Orbánék bojkottálják a mini csúcsot, ahová meg sem hívták őket

A közép-európaiak bojkottálják azt a migrációs csúcsot, amelyre nem hívták meg őket – ezzel a szarkasztikus megállapítással számol be a Politico című amerikai lap európai kiadása arról, hogy a visegrádi csoport országai, vagyis Lengyel-, Magyar-, Csehország és Szlovákia távol marad a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által vasárnapra Brüsszelbe összehívott tanácskozástól.

Az uniós országok első számú vezetői jövő csütörtökön ülnek össze több témával foglalkozó esedékes találkozójukra, az ezt megelőző mini csúcs pedig – amelyre Németország kérésére Olasz-, Görög-, Francia-, Spanyolország, Málta, Bulgária, Ausztria és Hollandia kapott meghívást – kifejezetten a migrációs kérdéskört tekinti át. Németországban belpolitikai válságot robbantott ki a CDU és annak bajor testvérpártja, a CSU közötti határrendészeti vita.

Az általában migrációellenes álláspontra helyezkedő visegrádi országokat nem hívták meg – ezek pedig azt közölték, hogy bojkottálják a vasárnapi találkozót – írja a Politico. Uniós diplomáciai forrásra hivatkozva azonban hozzáteszi: szerdán magyar és lengyel diplomaták tiltakoztak a mini csúcs résztvevőinek összetétele, illetve kimondottan az ellen, hogy ők nem kaptak meghívást. Tegnap aztán Orbán Viktor magyar miniszterelnök a visegrádi kormányfők és az osztrák kancellár budapesti találkozója után azt mondta, nem az Európai Bizottság dolga megszervezni miniszterelnöki találkozókat, és a V4-ek abban állapodtak meg, hogy nem lesznek ott. Orbánnak ez a kijelentése alighanem a hazai hallgatóságnak szólt – írja a Politico, megjegyezve: Orbán keményen dolgozott azért, hogy fajsúlyos európai vezetőként állítsa be magát, és távolléte alááshatná ezt az imázst.

A liberális bécsi Der Standard kommentárban foglalkozik azzal, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár a magyar fővárosban a visegrádi kormányfőkkel találkozott. „Az, hogy a magyar miniszterelnök a találkozó végén Visegrád–Bécs-tengelyről beszélt, inkább Orbán vágyálmait fejezi ki” – írja a cikk szerzője, és felhívja a figyelmet arra, hogy a V4-ek között még a menekültpolitikában is szakadások látszanak, pedig ez a terület még mindig a legerősebb kötőanyagnak számít az egyébként egyáltalán nem annyira homogén államcsoporton belül.

Andrej Babiš cseh kormányfő ugyanis elfogadhatatlannak tartja Horst Seehofer német belügyminiszter azon tervét, hogy megszigorítsa az ellenőrzést a bajor határon. Ezzel Babiš kitáncol a nemzeti különállók baráti köréből – fogalmaz a Der Standard, és megjegyzi: a Kurz által kigondolt Bécs–Berlin–Róma tengelyről is gyorsan kiderült, hogy az legfeljebb Bécs–München tengely, de még az is törhet, ha problémák keletkeznek a határon a menekülteknek a németek részéről történő visszaküldése miatt.

Más téma. A The New York Times ismerteti az AP amerikai hírügynökség terjedelmes írását arról, hogy Donald Trump amerikai elnök miközben nyári csúcstalálkozóra készül Vlagyimir Putyinnal, és láthatóan igyekszik az orosz vezető kedvében járni, addig egyre nacionalistább külpolitikai és külkereskedelmi irányvonalával, az Egyesült Államok iránt hagyományosan baráti érzelmeket tápláló vezetők elleni személyeskedő támadásokkal „rázóssá teszi” a viszonyt Amerika régi szövetségeseivel.

A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy Trump a múlt hetekben megtámadta a német kancellárt, figyelmen kívül hagyta az ő, valamint a brit és a francia vezetők felvetéseit, ugyanakkor viszont keblére ölelte Olaszország új populista miniszterelnökét, valamint gratulált Magyarország autoriter vezetőjének.

Többen riadót fújtak azok közül, akik a transzatlanti partnerséget – Európa és Észak-Amerika partneri viszonyát – a második világháború utáni nemzetközi stabilitás és biztonság alapkövének tekintik. Frank-Walter Steinmeier német államfő a minap beszédet mondott Los Angelesben, és úgy fogalmazott, a transzatlanti kapcsolatoknak okozott, növekvő mértékű kár helyrehozhatatlannak bizonyulhat. Trump elszigeteli országát, pedig azt ígérte, hogy az „Amerika mindenekelőtt” jelszó nem azt jelenti, hogy „Amerika egymagában” – írja a The New York Times által közölt AP-elemzés. A cikk emlékeztet arra is, hogy a Putyinnal való találkozóra készülő Trump éppen a minap okozott elképedést az európai szövetségesek körében, amikor felvetette, hogy Oroszországot vissza kellene fogadniuk a klubba a G7-eknek, vagyis a hét legnagyobb fejlett ipari államot tömörítő csoportnak, ahonnan Moszkvát azután zárták ki, hogy 2014-ben elfoglalta a Krím félszigetet.

A Fehér Ház közölte – olvasható a cikkben –, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó a jövő héten London és Róma közbeiktatásával Moszkvába utazik, hogy ott megbeszélje a Trump–Putyin-csúcs részleteit. Az amerikai és az orosz vezető a tervek szerint a július 11–12-én tartandó brüsszeli NATO-csúcstalálkozó után találkoznék egymással Bécsben. Bolton nagy-britanniai és olaszországi megállóját a cikk szerint vélhetőleg azért iktatták a programba, hogy megnyugtassák az ideges európaiakat Trump szándékait illetően, de a külpolitikai „héjaként” elkönyvelt nemzetbiztonsági tanácsadó aligha lesz képes elsimítani az ellentéteket.