Vizeinknek fele sem egészséges

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ma közzé tett jelentése szerint vizeink állapota lehangoló: jelenleg az európai felszíni vizeknek csupán kétötöde egészséges. Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint ötöde van jó ökológiai állapotban. A WWF (World Wide Fund for Nature, azaz Természetvédelmi Világalap) arra figyelmeztet, hogy a 18 éve elfogadott Európai szabályozást a tagállamok csak elodázzák, miközben vizeink romló állapota hatalmas károkat okoz. A gerinces állatok 81%-a eltűnt bolygónkról, és hazánk egyedülálló rovara, a kérészek családjába tartozó tiszavirág állományában is látványos a csökkenés. (Illusztráció: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:BGM_Grosser_Teich.jpg)

Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője szerint édesvizeink állapota sokkoló. Az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok a múlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan. Régóta minden eddiginél határozottabb fellépésre van szükség Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért.

VIZEINK EGYKOR. A folyószabályozások rendkívüli módon megváltoztatták a természeti adottságokat. A Duna a teljes vízgyűjtőjén ártereinek kétharmadát elvesztette. Magyarországon a 23 000 négyzetkilométernyi ártér alig 1500 négyzetkilométerre zsugorodott. A Tisza hazai szakasza 1212 km-ről 729 km-re, a Dráva 409 km-ről 232 km-re rövidült. Az ártéri erdők egykor Magyarország ötödét fedték, mára ez 1% alá csökkent. Ezek az átalakulások drasztikusan megváltoztatták a folyók környezetét és a vizesélőhelyek megmaradásának feltételeit. A szűk ártér egyre nehezebben tudja biztosítani az élőhelyek gazdagságát, az árvízlevezetés elvárásait és a lakosság vízpartokhoz kötődő igényeit.

A jelentés átfogó képet ad több mint 130 000 európai víztest állapotáról, amelyben folyók, tavak, vizesélőhelyek, part menti és a felszín alatti vizek vizsgálata is szerepet kapott. Az európai felszíni vizek ökológiai vízminősége csupán kétöröd részben éri el a jó minősítést, kémiai vízminőségük 38 százalékban minősíthető jónak. A jelentés a veszélyekre is rávilágít, beleértve a mezőgazdaságot, a hajózhatóságot, a vízerőművek építését és a szennyezést egyaránt.

Ökológiai szempontból Európában különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei. Különösen rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi vizek, illetve a nagy folyók alsó szakaszai – ez jellemző hazánkra is.

Hazánk felszíni vizeinek állapota nagyon kis arányban  éri el a jó ökológiai állapotot. Felszíni vizeink Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest – is rossz ökológiai állapotban vannak. A felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotúak, mint a felszíni vizek. Ugyanakkor a felszín alattiak jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó öt tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe sodródatnak a későbbiekben atúlhasználatuk, valamint a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek romlása miatt.

Az Európai Unió tagállamai 2000-ben síkraszálltak az erős, ambiciózus szabályozás mellett. A Víz Keret Irányelv (VKI) folyóink, tavaink, vizesélőhelyeink és part menti vizeink védelmét és helyreállítását célozza. Elfogadásával az EU kormányai vállalták, hogy megakadályozzák vizeink további pusztulását, meg azt, hogy a mostaninál jobb állapotba hozzák őket 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig. A mai jelentés azonban megmutatta, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyták az előírásokat, és egyértelműen nem valósították meg őket.

Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője leszögezte: az EU-vízpolitika megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak és a többi tagállamnak is az eddiginél sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást. A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de ez az időbeli halasztás arra enged következtetni, hogy nincs valós szándék a jó állapot elérésére.

(A kép forrása: Szigetköz-portál)

Ha Magyarország vizeinek állapota a továbbiakban sem javul, vagy még romlik is, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe. A következő évtizedekben minimálisra csökkenhet például a tiszavirág-állomány, amely máris csökkenőben van.

Az Európai Nagy Ugrás kezdeményezés 2005-ben azért jött létre, hogy a vizeink állapotára, és a Víz Keret Irányelv fontosságára felhívja a lakosság figyelmét. A figyelemfelhívó akció lényege, hogy július második vasárnapján Európa-szerte százezrek ugranak egyszerre vízbe, hogy ezzel jelezzenek a döntéshozóknak: nekik fontos vizeink jövője. Most tehát minden eddiginél fontosabb, hogy jelezzük döntéshozóinknak, mi kiállunk vizeinkért! Hallassuk a hangunkat, és csobbanjon az ország július 8-án délután 3 órakor – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.