Ne legyen büntetendő a migránsoknak nyújtott humanitárius segítség
|
Az uniónak gondoskodnia kellene arról, hogy a migránsoknak nyújtott humanitárius segítség nem minősül bűncselekménynek, foglalt állást a Parlament csütörtökön. A képviselők a nem törvényerejű állásfoglalásban aggodalmuknak adnak hangot az illegális bevándorlóknak nyújtott állampolgári segítség „nem szándékolt következményei" miatt. Az állásfoglalást kézfeltartással fogadták el. A 2002. évi, jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtásról szóló irányelv értelmében az unió tagállamainak büntetőjogi tételeket megállapító jogszabályokat kell elfogadni arra az esetre, ha bárki migránsok szabálytalan belépését, átutazását vagy tartózkodását segíti elő. Az állásfoglalás ugyanakkor leszögezi, hogy az irányelv arra is felhatalmazza a tagállamokat, hogy a büntetendő cselekmények közül kivételként kiemeljék a humanitárius segítségnyújtást.
A képviselők felszólítják a többi tagállamot az irányelv e kitételének átültetésére avégett, hogy a migránsokat humanitárius segítségben részesítő egyének és civil szervezetek ne kerüljenek ezért a büntetőjog hatálya alá. Az állásfoglalás végül sürgeti az Európai Bizottságot, hogy fogalmazzon meg iránymutatást arról, hogy a segítségnyújtás mely formáját nem lenne szabad büntetni a tagállamokban. Erre a jogszabály egységes és egyértelmű alkalmazása miatt van szükség.
A humanitárius segítségnyújtók és civil szervezetek szerepére egyre nagyobb figyelem hárul a jelenlegi politikai helyzetben, amikor folyamatos a vita arról, hogyan birkózzon meg Európa a bevándorlók és menedékkérők jelentette feladattal. Többen az embercsempészet ösztönzésével és törvénytelen fellépéssel vádolják a segítségnyújtó szervezeteket és egyéneket. Májusban egy spanyol önkéntes csoportot felmentettek az embercsempészet vádja alól Görögországban. A spanyolokat azért vádolták meg, mert Törökországból Leszbosz szigetére érkező migránsoknak segítettek. Máltában jelenleg két, civil szervezetek által működtetett mentőhajót tartanak vissza a hatóságok, az egyik kapitányát pedig a Máltába belépéshez szükséges okmányok hiányával vádolják. Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2018.7.5.) |
Az uniós határok biztonságának megerősítése: szűrik a vízummentesen érkezőket
A vízummentességet élvező nem uniós polgároknak engedélyt kell majd kérniük akkor, ha be szeretnének lépni az Európai Unió területére: az erről szóló jogszabályt csütörtökön támogatta az Európai Parlament.
A 2021-ben működésbe lépő új Európai Utas-információs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) segítségével előre ellenőrizhetők lesznek a vízummentességet élvező utazók, akiknél pedig biztonsági kockázat, az illegális bevándorlás vagy fertőző betegségek kockázata vetődik fel, azok nem kapnak beutazási engedélyt.
A jelenleg uniós vízummentességet élvező több mint 60 ország és terület állampolgárainak utazás előtt egy elektronikus űrlapon kell megadniuk személyes adataikat (nevükkel, születési helyükkel és időpontjukkal, nemükkel és nemzetiségükkel), utazási okmányaik adatait (érvényesség, kibocsátó ország), otthoni lakcímüket és elérhetőségeiket, valamint a belépési országot.
A 18 év alattiak és a 70 év felettiek számára ingyenes az engedély, a többieknek 7 euróba kerül majd, és három évre, illetve az utazási dokumentum lejártáig lesz érvényes.
Az utazni vágyóknak tájékoztatniuk kell a hatóságokat arról, ha bármilyen bűnügyben (terrorizmus, gyermekek szexuális kizsákmányolása, embercsempészet, kábítószer-csempészet, gyilkosság vagy szexuális erőszak) elítélték őket, ha bizonyos háborús zónákban vagy válságzónában jártak, vagy ha a múlt tíz évben bármilyen, országelhagyást tiltó közigazgatási döntés hatálya alatt álltak.
A terrorizmus esetében az elévülési idő húsz év, és az ítélet helyét és időpontját is meg kell adni.
A jelentkezési lapokat összevetik a megfelelő adatbázissal, kiszűrendő, hogy például a használt utazási dokumentumot elveszettnek vagy ellopottnak jelentették, vagy letartóztatási parancs van érvényben az utazó ellen. Az utazók többsége várhatóan szinte azonnal kedvező választ kap.
Ha a dokumentumok ellenőrzése közben pozitív válasz érkezik a bűnügyi nyilvántartásba vételről, a válságövezetbe utazásról vagy országelhagyási tilalomról szóló kérdésre, akkor az adatokat személyesen is megvizsgálják, a biztonsági, migrációs vagy fertőzési kockázatot pedig egyedileg bírálják el.
„Az ETIAS-szal kiküszöböljük a vízummentesen utazókkal kapcsolatban jelenleg meglévő információhiányt, mert már a külső határra érkezésük előtt ellenőrizhetjük, vajon belépésük jelent-e bármilyen biztonsági kockázatot, vagy fennáll-e az illegális bevándorlás vagy fertőző betegségek veszélye. Az új rendszer jelentősen javítja az uniós polgárok biztonságát, ezért fontos lépés a hatékonyabb és okosabb határvédelmi és biztonsági információs rendszerek felé" – jegyezte meg Gál Kinga (EPP, Magyarország) jelentéstevő.
A jogszabályt 494 szavazattal, 115 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament. A döntést követően a jogszabályt a Tanács is hivatalosan elfogadja, majd az megjelenik az Európai Unió hivatalos lapjában. A jogalkotók célja, hogy a jogszabály 2021-re életbe lépjen.
Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2018.7.5.)
A vita felvételről (2018.7.4.)
Az eljárás lépései (ETIAS, angolul)
Az eljárás lépései (az Europol kapcsolódó feladatai, angolul)
Az EP kutatószolgálat összefoglalója (2017.10., angolul)
A határok biztonsága: utasszűrés belépés előtt (angolul)
Új európai utazási rendszer a határellenőrzések javítására (videó)
