Európai politikai válsággá mélyült a migránsügy

Az egyetemi szabadság magyarországi megvédésének világos szándékát látja Michael Ignatieff rektor abban, hogy a Közép-európai Egyetem, a CEU kuratóriuma jóváhagyta: kezdjék meg a toborzást a 2019–20. tanévre Budapestre. Erről értesülhetnek a The New York Times olvasói az AP hírügynökség tudósítása alapján, amelyből kitűnik az is, hogy a magyar kormány részéről az akkreditáció megadásának a halogatása immár bevallottan politikai okokra vezethető vissza. A CEU, miközben tovább akar működni a magyar fővárosban, jövőre Bécsben is campust nyit.

Szintén a The New York Timesban olvasható az az AP-beszámoló, amely áttekinti, milyen ellenséges fogadtatásban részesülnek a menedékkérők az Atlanti-óceán mindkét partján. „Európában, ahol szélsőjobboldali pártok kerültek kormányra Olaszországban és Ausztriában, valamint nyertek teret más országokban, immár az olyan alapvető döntések meghozatala is kétséges, hogy mely kikötőben vethet horgonyt egy migránsokkal teli hajó” – áll a cikkben, amely idézi Emmanuel Macron francia köztársasági elnököt. A pápával folytatott megbeszélése után Macron arról beszélt újságíróknak, hogy migrációs válságok régen is voltak, ez azonban más, immár európai politikai válságról kell beszélnünk.  Az összeállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy ma szavaznak az amerikai törvényhozásban egy új bevándorlási törvénytervezetről, de az elfogadása felettébb kétséges.

Az AP körképe kitér a hírügynökség saját újságírói nyomozó tevékenysége során szerzett értesülésre is, miszerint Algéria május óta több mint 13 ezer migránst űzött ki az országból a déli határa mentén, és hagyott magára étlen-szomjan a Szahara kellős közepén.

A migrációs témáról előző nap közölt elemzésében a párizsi Libération felhívta a figyelmet arra, hogy a 28 EU-tagország egyetért abban, szó sem lehet az unió határainak a megnyitásáról a bevándorlók előtt. Ezzel szemben – írta a liberális szellemiségű francia lap – az Európai Bizottság és az Európai Parlament két évtizede szorgalmazza, hogy Európa, amelynek demográfiai okokból nagy szüksége lenne többletmunkaerőre, teremtse meg a legális bevándorlás szervezett kereteit. Most esély sincs arra, hogy ezt a hangot meghallják. Így aztán az az idegengyűlöletet hirdető Orbán Viktor magyar miniszterelnök győzedelmeskedik, aki 2015-ben brutális politikája miatt még bírálatokat kapott – olvasható a Libérationban.

A bécsi Kurier „A nagy határ menti menekültshow” címmel, fényképes tudósításban számol be arról a hadgyakorlatról, amely tegnap kezdődött ötszáz osztrák katona, illetve rendőr részvételével, helikopterek és páncélozott járművek bevetésével a szlovén határ közelében, a migránsok elleni védekezésre való felkészülés jegyében. A cikkben kiemelik, hogy legutóbb 2016. március 6-án érkezett menekült Szlovénia felől Ausztriába. A Kurier arra is kitér, hogy a gyakorlat úgymond fedőneve Pro Borders – vagyis „A határokért” – megegyezik a szélsőjobboldaliak egymás közt használt legújabb keletű köszöntésével.

Az Európai Uniót nem győzte meg Varsó védekezése, Lengyelországban továbbra is fennáll a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetettsége – ismerteti a Politico című amerikai lap európai kiadása Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének az értékelését, amely azután hangzott el, hogy az EU-tagországok képviselői meghallgatták a felek érvelését a lengyel kormány ellen a brüsszeli testület által a nevezetes hetes cikkely alapján indított eljárásban.

Varsó igazságügyi reformnak nevezett intézkedései alapján – ha a törvény július harmadikán hatályba lép - életkori okra hivatkozva a kormány felmentheti a legfelső bíróság bíráinak kétötödét, valamint az igazságügyi miniszter új fegyelmi jogkörökre tehet szert a bírákkal szemben.

A Politico idéz egy uniós diplomatát, aki szerint Nathalie Loiseau, az EU-ügyekben illetékes francia miniszter azt mondta: az Európai Bizottság és Lengyelország közötti párbeszéd semmilyen érdemi előrelépést nem eredményezett, ezért tovább kell vinni a hetes cikk szerinti folyamatot. Timmermans ugyanakkor még mindig reménykedik a kompromisszumban, és azt hangsúlyozza, hogy nyitottak a párbeszédre.