szenátusnak meg kell erősítenie. A The New York Times szerint a szenátusi demokratáknak most az a dolguk, hogy elmagyarázzák az amerikaiaknak, miként ejti túszul alkotmányukat konzervatív radikálisok egy csoportja, ideológiai és nagyvállalati érdekek alapján, és mit jelent majd ez a következő évtizedekben az elvesztett jogok és az érvénytelenített törvények tekintetében.

Szemtanúi vagyunk annak a globális mozgalomnak, amely a liberális demokrácia eszméje ellen – és olyan országokban, mint például Magyarország és Lengyelország, az annak alapját jelentő független igazságszolgáltatás ellen – irányul, írja a The New York Times. Trump és a szenátus republikánusai a jelek szerint boldogan meglovagolják ezt a hullámot a korlátlan hatalom elérése végett. Csaknem bizonyosan meg fogják nyerni ezt a legutóbbi csatát – mármint Kavanaugh törvényhozási megerősítését –, de ez a győzelem sokba fog kerülni a nemzetnek, illetve a legfelsőbb bíróság megmaradt legitimációjának – vélekedik a vezető amerikai liberális lap.