Elsivatagosodás – talajvesztés – éhség – állandósuló migráció
A Közös Kutatóközpont, az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja közzétette az elsivatagosodási világatlasz új kiadását, mely segítheti a döntéshozókat abban, hogy helyben jobb válaszintézkedéseket hozzanak a talajvesztés és a talajromlás problémájára.
A világatlasz az első olyan kiadvány, mely átfogó, tényeken alapuló értékelést ad közre a világméretű talajromlásról és annak mögöttes okairól. Konkrét példákat mutat be arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység hogyan vezet állat- és növényfajok kihalásához, illetve hogy miként veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, fokozza az éghajlatváltozást, és vezet végső soron oda, hogy az embereknek nagy számban el kell hagyniuk eredeti lakóhelyüket.
A kiadvány legfőbb megállapításai azt mutatják, hogy a népességnövekedés és a fogyasztási szokásainkban bekövetkezett változások minden korábbinál nagyobb nyomást gyakorolnak a Föld természeti erőforrásaira.
- Ma már a talajromlás a földterületek több mint 75%-át érinti, 2050-re pedig az érintett földterületek aránya meg fogja haladni a 90%-ot.
- Globális és éves szinten a talajromlás akkora területet érint, mint az Európai Unió fele (4,18 millió km²). A probléma Afrikában és Ázsiában a legsúlyosabb.
- A talajromlás gazdasági költsége becslések szerint évente több tízmillió eurót tesz ki az Európai Unióban.
- A talajromlás és az éghajlatváltozás 2050-re hozzávetőleg 10%-kal csökkenti majd a terméshozamot a világban. Ez a probléma Indiát, Kínát és Szubszaharai-Afrikát érinti a legsúlyosabban, ahol a talajromlás a felére csökkentheti a terméshozamot.
- A felgyorsult erdőirtás miatt nehezebb lesz mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait.
- Becslések szerint 2050-re a szűkös talajerő-forrásokból eredő problémák miatt akár 700 millió ember is arra kényszerülhet, hogy elhagyja lakóhelyét.
A talajromlás egyik fő oka a mezőgazdasági termelés további bővülése, melynek gátat vethetünk, ha növeljük a meglévő mezőgazdasági területek terméshozamát, növényi alapú étrendre váltunk, fenntartható forrásokból származó állati fehérjét fogyasztunk, és csökkentjük az élelmiszer-pazarlást. (A teljes közlemény itt olvasható.)
