Magyar–szlovák híd-csúcs Komáromban
Közös a cél: 2019-ben befejezni az új komáromi Duna-hidat – állapították meg azon a magas szintű találkozón, amelyen a pozsonyi közlekedési, továbbá a környezetvédelmi tárca vezetője, valamint a budapesti közlekedési államtitkár vett részt. A találkozó külön érdekessége, hogy mindhárom politikus – magyar…
Érsek Árpád, Szlovákia közlekedési és építésügyi minisztere előzőleg ellenőrizte az új Duna-híd építési munkálatait. A közúti híd a szlovákiai Révkomárom (Komárno) és a magyarországi Komárom közötti újabb összeköttetést biztosítja majd. A két ország közös projektjét európai uniós forrásokból valósítják meg, az Európai Hálózat-finanszírozási Eszköz támogatási alap segítségével.
A pozsonyi szakminisztérium szerkesztőségünkhöz eljuttatott, magyar nyelvű sajtóközleménye idézi Érsek Árpádot, akit a Híd-Most vegyespárt delegált a Pellegrini-kormányba. „Igaz, hogy a híd építésének projektjét a magyar fél koordinálja, a felelősséget és a pénzügyi terhet azonban mindkét országnak vállalnia kell. Bonyolult folyami építkezésről van szó, amely függ az időjárástól és a víz szintjétől, a kivitelezőnek több műszaki jellegű kihívással kell megküzdenie… Mindent megteszünk, hogy a híd 2019-ben elkészüljön“ – mondta a miniszter az építkezés szemrevételezése után.
Az ellenőrző bejáráson a szlovák fél képviseletében részt vett Sólymos László miniszterelnök-helyettes, környezetvédelmi miniszter is. „…Örülök annak, hogy a híd tehermentesíti a meglévő Erzsébet hidat, amelyik a városközpontokba vezeti a forgalmat“ – mondta Sólymos. A környezetvédelmi tárcavezető szerint az új híd a közlekedés komfortjának növekedésén kívül kevesebb kipufogógázt, így tisztább levegőt is eredményez mindkét oldalon. Sólymos egyúttal értékelte, hogy azt kerékpárosok is használhatják majd, ami nemcsak a lakosság egészségesebb életmódjához járul hozzá, hanem pozitív hatással lesz a régió idegenforgalmára is. A projekt teljes költségvetése több mint 117 millió euró. Szlovákia több mint 47 millió euróra tett szert az Európai Unió alapjaiból (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz), Magyarország több mint 52 millió eurós uniós hozzájárulással számolhat.
Az új műtárgy a meglévő vasúti hídtól kétszáz méterre épül. Komáromban a gépkocsi-közlekedés céljaira jelenleg csak az 1892-ben készült Erzsébet híd szolgál. Az új híd aszimmetrikus lesz egy kilencven méteres pilonnal és acélsodronyos felfüggesztéssel. A pillérek építéséhez szükséges mesterséges szigetek már elkészültek. A hídon kétsávos közút vezet majd át. A csatlakozó utakat mindkét ország egyedül építi. A szlovákiai oldalon egy 600 méter hosszú, kétsávos út készül, amely körforgalommal csatlakozik az I/63as állami közúthoz. Az építési munkálatok az ütemtervnek megfelelően zajlanak, befejezésük a hídtest elkészültétől függ.
A komáromi találkozón, amelyen részt vett Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára (az MTI-fotón balról), megtárgyalták az Ipolydamásd és a szlovákiai Helemba község között tervezett Ipoly-híd teherbírását is, és megállapodást írtak alá arról, hogy ezt 3,5 tonnára mérséklik. Érsek Árpád hozzátette, hogy az eredetileg 12 tonna teherbírásra tervezet híd terhelhetőségét a környékén élő emberek véleményét figyelembe véve csökkentették, sokan tartottak ugyanis a megnövekedő tehergépjármű-forgalomtól. A szlovák tárcavezető közölte, hosszú távon szeretnének az Ipolyon további hidakat építeni, ám a gazdasági előnyök kihasználása érdekében valahol egy erősebb hídra is szükség lesz a tehergépkocsik számára. Mosóczi László ugyanitt elmondta, hogy az Ipolydamásd és Helemba közötti híd építése 2019-ben kezdődhet meg. Az államtitkár hozzátette, Szlovákia közlekedésügyi miniszterével úgy vélik, hogy a komolyabb teherbírású hidakat a transzeurópai hálózatok részeként kell megvalósítani, és erről a tervek szerint a közeljövőben megállapodást írnak alá. Az Ipolydamásd és Helemba közötti híd megépítésére közösen pályázott uniós forrásokra a magyar és a szlovák fél. (Valaha 47 híd kötötte össze az Ipoly partjait, az 1950-es évekre azonban számuk négyre csökkent.)
